Nagyon látványos fordulatot vett a 2013-14-ben bevezetett rezsicsökkentést követően a magyar lakosság gázfogyasztásának addigi csökkenése. A háztartások felhasználása tavaly a rohamosan emelkedő piaci árak ellenére is másfél évtizedes rekordot döntött. A rezsicsökkentés szűkítése most ebben a folyamatban hozhat újabb fordulatot.
Kilőtt a gázfogyasztás
Tavaly a teljes magyar földgázfelhasználás 10,8 milliárd köbméter volt. Ez kifejezetten sok, hiszen a 2010-es évek nagy részében a fogyasztás 10 milliárd köbméter alatt maradt, sőt, volt olyan év, amikor a nyolcmilliárdot is alig haladta meg. Tavaly így tízéves csúcs dőlt meg, utoljára 2011-ben múlta felül a 2021-es szintet is a Magyarországon elégetett földgáz mennyisége.
A fenti grafikonon látható fogyasztási adatokból nagyon jól kirajzolódik, hogy a fordulat pontosan egybeesett a 2013-14-ben bevezetett rezsicsökkentéssel. Persze a korábbi csökkenő trend megtörésének rengeteg más oka lehetett és volt is. Mi is többször írtunk róla, hogy a földgáz ára a mostani energiaválságot megelőzően kifejezetten alacsony volt. Ez, illetve a zöld átállás Európa-szerte növelte az energiahordozó részesedését például az áramtermelésben, és az ipari felhasználás is nőtt.
Ezek a folyamatok Magyarországon is megfigyelhetőek voltak, arról nem is beszélve, hogy itthon a teljes fogyasztás nagyjából csak 35-40 százaléka köthető a lakossághoz, így a növekedést nem is magyarázhatja teljes egészében a háztartások keresletének megugrása. Ennek ellenére teljesen egyértelmű, hogy
a rezsicsökkentés jelentősen visszavetette a magyar lakosság energiatakarékosságát, és az elmúlt években sokkal több gázt használtak el a háztartások, mint amire feltétlenül szükség lett volna.
A lakossági fogyasztás ugyanis arányaiban még a teljes igénynél is nagyobb mértékben nőtt. Tavaly a háztartások már közel négymilliárd köbméter gázt égettek el. Ez 15 éves csúcs, a 2014-es fogyasztási mélypontnak pedig majdnem a másfélszerese. Az ok pedig egyértelműen nem az, hogy több lakásban és házban élnek emberek az országban, mint korábban, hiszen az egy háztartásra jutó fogyasztás is drasztikusan nőtt.
Nem a hideg miatt fűtöttünk többet
Persze a lakosság gázfelhasználása nagyban függ az időjárástól, hiszen ha hidegebb van többet fűtünk, így elvileg a változást az is magyarázhatná, hogy az elmúlt években keményebbek voltak a telek. De nem így van. Sőt, a magas fogyasztást hozó 2020 és 2021-es években kifejezetten enyhe volt a tél Magyarországon.
A hűvösebb ősz és tavasz miatt elhúzódó fűtési szezon a tavalyi kiugró értékre részben adhat magyarázatot, de egyrészt az éves átlaghőmérséklet azért nem volt annyira alacsony 2021-ben sem, másrészt a trendszerű fogyasztásnövekedést ez sem indokolja.
Összességében tehát elég egyértelműen látszik, hogy a fogyasztás növekedése a rezsicsökkentés nyomán kialakult alacsony árkörnyezetnek a következménye. Az elmúlt években annyira olcsó volt a gáz Magyarországon, hogy lakosságnak nem kellett spórolnia vele, ami egyrészt szociális szempontból kedvező, másrészt azonban egész biztosan komoly pazarláshoz vezetett.
Ez akkor is látható, ha a hazai helyzetet más országokkal vetjük össze. Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa a G7-nek azt mondta, hogy
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas hőmérsékletre fűtik a lakásokat.
Ez azonban most a rezsicsökkentés részleges kivezetése után minden bizonnyal változni fog. Ahogy korábban írtunk róla, a lakossági gázár emelése jelentős részben épp a nem túl magas jövedelemmel rendelkező, energetikailag elavult ingatlanban élőket sújtja a leginkább. Ennek megfelelően sok helyen már most készülnek a téli fogyasztás csökkentésére, a felhasználás visszafogásával, vagy alternatív tüzelőanyag keresésével, esetleg a kettő kombinációjával.
