(A szerző a Cambridge Econometrics budapesti irodájának munkatársa.)
Sosem látott kettősség uralkodik az európai villamosenergia-piacon, hiszen a tavaly kitört energiaválság miatt az árak az egekbe szöktek, mégis egyre gyakrabban látunk negatív villamosenergia-árakat, amikor a szolgáltató átmenetileg hajlandó fizetni a fogyasztásért. Hogyan fordulhat elő ez a két jelenség egymás mellett?
Két tényező tolja az árakat ilyen végletekbe. Egyrészről a megújuló energiaforrások széleskörű elterjedése lehetővé teszi, hogy amikor az időjárási körülmények megfelelőek (süt a nap, fúj a szél), olcsón tudjunk villamosenergiát előállítani. Azonban a nap- és szélerőművek termelése nem szabályozható, ezért előfordulhat, hogy több villamosenergiát termelnek annál, mint amire éppen szüksége van a rendszernek. Ezért, az egyensúly fenntartása érdekében, a szolgáltatók akár fizetni is hajlandók, hogy a felhasználók növeljék fogyasztásukat. Amikor pedig nincs elegendő zöld villamosenergia, a rugalmasan szabályozható gázerőművek felpörgetésével igyekeznek egyensúlyban tartani a fogyasztást és a termelést. A gázturbinák mindig is a legdrágább energiatermelési eszközök voltak, de 2022-ben az orosz gázszállítás visszavágásának következtében a gázárak történelmi csúcsokat értek el, és drasztikus sokkot okoztak a villamosenergia-piacon is.
Ez a helyzet Magyarországon is. A napelemek hatalmas népszerűségének köszönhetően már hazánkban is időnként megjelennek negatív áramárak, azonban a háztartási fogyasztók egyelőre nem tudják élvezni ennek előnyeit. Jelenleg sem a technológia, sem a tarifacsomagok nem teszik ezt lehetővé, hiszen a megfelelő elszámoláshoz szükségesek az úgynevezett okosmérők. Ezek az intelligens fogyasztásmérők folyamatos kommunikációt tartanak fenn a fogyasztók és a szolgáltatók között. Például a szolgáltató jelezheti a háztartások felé az aktuális villamosenergia-árakat, illetve pontosan követheti az aktuális terhelést. A hagyományos mérők nem rögzítik a fogyasztás időpontját, így a szolgáltató nem tudja megállapítani, hogy két mérőóra-leolvasás között mikor mennyit fogyasztottunk pontosan.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU fejezetének nemrégiben lezajlott társadalmi egyeztetése során az egyik kiemelt reformjavaslat éppen a dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása volt. A javaslat alapján a rezsivédett villamosenergia-fogyasztás (évi 2523 kilowattóra) felett a háztartások önkéntes alapon dinamikus árazású villamosenergia-szerződéseket köthetnének. Ezzel a szerződéssel a háztartások elkerülhetnék az átlagfogyasztás feletti, kétszer olyan drága villamosenergia-árakat, és ha megfelelően alakítják a fogyasztásukat, jelentős mértékben csökkenthetnék kiadásukat.
A Cambridge Econometrics és a Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb elemzése*A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-3-I kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. alapján a háztartások villamosenergia-fogyasztásának időbeli eltolásával jelentősen csökkenthetők lennének a villamosenergia-kiadásaink. Bár sok fogyasztási típust nem lehet más időpontra időzíteni – például az ebéd melegítése mikróban vagy az esti tévénézés – a mai mosó- és mosogatógépek rendelkeznek időzítővel, mely segítségével beállíthatjuk, hogy mikor induljanak el. Ezeknek a gépeknek az optimális időzítésével a fogyasztás rugalmasabbá tehető, és jobban a megújuló erőforrások elérhetőségéhez lehet igazítani őket.
Képzeljük el, hogy a mosógépet nem a munkából hazaérkezésünk után pakoljuk be és indítjuk el, hanem reggel beállítjuk, hogy mire hazaérünk, már kész legyen a mosás. Jelenleg ez semmilyen különbséget nem okoz a fogyasztók számára, pedig, ha megvizsgáljuk a 2022-es átlagos negyedórás villamosenergia-árakat, akkor láthatjuk, hogy míg délután két-három óra körül még 250 euró/megawattóra körül mozgott az ár, addig este hatkor már 350-nél járt.
