Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. július 2. 06:24 Vállalat

Nem csak az építőiparnak segítene Orbán, ha megállítaná az áremelkedést, de nem fogja

Elég élesen fakadt ki Orbán Viktor miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón amiatt, hogy az építőipari alapanyagok árának emelkedése a lakásfelújításokhoz nyújtott hárommillió forintos támogatás jelentős részét elviszi. A kormányfő egész pontosan úgy fogalmazott:

azt látom a piacon, hogy egyszer csak az építőanyagipari árak olyan magasra mennek fel 100 százalékot is meghaladó árnövekedéssel, hogy ezektől az emberektől a nekik adott állami támogatás nagy részét rögtön át is szivattyúzzák az építőipar alapanyagot gyártó cégekhez. Ez elfogadhatatlan itt intézkedésekre lesz szükség…

Bár nem teljesen egyértelmű, hogy milyen intézkedésekkel lépne fel az alapanyagárak emelkedése ellen a kormányzat, hiszen a drágulás az esetek nagy részében a járvány miatt megindult globális folyamatok eredménye, az azonban biztos, hogy nem csak az építőiparban okoz mindez egyre nagyobb gondot.

(Éppen cikkünk megjelenése után jelentette be a miniszterelnök, hogy bizonyos alapanyagokra profitadót és exportlimitet vezetnének be, de utóbbihoz az unió jóváhagyása is kell majd, amely várhatóan több hónapot vesz igénybe.)

Azokat az anyagokat, amelyek áremelkedése most a miniszterelnök megfogalmazásában az állami támogatás nagy részét rögtön át is szivattyúzza a gyártócégekhez, a hazai feldolgozóipari cégek jelentős része is használja. Közülük sok ráadásul olyan multik beszállítója, amelyekre annyira nem egyszerű áthárítani a hirtelen duplájára emelkedő anyagköltséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

Nem mindegy, hogy alumínium vagy acél

A rendkívüli mértékben megdráguló építőanyagok közül valószínűleg a fa az egyetlen, amely a feldolgozóipart sokkal kevésbé érinti, mint az építőipart. A műanyagipari termékek és fémek árának elszállása azonban itt is komoly probléma már hónapok óta. Arról már írtunk korábban, hogy a műanyag- és vegyipar gondjai a csomagolóanyagok drágulása miatt szinte minden alapvető élelmiszer árára hatással vannak. Azoknál a termékeknél, ahol a csomagolás nagy arányt képvisel a költségeken belül – mint például az ásványvíz vagy az üdítő – kifejezetten erős lehet ez a hatás, máshol – például a húsoknál – kevésbé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – minden drágulni fogOlyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.

A feldolgozóipar más szegmenseibe azonban nem csak a csomagolóanyagokon keresztül gyűrűzik be a műanyagtermékek drágulása. Műanyagot különböző mértékben szinte mindenhol használnak az autóipartól a gépgyártáson át az elektronikai termékekig. Mivel a vegyiparban tényleg a legalapvetőbb alapanyagok ára ugrott meg jelentősen, akár a kétszeresére, így a drágulás mindenhol érezteti a hatását. Ráadásul sok esetben nem is csak az árak emelkedése jelent gondot, hanem, hogy egyes termékeknél

olyan mértékben felborult a kereslet-kínálat egyensúlya, ami már hiányhoz vezet.

Nagyjából ugyanez a helyzet a fémeknél is, ám nem mindegy, hogy egy adott vállalat milyen fémmel dolgozik. Az alumínium ára például nagyjából 60-70 százalékot emelkedett egy év alatt, ami elég nehezen kezelhető szint, ám a cégek közötti megállapodásoknak köszönhetően ez például így sem feltétlenül okoz nagy gondot a multiknak szállító magyar vállalatok számára. A német autógyáraknak közvetlenül is beszállító Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója, Majoros Csaba lapunknak azt mondta: úgy szerződtek a vevőikkel, hogy az alumíniumból készülő termékeik árát 3-4 havonta frissítik a tőzsdei jegyzések függvényében. Azaz áraik tulajdonképpen a tőzsdei árfolyamhoz vannak igazítva, így ezt a kockázatot már a vevők futják.

Ezt erősítette meg lapunknak Köteles Eduárd, a 2020-ban közel 30 milliárdos árbevételű Fémalk Zrt. kereskedelmi vezetője is. Sőt szerinte ha valaki jól becsülte meg előre a várható piaci trendeket, és már tavaly alacsonyabb áron megvette az alumíniumot, az most akár kereshet is a tőzsdei árfolyam mozgásán.

Nem minden fém esetében ilyen jó azonban a helyzet. Az acél ára például megduplázódott, itt pedig – ahogy erről az acélt szintén nagy mennyiségben használó Csaba Metál vezetője beszámolt – nincs ilyen automatizmus. Majoros Csaba azt mondta: egyesével kell letárgyalni az árakat minden vevővel, és nem törvényszerű, hogy átvállalják a többletköltségeket. Bár mindenki látja a piaci trendeket, többnyire így is a vevők – jellemzően multinacionális cégek – jóindulatán múlik, hogy mekkora áremelésbe mennek bele.

