Augusztus 29-én az EU gáztárolóinak töltöttsége 80,17 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy uniós szinten a tervezett novembernél bő két hónappal korábban sikerült elérni a kitűzött 80 százalékos célt. Mindezt úgy, hogy az orosz szállítások továbbra is akadoznak, a tárolók töltése azonban így is gyorsabb ütemben zajlik, mint amit a korábbi években megszokhattunk. Kérdés persze mindez mire lesz elég, alapesetben ugyanis a nyári tartalék a téli fogyasztásnak csak a bő harmadát fedezi.
Rekordütemben telnek
Ha a háború kitörésének napjához viszonyítunk, akkor az elmúlt tíz évben egyszer sem fordult elő, hogy több gázt tároltak volna az uniós országok, mint az idén. Augusztus utolsó napjaiban összesen 82-83 milliárd köbméternyi tartaléka volt a tagállamoknak, ami bő 50 milliárd köbméterrel több a február 24-i állapotnál.
Persze a jelentős növekedés önmagában nem meglepő: a fogyasztás szezonalitása miatt (télen több gázra van szükség) mindig nyáron töltik a tárolókat, az így felhalmozott készleteket pedig télen égetik el. Ezúttal azonban a szokottnál is gyorsabb ütemben zajlik a tartalékolás. A tárolók töltése alapból korábban kezdődött, mint szokott, és annak ellenére kifejezetten gyors, hogy Oroszországból a várt gázimportnak csak töredéke érkezik a kontinensre.
Jelenleg naponta 300-400 millió köbméter gázt tárolnak be az EU-ban, amely normál mennyiségű oroszországi behozatal mellett sem számítana kevésnek. Ha a következő másfél-két hónapban is így folytatódik, akkor október közepére-végére a maximum közelébe lehetnek az európai tartalékok. Ez azt jelentené, hogy megközelíthetnénk a 2019-es rekordszintet, pedig akkor időarányosan az évnek ebben az időszakában jóval több gáz volt készleten az EU-ban.
Annak, hogy az akadozó orosz import ellenére is gyorsan telnek a tárolók több magyarázata van. Minden bizonnyal szerepet játszik benne a más irányokból megugró behozatal, ám ennél is fontosabb valószínűleg a felhasználás csökkenése. Utóbbiban a már bejelentett különböző állami intézkedések mellett szerepet játszik az energiahordozó rendkívül magas ára is, amely most már egyre látványosabban veti vissza a keresletet.
Nálunk lehet még tartalékolni
A 80 százalékos töltöttség ugyanakkor csak egy átlag, az egyes tagállamok között jelentős eltérések vannak. Portugália például 100 százalékon áll, igaz nekik nincs sok tárolójuk, de a jóval nagyobb kapacitásokkal rendelkező lengyeleknél is 99,6 százalékos a telítettség. A magyarországi 62 százalék ezzel szemben európai viszonylatban kifejezetten alacsonynak számít.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy itthon a teljes fogyasztáshoz képest nagyon nagy a tárolói kapacitás. A mostani töltöttség már durván 4 milliárd köbméternyi tartalékot jelent, ami a teljes éves igényünk 40 százaléka, a lakossági fogyasztást pedig már több mint egy évig fedezné.
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes országokban nagyjából hány napnyi felhasználásra lenne elegendő az aktuális készlet, akkor kifejezetten jól állunk. A hazai tárolókban 140 napi gáz van, aminél csak az osztrákok tudnák lényegesen hosszabb ideig fedezni a fogyasztásukat a tartalékokból*Itt érdemes megjegyezni, hogy a tárolóban lévő gázt nem törvényszerűen az adott ország fogyasztására van félretéve, a tárolók lényegében speciális raktárok, amelyekben bárki tárolhat földgázt, amit aztán később bárhol értékesíthet.. Németország esetében ugyanez mindössze 79 nap, Lengyelországban pedig a magas töltöttség ellenére is csak 56.
Ráadásul ez ugye egy, az átlagos napi felhasználás alapján számolt mutató, miközben télen jóval nagyobb a fogyasztás, mint az év többi szakaszában. Mindez jól mutatja, hogy
hiába áll jól a betárolás, önmagában ez nem elég az európai igények kielégítésére.
Ha a tárolókat sikerülne teljesen feltölteni, az elmúlt évek fogyasztási adatai alapján a készletek akkor is csak a kereslet nagyjából 40 százalékát fedeznék.
Nagy kérdés, hogy mit csinálnak majd télen az oroszok
Az állami intézkedések és a piaci alkalmazkodás miatt az idén (ha nem lesz nagyon hideg a tél) valószínűleg kevesebb gázra lesz szükség a kontinensen, mint az előző években, de még így is kifejezetten nagy az a mennyiség, amelynek október és március között kellene beérkeznie. Így teljes Európára fokozottan igaz, az, amit korábban a hazai helyzetről írtunk: azt, hogy mire elég a felhalmozott gázkészlet, elsősorban a téli import határozza majd meg.
Volt már olyan időszak, amikor 8-9 milliárd köbméternyi orosz import jött csak a téli hónapokban, így ennyi, esetleg ennél kissé kevesebb most is elég lenne. Jelenleg azonban nagyjából csak feleekkora mennyiséget szállít a Gazprom a kontinensre. Ha ebben nem lesz változás, továbbra is fennáll a veszélye, hogy a tél második felében ellátási gondok lesznek Európában.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