Átlagos villamosenergia-árak (euró/megawattóra) és rendszerterhelés (megawatt) Magyarországon 2022-ben, Forrás: HUPX, ENTSO-E
Ez a mindössze néhány óra eltérés 40 százalékos különbséget jelent a felhasznált villamosenergia árában. Ez a jelentős árkülönbség annak köszönhető, hogy délután még elérhető az olcsó napenergia, azonban az esti órákban már a gáztüzelésű erőművek dominálnak, valamint a rendszerterhelés is ekkor van a napi csúcson, ekkor a legmagasabb az igény és a legdrágább az áram.
Amennyiben a háztartások akkor indítanák el elektromos eszközeiket, amikor a termelési költségek a legalacsonyabbak, egyrészről csökkenthetnék a számláikat egy dinamikus tarifájú csomaggal, másrészről a teljes piaci árat is csökkenteni lehetne. A pillanatnyi piaci árat ugyanis mindig a legdrágább termelési költségű éppen működő erőmű határozza meg. Így, amennyiben sikerül csökkentenünk fogyasztásunkat az esti órákban, kevesebb drága, úgynevezett csúcserőművet kell bekapcsolni. Ezáltal a teljes piaci villamosenergia-árra is hatást gyakorolhatna a háztartások fogyasztása, és így nemcsak saját maguk számára, de a többi fogyasztó számára is előnyt jelentene egy ilyen általános fogyasztói magatartás.
Pontosan ezt az optimalizált esetet vizsgáltuk elemzésünkben, bizonyos korlátok mellett: mivel a hajnali órákban a legalacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás, ezért gyakran olyankor figyelhetők meg a legalacsonyabb árak, de természetesen nem feltételezhető, hogy az emberek felkelnek hajnalban, hogy kiteregessenek, amikor kész a mosás. Így a modell reggel hat és éjfél között optimalizálja az eszközök használatát.
A modell számításai alapján a mosó-, mosogató- és szárítógépek megfelelő időzítésével a csúcsidőszaki árak jelentősen csökkenthetők. Este hat és fél kilenc között, amikor a fogyasztás a legmagasabb, akár 21-28 százalékkal alacsonyabb ár is elérhető lenne – egyszerűen azáltal, hogy az elektromos eszközök esti használatát eltoljuk napközbenre, amikor elérhető az olcsó napenergia. Az általunk felállított „optimalizált szcenárióban” az esti csúcsidőszakban akár 2,2-3,6 százalékkal alacsonyabb lehetne a teljes rendszerterhelés, ami számottevő különbség, ha figyelembe vesszük, hogy csupán három háztartási eszköz használatának időpontját kell eltolni hozzá.
Átlagos rendszerterhelés Magyarországon 2022-ben a Referencia és az Optimalizált szcenárióban. Forrás: HUPX, ENTSO-E, Hartvig és Szabó (2023)
Összességében, amennyiben 2022-ben ezeket a háztartási eszközöket optimális időpontban indítottuk volna el, a modell eredményei szerint 6,2 százalékkal tudtuk volna csökkenteni Magyarország teljes villamosenergia-kiadását. Ez körülbelül 700 millió euró megtakarítást jelent, ami a jelenlegi 380-as árfolyam mellett 266 milliárd forinttal ér fel.
Átlagos villamosenergia-árak Magyarországon 2022-ben a Referencia és az Optimalizált szcenárióban. Forrás: HUPX, ENTSO-E, Hartvig és Szabó (2023)
Ennek azonban előfeltétele, hogy a háztartások tisztában legyenek az aktuális villamosenergia-árakkal és tarifacsomagjaik ösztönözzék őket fogyasztási szokásaik átalakítására. Szükségesek az olyan dinamikus tarifacsomagok, amit a REPowerEU fejezet is említ, valamint az, hogy az összes háztartás rendelkezzen okosmérővel.
Bár az okosmérők telepítése új távlatokat nyithat a villamosenergia-piacon, hazánkban és a régióban egyelőre nem igazán elterjedtek. Egy 2022-es elemzés szerint az egész régióban a háztartások kevesebb mint ötöde rendelkezik okosmérővel, ami lehetővé tenné a dinamikus árazás bevezetését. Azonban az elemzésből az is kiderül, hogy nem lehetetlen akár szinte az összes háztartást felszerelni ilyen eszközzel: Spanyol-, Olasz-, Svéd-, Finn- és Észtországban a háztartások több mint 90 százalékában van már okosmérő.
Annak érdekében, hogy tovább növelhessük a megújuló energiaforrások arányát a villamosenergia-rendszerben és élvezhessük az olcsón előállított energia előnyeit, létfontosságú lenne a hálózat okosítása, hogy a háztartások képeseket legyenek a fogyasztásukat az árakhoz és a termelési viszonyokhoz igazítani.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
