Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. július 23. 06:30 Vállalat

A családok nem igazán, de a baráti cégek jól járhatnak a kormány intézkedéseivel

Bár a kormány és különösen Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőipari alapanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé. Persze ez nem meglepő, hiszen a sikerhez a kínai és amerikai keresletet kellene letörnie, vagy legalább nyugat-európai gyárakat újraindítania a magyar kabinetnek.

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kormány törekvései teljesen eredménytelen lennének. Az intézkedéseknek lehetnek kedvező hatásai a teljesen megborult szektorra, csak éppen ezek fő haszonélvezője a hangzatos kommunikációval szemben nem a lakosság, hanem az üzleti szféra lesz. Beleértve természetesen az állami megrendelésekkel kitömött Fidesz-közeli vállalatokat is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.

Dolgoznak a hivatalok

Az elmúlt hetekben a miniszterelnök hívó szavára a teljes államapparátus felpörgött annak érdekében, hogy segítsen megfékezni az építőipari árak valóban elég durva áremelkedését. A versenyhivatal teljesen ráállt a témára: a drágulás okainak felderítésére külön vizsgálói csoportot hoztak létre, bővítették az eszköztárukat, konkrét felvásárlást kezdtek vizsgálni, sőt eljárást is indítottak már egy kavicskitermelő vállalat ellen. Az előző egy hónapban hat közleményt adtak ki a témában, miközben tavaly ugyanebben az időszakban minden mondanivalójukat nyolc ilyenben foglalták össze, és ebbe a szervezeti megújulás, illetve a gazdasági operatív törzs megalakulása is belefért.

De a GVH mellett a fogyasztóvédelem is mozgásba lendült, és tényleg nem csak a hangzatos bejelentések szintjén.

A napokban beszéltünk olyan kereskedővel, akinél volt már egy mindenre kiterjedő ellenőrzés,

és tudomás szerint nem ő volt az egyetlen.

Mindenki a rendeletre várt

A munkájukat végző hatóságok aktivitásán túl azonban elsősorban mindenki azt várta, a kormány mit fog lépni az ügyben. A kabinet kommunikációjából előzetesen egyértelműen egy a családi lakásfelújításokhoz szükséges termékek áremelkedését letörő csomag képe rajzolódott ki. Orbán Viktor első kiakadását is az okozta, hogy a drágulás elviszi a lakosságnak nyújtott 3 milliós támogatást, és később is ezzel érvelt az intézkedések mellett. Közvetlenül a konkrét szabályozás megjelenése előtt a Kossuth Rádióban azt mondta:

A gazdaságba be kell avatkoznunk itt, egyébként az állami támogatások, amelyeket a lakásokhoz adunk, azok valójában nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz fognak eljutni, hanem azokhoz, akik, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezünkben. A célunk meg nem ez volt, nem őket akarjuk extra profithoz juttatni, hanem a kisebb pénzű embereket szeretnénk lakásfelújítási lehetőséghez juttatni.

Az ágazatban azonban elképzelni sem nagyon tudták, hogy mindezt hogyan akarja megvalósítani a kormány. A tényleg kiugróan dráguló termékeknél ugyanis az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozták, amelyekre egy kis közép-európai országból képtelenség érdemi hatást gyakorolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.

A kormány végül tulajdonképpen egyfajta exportkorlátozást vezetett be. Bár hivatalosan ezt nem így hívják, hanem bejelentési kötelezettségnek – hiszen az EU-ban nem lehet csak úgy a szabad kereskedelmet gátolni -, de ettől függetlenül valójában korlátozásról van szó.

Leegyszerűsítve a szabályozás lényege az, hogy egy meghatározott termékkörben nem lehet csak úgy szabadon exportálni a különböző árukat, mint eddig, hanem előtte ezt jelezni kell az állam felé. A termelőcégnek egy csomó információt meg kell adnia arról, hogy mikor mit vinne ki az országból, ezeket a kijelölt miniszterek megvizsgálják, és ha úgy döntenek, akkor nem engedik exportálni a szállítmányt, hanem az állam veszi meg azt*A kormányrendeletben meghatározott elővásárlási vagy vételi jog alapján.. Az így megvett termékeket aztán az állam árverésen értékesíti magánszemélyeknek vagy vállalatoknak*Ez egyébként elég komoly adminisztrációs terhet ró az érintett cégekre, amiről egy következő cikkben írunk majd részletesebben..