Elviszi a profit egy részét

Nagyjából hasonló tapasztalatokról számolt be a lapunknak nyilatkozó többi cégvezető is. A főleg az autóiparnak szállító vállalatok körében az általános vélekedés az volt, hogy a nagy nemzetközi csoportok nem szeretnék egy ársokk miatt szétverni az évek alatt felépített beszállítói körüket, ellátási láncaikat, ugyanakkor a teljes költségnövekedést így sem lehet rájuk hárítani. A tapasztalatok arról már elég eltérőek voltak, hogy milyen arányban kell a magyar beszállítóknak megbirkóznia a többletkiadásokkal. Úgy tűnik, akadnak vevők, amelyek szinte teljesen elfogadják az áremeléseket, mások viszont egyáltalán nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarokBár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Mindenesetre elég jól látszik, hogy a fémet és műanyagot nagy mennyiségben használó magyar feldolgozóipari cégeknek érezhetően csökkenteni fogja a jövedelmezőségét az alapanyagok árának megugrása. A háztartási gépeket, például vízmelegítőket gyártó, illetve az autóiparnak is szállító Hajdu csoport vezetője, Dedéné Novotni Anna azt mondta: épp most számolják újra, az idén már sokadszor, hogy náluk milyen többletköltséget jelent mindez. Becslése szerint egész biztosan százmilliós nagyságrendről van szó.

Ráadásul ugyanekkora nagyságrendű költségnövekedést eredményezhet, hogy az energiaárak is jelentősen növekedtek az idén. A teljes többletet pedig biztosan nem lehet a vevőkkel megfizettetni. Dedéné Novotni Anna úgy számol, hogy az acélárak emelkedését valószínűleg nagyobb részben tudják érvényesíteni, a többi, így a műanyag- vagy épp az energiaárak megugrása őket terheli majd.

Ez pedig a jövedelmezőség rovására megy.

A lapunknak nyilatkozó cégek általánosan azzal számoltak, hogy a nyereség egy elég jelentős részét elviheti az alapanyagárak elszállása. A mások mellet autó- és építőipari cégeknek is acéltermékeket szállító hatmilliárdos forgalmú Tom-Ferr Zrt. ügyvezető-tulajdonosa, Laczkó Oszkár lapunknak azt mondta: az is komoly kockázat, hogy egyes cégek egyszerűen kifogynak a készpénzből, és emiatt cash flow problémákkal szembesülnek. Szerinte már most vannak olyan vállalatok, amelyek ideiglenesen leállítják a termelésüket, mert ilyen piaci körülmények között nem tudnak működni.

Egy darabig még így marad

A gond az, hogy a várakozások szerint a helyzet radikálisan nem fog javulni rövidtávon. Az alumíniumnál első körben az okozott gondot, hogy az alapanyagként szolgáló hulladékfém épp akkor fogyott el, amikor a kereslet újraéledt, így nagyobb volt a fém iránti igény, mint amit a gyártók ki tudtak volna szolgálni. Ez elvileg ugyan csak egy járvány miatti időleges állapot, ám félő, hogy mire helyreáll a rend, más áremelő hatások miatt már nem tud érdemben csökkenni az ár. Köteles Eduárd azt mondta: főleg az energia drágulása okoz gondot, hiszen az alumíniumgyártás energiaigényes ágazat. Épp ezért ő nem is számít rövidtávon radikális változásra, főleg, hogy a kereslet csökkenését senki nem várja.

Ahogy az acélnál sem, így itt csak az vezethet árcsökkenéshez, ha a termelés növekszik. Erre minden esély megvan, hiszen  sok kohó visszafogta a kapacitását a járványidőszakban. Ezeket az üzemeket azonban nagyon hosszú ideig tart újraindítani, így a lapunknak nyilatkozók nagy többsége nem vár változást 2021 vége előtt. Sőt akadt olyan cégvezető is, aki azzal számol, hogy a következő 2-3 évben is rendkívül drága maradhat az acél.

Vállalat alapanyag covid koronavírus Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Váczi István
2021. november 23. 11:43 Támogatói tartalom, Vállalat

Egy forintért adta el a repülőteret, de továbbra is önti bele a pénzt a debreceni ingatlanfejlesztő

Izgalmas időszakot tudhat maga mögött Debrecen legismertebb ipariingatlan-fejlesztője, Herdon István.

Pálos Máté
2021. november 22. 06:08 Élet, Vállalat

A kisvárdai csigagyár elnyelt 6,5 milliárd forint állami támogatást, Magyarországon vége a csigabiznisznek

Nincs, aki szedje, nincs, aki pucolja, minden jel szerint vége a magyar csigabiznisznek, a több milliárdos állami fejlesztések ellenére is.

Fontos

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.

Hobot Péter
2021. november 27. 16:07 Adat, Élet

Néhány ábra arról, hogy oltások nélkül sokkal nagyobb bajban lennénk

Sokan nem tartják elég hatékonynak a vakcinákat, pedig a járványadatokból kiderül, hogy az oltásoknak köszönhetően sokkal jobb helyzetben van a társadalom, mint a harmadik hullám idején.