Hosszú évek óta először változott a statisztikai hivatal inflációs jelentésében a lakossági gáz és villamosenergia ára az idén szeptemberben. A KSH most vezette át először az adataiba a rezsicsökkentés augusztus eleji részleges kivezetését. Ebből pedig az is kiderül, hogy becslésük szerint a lakossági fogyasztás mekkora részét érinti az energiaár-emelés.
Egyszer drágul, de akkor sokat
A KSH szerint szeptemberben egy köbméter vezetékes gáz 238 forintba került, egy kilowattóra általános villamosenergia pedig 470-be. (Az éjszakai áram ennél kevesebb, 354 forint volt kilowattóránként.) Mindez azt jelenti, hogy átlagban a gáz közel két és félszeresére drágult*A KSH 121 százalékos emelkedésről számolt be, vélhetően azért, mert ők az alapdíjjal is számoltak, amely nem emelkedett., az áram ára pedig majdnem 30 százalékkal ugrott meg.
Ez azonban csak átlag, hiszen az árak nem általánosan emelkedtek. A kormányzat még augusztusban úgy nyúlt bele a rezsicsökkentésbe, hogy egy önkéntesen meghatározott szint feletti fogyasztás árát emelte meg. A gáz esetében 101-ről 747 forintra köbméterenként, az áramnál pedig 36-ról 70 forintra kilowattóránként. (Az éjszakai áram alapára 23 forint lett, míg a megemelt díj 62,9.)
A KSH adataiból így ki lehet számolni, hogy a lakossági fogyasztás mekkora részét érinti a rezsiemelés. A statisztikai hivatal még augusztusban kiadott egy közleményt arról, hogyan fogja kalkulálni a módosítás után a gáz és az áram árát. Eszerint:
A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a KSH a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon.
Magyarul a teljes lakosság számára összesen kerül a két és félszeresébe a gáz és 30 százalékkal többe az áram, mint eddig. Ez azonban nem mindenkit ugyanúgy érint.
A gáz ötödét, az áram harmadát vesszük drágábban
Statisztikai nyelven a KSH által megadott díj a rezsicsökkentett és a megemelt árak súlyozott átlaga, ahol a súly az adott áron megvalósuló fogyasztás részesedése a teljes felhasználásból. Ebből pedig az adódik, hogy a hivatal számításai szerint
a gáz 21 százalékáért, a villamosenergia pedig közel harmadáért fizeti az emelt árat a lakosság.
Ám nem mindenkinél ugyanez az arány, és nem is lakosság ekkora hányada szembesül a korábbinál magasabb számlával. A kormány által meghatározott szintekig ugyanis mindenki a rezsicsökkentett díjakat fizeti, és csak az afölötti részére kell a jóval magasabb „lakossági piaci árat” kicsengetni. Így van egy olyan kör, akinek egyáltalán nem lett magasabb a gáz és villanyszámlája, viszont az említett 21 és 33 százaléknál jóval nagyobb azoknak az aránya, akiknek igen. (Azt azonban ennyi adatból nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyivel nagyobb.)
Ahogy korábban is írtuk, a szabályozással az a legnagyobb probléma épp az, hogy a kormányzat a fogyasztási limit önkényes meghúzásával egyáltalán nem vett figyelembe szociális szempontokat. Így jó eséllyel széles körben kerültek be a rezsiemeléssel érintettek közé olyan rászorulók is, akik elmaradott régiókban rosszul szigetelt családi házakban élnek.
A KSH számításai szerint a háztartási energia összességében 62,1 százalékkal drágult szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, aminek óriási szerepe volt abban, hogy az infláció 20,1 százalékra nőtt. Ennél gyorsabb utoljára a 90-es évek közepén a pénz értékvesztése Magyarországon. Ráadásul az előttünk álló közel 11 hónapban még folyamatosan tolják majd felfelé az inflációs mutatót a háztartási energiaárak, hiszen csak azt követően tűnnek el a „régi szép” – a rezsicsökkentési visszavágása előtti – idők az éves bázisból. Ezt csak a nemzetközi energiaárak összezuhanása tudná megakadályozni, ennél azonban jelenleg könnyebb azt elképzelni, hogy év végén felfelé lesz kénytelen módosítani a kormány a lakossági piaci árakat.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