Az egész szabályozás kulcsát azok az anyagok adják, amelyeket az új intézkedések érintenek. A lakosság számára ugyanis egy elég jól behatárolható termékkör drágulása okoz problémát. Az Újház Centrum egy közelmúltbeli felmérése szerint a felújításra készülő háztartásoknál a leggyakrabban tervezett munkálatok a festés, a tapétázás, a burkolás, a nyílászárok cseréje, a szigetelés, a kertépítés vagy éppen a tető felújítása.

Ezek alapján a családok számára elsősorban a fa és műanyag alapú építőipari termékek, a festékek, a burkoló és szigetelőanyagok árának alakulása fontos.

Márpedig ha az új szabályozást alaposabban megvizsgáljuk, elég hamar kiderül, hogy nem kifejezetten ezekre a termékekre lőtt a kormány. Így pedig az exportkorlátozás fő haszonélvezője sem a lakosság lesz.

Fa: drágulás 100 százalék, szabályozás nincs

A legnagyobb felfordulást a szektorban valószínűleg az építési fa árának elszállása okozta. Korábban mi is írtunk róla, hogy a folyamatok még tavaly alapvetően az Egyesült Államokból indultak, de idén tavaszra egyértelműen Európát is elérte a tényleg nagyon durva drágulás.

A tengerentúlon ugyanis a lakosság nagyon nem úgy reagált a járványra, ahogy arra a szektorban számítottak: ahelyett hogy visszafogták volna a vásárlásaikat, sokan épp a lakásuk vagy házuk szépítgetésére használták ki az otthon töltött időt, és sokan még költözésbe, építkezésbe is belevágtak. Ez nagyon megdobta a faanyag iránti igényt egy erősen kapacitáskorlátos piacon, ami durva túlkereslethez vezetett. Amerikában a csúcson az egy évvel korábbinak az ötszöröse volt a fa ára, így elkezdték Európából is importálni, miközben itt is hasonló folyamatok zajlottak le.

A magyarországi kereskedők már tavasszal arra panaszkodtak, hogy nem az a kérdés, mennyiért kapnak fát, hanem, hogy kapnak-e egyáltalán. A gerendákra, szarufára, tetőlécekre heteket kellett várni a tetőfelújításba kezdő családoknak, és az anyagért az egy évvel korábbi nagyjából dupláját kellett kifizetni.

Nem csoda, hogy a legtöbben talán itt várták a segítséget, ami azonban – nem meglepő módon – nem érkezett meg. Ahogy a fentiekből is kiderült, a fa az egyik olyan termék, ahol az áremelkedést globális folyamatok okozták. Erre pedig nem lehet exportkorlátozással hatni. Főleg, hogy

Magyarország lényegében a teljes építésifa-igényét ukrán, szlovák és román importból fedezi, azaz nem kiviszik a fát az országból, hanem behozzák.

Ennek megfelelően a fatermékek nem is kerültek be a kormány által szabályozott körbe. Itt az hozhat fordulatot a felújító háztartások számára, ha az USA-ban az árak már a fenti grafikonon is látható normalizálódása Európát is eléri, amire azért már látszik némi esély. 

Szigetelőanyagok: drágulás 50-80 százalék, szabályozás korlátozott

A hőszigetelőanyagokat érdemes kettéválasztani a műanyag alapúakra és a szálas anyagokra. A lakosság jellemzően az előbbit használja, mivel a hungarocell normál piaci körülmények között sokkal olcsóbb, mint mondjuk a kőzet vagy az üveggyapot. Igen ám, de pont ez változott meg az elmúlt hónapokban, miután a műanyag alapú hőszigetelők alapanyaga, a polisztirol (EPS) ára*A kiinduló nyersanyagként szolgáló sztirol monomerek árrobbanása, valamint a szállítmányozás kapacitásproblémái következtében. elszállt. Ezeknél a szigetelőanyagoknál az alapanyag a végső ár nagyjából 70 százalékát adja, így a gyártási alapanyagként szolgáló EPS gyöngy 85 százalékos drágulása a végtermékben is automatikusan 50-55 százalékos áremelkedéshez vezetett, ami még alatta is van a gyártási bemeneti oldalon elszenvedett alapanyag-áremelés mértékének – mondta lapunknak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termékszövetség elnöke.

