Köbméterenként majdnem négyszáz forint volt a Magyarországra érkező orosz földgáz átlagára februárban. Ez nagyjából a hatszorosa annak, amennyit a lakosságtól kap az állami szolgáltató, az MVM ugyanezért a gázért. Ráadásul, ha nem is jelentős mértékben, de a behozott mennyiség is érezhetően növekedett, vélhetően azért, mert a tél végére nagyon kiürültek a hazai tárolók.
Még a tőzsdei árnál is drágább
Egy hónapja részletes cikkben mutattuk be, hogy – szemben a kormányzat által hangoztatott olcsó orosz gáz mítoszával – valójában már januárban is rekord drágán vásárolta Magyarország az Oroszországból érkező földgázt. Az elég általános tévhittel szemben ugyanis hazánk nem egy fix, előre meghatározott áron kapja az energiahordozót, hanem a tőzsdei jegyzéshez kötötten, igaz, a fizetendő összeg nem azonnal, csak egy-két hónap eltolódással követi a piaci árakat.
Ennek következtében viszont februárban még a piaci átlagárnál is jóval drágábban érkezett Magyarországra az orosz gáz. A tőzsdei jegyzések ugyanis az elmúlt hónapokban nagyon hektikusan mozogtak, és februárban jóval alacsonyabbak voltak, mint januárban vagy a történelmi csúcsokat hozó decemberben. Az orosz import viszont az időbeli eltolódás miatt épp a második hónapban érte el a történelmi csúcsot.
Az Eurostat adatai szerint*Ha a behozott mennyiséget elosztjuk az import értékével. egész pontosan 394 forintért érkezett egy köbméter orosz gáz az országba. Ez – amint a fenti ábrán is látszik – épp a hatszorosa annak, amennyiért az állami szolgáltató a lakosságnak értékesíti a gázt. (A becsült rezsicsökkentett gázár nagyjából 66 forint, a lakosság által fizetett számlán azonban nem csak ez szerepel, hanem a gáz eljuttatásának költsége, az úgynevezett hálózati díj, illetve az áfa is, így egy lakossági fogyasztó egy köbméterért nagyjából 110 forintot fizet.) Mindez azt jelenti, hogy ha a teljes februári mennyiséget az MVM vásárolta meg, és az egészet a lakosságnak adja el, akkor csak
ennek az egy hónapnak a beszerzésén nagyjából 140 milliárd forintot bukik az állam a rezsicsökkentés fenntartásával.
Az persze nem biztos, hogy a teljes mennyiséget az MVM vette meg, hiszen más, piaci kereskedők is importálhatnak orosz gázt, de az állami szolgáltató részesedése biztosan jelentős. Az orosz-magyar megállapodás szerint ugyanis évi 4,5 milliárd, azaz havi 375 millió köbméter gázt vásárol az MVM a Gazpromtól, márpedig amióta elszálltak az árak, ennél sokkal kevesebb az orosz import. November és január között a havi átlag durván 220 millió köbméter volt, és a februári 430 millió köbméter sem sokkal haladta meg a szerződött mennyiséget, holott valószínűleg az elmaradást is vissza kell majd valamikor hozni.
Kevés a tartalék
Nemcsak a megállapodás miatt kellett azonban februárban a korábbi hónapokra jellemzőnél több gázt vásárolnunk, hanem azért is, mert a hónap végére sokéves mélypontra süllyedt a hazai tartalék. A orosz-ukrán háború kirobbanásának napján a tározókban alig több mint 1,5 milliárd köbméter gáz volt, amire az évnek ebben az időszakában 2017 óta nem volt példa.
Szóval nagyon úgy tűnik, hogy az orosz import jelentős része az állami szolgáltatóhoz köthető, és ezt erősíti a teljes behozatal átlagárának kéthavi csúszása is*Amely nem törvényszerűen van minden szerződésnél így..
Ha így van, az azt is jelenti, hogy az alacsonyabb januári és februári tőzsdei árak eredményeként március-áprilisban a februárinál akár olcsóbb is lehet, illetve lehetett a Magyarországra érkező orosz gáz. Más kérdés, hogy az ár szinte biztosan azóta se ment a lakossági négy-ötszöröse alá. Az import ennek megfelelően a jelek szerint nem is nagyon pörgött fel, legalábbis a tározók töltöttsége tovább csökkent, méghozzá a szokottnál is gyorsabban.
Ez egyébként azért is baj, mert sokkal olcsóbb a következő hónapokban sem lesz az orosz import. Ha a Gazprom ára tényleg két hónapos időeltolódással követi a tőzsdei jegyzéseket, akkor május-júniusban a februárihoz hasonló árral lehet számolni, márpedig ezekben a hónapokban hagyományosan megugrik az import, mert az árak jellemzően alacsonyabbak, így megéri ekkor spájzolni a téli nagyobb fogyasztás idejére. Most azonban ezt jó eséllyel csak nagyon drágán lehet majd megtenni, ami komoly nehézségeket okozhat az MVM-nek legkésőbb az év második felében.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
