Nem beszélt a levegőbe Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, amikor az orosz gázszállítások leállítására úgy reagált, hogy országa felkészült erre. A háború kirobbanása óta ugyanis a lengyelek folyamatosan töltötték fel a tárolóikat, azaz láthatóan készültek arra, hogy egy pont után nem kapnak több földgázt a Gazpromtól.
A tél végén ez egyébként egyáltalán nem evidencia, ebben az időszakban az országok jellemzően még a korábbi tartalékokat élik fel, az úgynevezett betárolást (a tározók feltöltését) hagyományosan áprilisban szokták megkezdeni. Általában a lengyelek is így csinálják, a lenti grafikonon jól látható, hogy az előző néhány évben április elején-közepén érte el a mélypontot a tartalék mennyisége, és ezt követően kezdett először lassabban, majd meredekebben emelkedni.
Ezúttal azonban azonnal reagáltak a háborúra, és február 25-én már több gázt vásároltak, mint amennyire az országban szükség volt. Azóta majdnem 700 millió köbmétert töltöttek be a tárolókba, amelyek telítettsége így már a 80 százalékot közelíti. Alapesetben ezt a szintet július végén szokták elérni, de
az elmúlt években volt példa arra, hogy még augusztus 20-án sem volt ennyi tartalékuk.
A lengyelek gyors reagálása egyáltalán nem általános, ami nem is feltétlenül meglepő, hiszen jelenleg rendkívül drága a gáz, a felhalmozást pedig általában mindenki igyekszik olcsón megúszni. Egy ideig valószínűleg a piaci szereplők többsége kivárt, hátha később alacsonyabb áron vásárolhat. Az Európai Unió egészében március közepéig látványosan csökkent a tartalék, majd némi stagnálást követően április elején kezdett el emelkedni a tárolókban lévő gáz mennyisége. Jelenleg az átlagos telítettség 32 százalékos. Ez a tavalyi szintet ugyan meghaladja, az elmúlt öt év átlagától azonban elmarad, a lengyelországinak pedig kevesebb, mint a fele.
Magyarország ebből a szempontból még az uniós átlagnál is később lépett.
Nálunk – korábbi években megszokott időzítésnek megfelelően – csak az elmúlt napokban kezdett el emelkedni a betárolt gáz mennyisége. Így jelenleg a 20 százalékot sem éri el a hazai tározók telítettsége. Az évnek ebben az időszakában 2011 óta egyetlen egyszer volt kevesebb tartalékunk, az elmúlt években pedig jellemzően sokkal magasabb töltöttségi szintet sikerült április végére elérnünk. A lenti ábrán jól látszik a lengyel és a magyar stratégia közötti különbség.
Fontos azonban kiemelni, hogy Magyarország a teljes felhasználásához képest rendkívül nagy tárolói kapacitással rendelkezik, így az alacsony töltöttség sem annyira kedvezőtlen, mint amilyennek elsőre tűnhet. A saját fogyasztásunkhoz viszonyítva szinte pontosan ugyanannyi – durván másfél havi fogyasztásnak megfelelő – tartalékunk van így, mint a lengyeleknek.
Pénz
Nem biztos, hogy nagyon bánja a kormány a babaváró népszerűségének esését
Magas kamatkörnyezetben nagy terhet ró a költségvetésre a hitelek támogatása.
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Fontos
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra
Hamarosan megtudhatjuk, hogy vevők-e erre a hitelezők, és mekkora kamatot kérnek cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy ez a pénz sem lesz elég.