Ezek a folyamatok pedig tényleg rendkívüli módon megdrágították a háztartások számára a szigetelési munkákat, a magyar kormány azonban ebben a szegmensben sem tudott éremben beavatkozni. Az áremelkedést ugyanis a teljes európai piacot ellátó néhány külföldi gyár kapacitásgondjai okozták, amire Magyarországról nem lehet hatni. Ennek megfelelően ezek a termékek sem kerültek be a szabályozásba.

A szálas szigetelőanyagok közül a kőzetgyapot – amit itthon is gyártanak – viszont bekerült. Ennek a lakossági otthonfelújítások szempontjából annyi jelentősége lehet, hogy a polisztirol áremelkedésével eltűnt a két termék közötti árkülönbség nagy része, így most már kőzetgyapotot is többen vettek volna. De csak vettek volna, a piacon ugyanis egyszerűen nincs termék. Már májusban volt olyan kereskedő, aki lapunknak azt mondta, a

szálas szigetelőanyagokra már csak 2022-re fogadnak megrendelést, akkora hiány van a piacon.

Ezt a hiányt pedig nem elsősorban a lakossági kereslet megugrása okozta, sokkal inkább az építőipar más szegmensei, amelyek szintén felpörögtek a nagy leállás alatt, vagy után. A csarnokokhoz, ipari épületekhez és egyéb nagyobb projektekhez nagy mennyiségben használnak ilyen szigetelőanyagot, és alapvetően ezek a fejlesztések szívták el a piacról eddig is a termékeket, a lakosságnak valószínűleg csak kisebb mennyiség jutott. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyanis a kereskedők egy ilyen helyzetben jellemzően azoknak a partnereknek értékesítenek, amelyekkel hosszabb távon dolgoznak együtt, hiszen velük fontosabb a jó üzleti kapcsolat.

Késztermék csomagolás előtt a kőzetgyapotot gyártó Rockwool Hungary Kft. tapolcai üzemében. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Egy ilyen hiányhelyzeten elvileg segíthetne egyébként az exportkorlátozás. Bányai Kornél, az egyetlen magyarországi kőzetgyapot-üzemet működtető Rockwool Hungary Kft. vezetője szerint azonban az iparág sajátosságai miatt nem fog. A cégvezető a G7-nek azt mondta: az ágazat hálózatosan épül fel, a környező országokban is vannak gyárak, és nem minden egységben gyártanak mindenféle terméket. Így ők eddig is elsősorban olyan termékeket exportáltak, amelyekre Magyarországon egyáltalán nem volt igény.

Különösen, hogy a kőzetgyapot nem az a termék, amely elbírja a hosszútávú szállítás költségét is, ezért ha megoldható, akkor a gyártó inkább helyben próbálja meg értékesíteni. A Rockwoolnál is ez volt a jellemző: amikor megugrott a hazai igény, eddig is igyekeztek minél inkább a belföldi keresletet kiszolgálni. Korábban a teljes termelés nagyjából 20 százaléka ment külföldre, az idén eddig azonban kevesebb.

Ez egyébként az exportszámokon is látszik: abban a termékkategóriában, amit a kormány bevont az szabályozásba, 2020 első négy hónapban a KSH adatai szerint

nemhogy nőtt volna, hanem harmadával csökkent a kivitel a korábbi években megszokotthoz képest.

Emellett az árak sem szálltak el. Bányai Kornél állítása szerint ők például két éve nem emeltek a listaáraikon. Összességében tehát érdemi hatása a szigetelőanyagoknál sem lesz a szabályozásnak, különösen nem a lakossági szegmensben.

Acél: drágulás 100 százalék, szabályozás széleskörű, de…

A kormány összesen 20 különböző vámtarifaszám alapján határozta meg azoknak a termékeknek a körét, amelyek kivitelét ellenőrzése alá vonná, és ezek közül 14 valamilyen vas- vagy acélipari terméket takar. Furcsa módon az érintett áruk egy részét azonban alapvetően nem is építőipar használja, ez pedig más ágazatokban okozhat még problémát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába szeretné a kormány, nem leszünk a vas és acél országaA nagy építőipari beruházások azonban felszívhatják annak az acélműnek a termelését, amit az állam kinézett magának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell az acél az állami nagyberuházásokba, ezért vehette meg a kormány az ózdi acélgyáratAz állam ideális gazdasági környezetben vásárolt be első ránézésre elég drágán egy válságérzékeny ágazatban. Ez nem túl jó kombináció.

A termékek nagy része ugyanakkor építőipari, és ezek közül sokat tényleg nagyobb mennyiségben visznek ki az országból. Az építőipari acélt egyébként itthon szinte kizárólag abban az ózdi acélműben állítják elő, amely az elmúlt években termelésének nagyjából a felét adta el külföldön. Ennek a cégnek ugyanakkor 20 százalékban a magyar állam a tulajdonosa, így itt akár más eszközei is lehettek volna a kormánynak arra, hogy a termékeket az országban tartsa.

Ettől függetlenül valószínűleg ennél a termékkörnél lehet leginkább hatása az intézkedéseknek, igaz, itt sem feltétlenül az árakra, hanem inkább a mennyiségi problémákra. Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke a G7-nek azt mondta:

mivel az acél ára is nemzetközi folyamatok – főleg a tartósan magas kínai kereslet – miatt emelkedett drasztikusan, és itt a csökkenés egyelőre nem indult meg, így az intézkedés tartós megoldást erre nem jelent. A kialakult hiány kezelésére azonban jó lehet.

Ez pedig sok ágazati szereplőnek már komoly segítség, hiszen – ahogy erre Szarka László felhívta a figyelmet – ha sikerül nagyobb mennyiségben benntartani az országban az acéltermékeket, akkor jelentősen csökkenhet a projektek elmúlt időszakra jellemző akadozása, amit egyes, főleg importból származó építőanyagok hiánya okozott. Az acélnál ez különösen fontos, mert egyes kormányzati kimutatások szerint az acél 30 százalékot tesz ki az összes építőipari anyagfelhasználásból, és a technológiai sorrend miatt, ha ennél akad el egy beruházás, akkor nagyon nehéz továbblépni.

A hiányt tehát részben megoldhatja az exportkorlátozás, az árakat azonban csak úgy csökkentheti a kormány, ha a megvásárolt, eredetileg kivitelre szánt terméket a vételárnál olcsóbban adja el az árveréseken, azaz magára vállalja a költségek egy részét. Bár ez egyébként reális forgatókönyv, a lakosságon azonban valószínűleg érdemben ez sem segít. Betonacélt ugyanis főleg a nagyobb projekteknél, társasházak, irodák vagy más épületek építésénél használnak, a tipikus lakossági felújítási munkálatokhoz lényegében egyáltalán nem kell. Ha valaki bővíti a házát, akkor szüksége lehet rá, de ez ugye nem volt a leggyakoribb felújítási munkák között.

Egyéb termékek: drágulás kisebb mértékű, szabályozás korlátozott

Az összes többi építőanyaggal a lakosság szempontjából azért nem érdemes mélyebben foglalkozni, mert

  • nem emelkedett radikálisan az áruk, és/vagy
  • a kormányzati szabályozás nem tért ki rájuk.

Előbbi kategória a cement, a beton, a habarcs vagy éppen a gipsz. Ezek kivitelét ugyan korlátozta az új szabályozás, de egyrészt az érintett termékek egy része elég korlátozottan szállítható gazdaságosan, másrészt többségüknél eddig sem volt kiugró az export növekedése, harmadrészt pedig az áruk sem emelkedett radikálisan. Ahogy egy forrásunk fogalmazott,

a „poranyagoknál” nagyjából 8-10 százalékos lehetett a drágulás, ami az elmúlt években is megszokott szint.

Hasonló a helyzet a festékekkel, a téglával, a burkolóanyagokkal vagy éppen a tetőcseréppel, amelyeknek szintén nem emelkedett radikálisan az ára, és ezekre nem is tért ki a szabályozás.

Nagyot drágult azonban több műanyagipari termék is, amelyekre az olyan viszonylag gyakori felújításoknál is szükség van, mint a nyílászárók cseréje (műanyag ablakok) vagy éppen a fürdőszoba rendbehozatala (műanyag csövek). Ezeknél viszont nem lépett a kormány, méghozzá minden bizonnyal pont azért, amiért a fa vagy a polisztirol esetében sem:

az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozzák, amelyekkel semmit nem tudnának kezdeni.

Mindez azt jelenti, hogy a korábban említett leggyakoribb lakossági felújítási munkák közül lényegében egyiket sem tudja olcsóbbá tenni a kommunikáció szerint a családokat védő kormány.

Van, aki jól jár

A fentiek alapján az intézkedések haszonélvezői így nem a háztartások, hanem a nagyobb beruházók lehetnek. Ezzel persze nincs semmi gond, hiszen a felborult gazdasági folyamatok miatt irreális szintre emelkedő árak tényleg sok céget sodorhattak nehéz helyzetbe, egy kormány pedig dönthet úgy, hogy segít az ilyen vállalatoknak, amíg elül a vihar. Csak ugye a kommunikáció szólt teljesen másról.

Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg az állami megrendeléseken dolgozó vállalatok is hasznot húzhatnak az új szabályokból. Már tavasszal volt olyan ágazati szereplő, aki azt mesélte, hogy  a kivitelezők sorra mondják vissza a piaci megrendeléseiket, mert egyszerűen nem tudják megvalósítani azokat a korábban vállalt áron. Ez az állami beruházásoknál nehezebben kivitelezhető, hiszen a közbeszerzésekre egyedi szabályok vonatkoznak. Így – még ha erre szoktak is megoldást találni az érintettek – elvileg előfordulhat, hogy ha valaki még tavaly szerződött le egy nagyobb fejlesztésre, az árak emelkedése simán elviszi a remélt profitját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.

Ha azonban a kormány lehetővé teszi, hogy a nagyobb állami projekteken dolgozó vállalatok az árverések révén olcsóbban jussanak hozzá az építőanyagokhoz, azzal javíthat ezeknek a cégeknek a helyzetén. Márpedig erre elég egyértelműen mutatkozik szándék, hiszen a jogszabályban úgy fogalmaztak, hogy az árverésen olyan

természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, vagy egyéb szervezet ajánlattevő vehet részt, aki vállalja, hogy a megvásárolt építőanyagot Magyarország területén kritikus infrastruktúrák létesítésére, működésére, fenntartására, fejlesztésére vagy a kormányzati népesedéspolitikai és szociális célokra használja fel.

Bár a kormány azt nem írta le részletesen, mit értenek „kritikus infrastruktúrák” alatt, de elég egyértelmű, hogy a fontosabb állami építőipari beruházásokat próbálták ezzel bevonni a szabályozásba. Az ilyen fejlesztésre kiírt tenderek nagy részét pedig az elmúlt években egy elég jól körülhatárolt, kormányközeli kör nyerte el, így most is ők járhatnak jól, ha a magasabb árak miatti többletköltségeiket részben átvállalja az állam.

Vállalat áremelkedés építőanyag fa műanyag szigetelés Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 14:13 Vállalat

Bedobja a törölközőt a gyártó, amelynek oltásából félmilliót vett volna Magyarország

Nem kezdi el a gyártást a Curevac, de nem száll ki teljesen a piacból.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 13:42 Vállalat

Milliárdokat bukott egyetlen félidő alatt a Fradi

Az Európa Liga menetrendje és a jegyárak ismeretében már elég jól megbecsülhető, mennyi bevételtől esett el az FTC azzal, hogy a BL helyett az EL-ben indul.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.