Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. július 17. 04:34 Közélet

Van nyilvános gázlekapcsolási terv, hiába titokzatoskodik a kormány

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón a rezsicsökkentés átlagfogyasztásra korlátozása mellett bejelentette a – gáztározók töltöttségi szintjének növelését is megcélzó – magyar energia-veszélyhelyzetet. Noha mindeközben „életvezetési tanácsnak” csúfolta a lakosság energiatakarékosságra való felszólítását, azért megjegyezte azt is: a következő hónapokban, hetekben előfordulhat, hogy nem lesz elég gáz – elvégre éppen ezért kellett földgázbeszerző akciótervet bejelenteni.

Csak semmi pánik

Bár Gulyás a német földgáz-vészhelyzeti terv részleteire többször is gúnyosan utalt, attól „a pánikkeltést elkerülendő” mégis tartózkodott, hogy a magyar haváriatervről bármit is mondjon azon kívül, hogy az egy „lekapcsolási sorrend”, és létezik. Abban már nem volt biztos, hogy egyáltalán nyilvános-e.

Azt nem tudjuk, vannak-e nem nyilvános haváriatervek a kormányzati asztalfiókokban, de az biztos, hogy nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentumok részletesen írnak arról, hogy milyen intézkedések és korlátozások lépnek életbe, ha veszélybe kerül az ország földgázellátása – de erről egy kicsit később.

Bár pánikot nyilvánvalóan senki sem akar kelteni, még a német tisztviselők sem, de a felkészülés a helyzetre, a kormányzat részéről pedig a lakosság felkészítése indokoltnak látszik. Valószínűleg éppen a túlzott aggodalmakat és a váratlan helyzeteket elkerülendő, egyre több európai ország tervez reálisan azzal, hogy Oroszország a tíznapos éves karbantartási leállítás után nem fogja visszakapcsolni az Északi Áramlat 1-et, és drasztikusan visszafogja az Európába tartó gázszállítmányokat, azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon a Nyugatra Ukrajna fegyveres támogatása miatt. A Gazprom az elmúlt hetekben 40-60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportot, az említett karbantartás kezdete óta pedig az EU-ba bő 70 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezik a sokéves átlaghoz képest. Ami Magyarországot illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy 12 százalékkal csökkent a beérkező földgáz mennyisége.

Az orosz gázszállítás leállítására kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság is készül. Várhatóan jövő héten javasolják majd például a középületek alacsonyabb hőmérsékletre, 19 fokra történő fűtését, az állampolgároknak pedig az önkéntes spórolást. Ráadásul a földgáz- és áramárak további drágulása jöhet, nem véletlen, hogy Ausztriában a felhalmozási hullám miatt gyorsan felszökött a tűzifa ára.

A még nem végleges uniós anyag valószínűleg olyan intézkedéseket körvonalaz majd, amelyekkel meg lehet előzni a legrosszabbat, azaz a lekapcsolásokat. Ehhez már most nyáron takarékoskodni kell a gázzal, hogy több kerülhessen a tárolókba téli felhasználásra:

  • érdemes lenne gázról más fűtőanyagra (olajra vagy szénre) váltani azokban az erőművekben és ipari létesítményekben, ahol ez megoldható,
  • olyan piaci eszközöket (aukciókat, tendereket) kell bevezetni, amelyekkel a kormányok a nagy ipari felhasználók gázfogyasztásának visszafogását ösztönzik.
  • Tájékoztató kampányok indítását is javasolják, a hűtés és a fűtés visszafogására, de emellett kötelező előírásokra is szükség lesz (ez például a távhőrendszerekben vagy a nagy német bérlakás-üzemeltető cégek lakóingatlanaiban megvalósítható).

A magyar kormány ezzel szemben egyelőre csak arra hívja fel a figyelmet, hogy „pazarlásra sehol nincs mód”, de egyelőre szerinte nem az a baj, hogy nincs gáz, hanem az, hogy drága – a kormányzati logikában ez indokolja az átlagon felüli fogyasztási tételek kiemelését az állami ártámogatásból, vagyis a rezsicsökkentésből.

Válsághelyzeti bizottság, lekapcsolás és védettség

A nyilvános haváriatervünk elég pontosan leírja, mi fog történni, ha elfogy a gáz, ezt a dokumentumot hivatalosan úgy hívják, hogy Magyarország földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve. Ennek lényege az, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól. A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium, ami per pillanat a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény: van egy korai előrejelzési szint, egy riasztási szint, és egy vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

Az első, előrejelzési szint akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlani fog a gázellátás (csökken az import). Az első szinthez rendelt intézkedések alapvetően informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak, amely ezen információk alapján dönthet a következő, vagyis riasztási szint elrendeléséről, ami annyiban más, hogy ezen a szinten már válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba.

A vészhelyzeti szinten már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználó a lakosság, a szociális otthonok, kórházak, tehát a nem ipari felhasználók. Leegyszerűsítve: semmiképpen sem nélkülözhetnek azok a gázfelhasználási helyek, amelyek elapadásával közvetlenül emberi egészség kerülne veszélybe.

A lekapcsolási sorrend

Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző Földgázszállító Zrt. vezényel le, de az MEKH hagyja jóvá. A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti. Ez alapján először azok a nagy teljesítményű, villamosenergiát termelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezeket az erőműveket törvény kötelezi tartalék kőolajkészlet fenntartására.

A földgáztüzelésű erőművek a teljes villamosenergia-termelés szűk negyedéért felelnek, és papíron ezek 8-16 napig képesek megtermelni a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához szükséges árammennyiséget a tartalék készletükre támaszkodva.

Innentől jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.

Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat-húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat. 

Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.

A magyar kormány lehetséges intézkedéseit is rögzíti a terv. Vészhelyzeti szinten csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A magyar kormány a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és ezeknek a helyiségeknek, továbbá irodaházaknak és állami intézményeknek a legmagasabb felfűtési hőmérsékletét.

A legutolsó biztosíték a rendszerben az EU-s szolidaritási alap, ami azt jelenti, hogy ha egy ország mindezek után sem látja biztosítottnak a védett felhasználók, a háztartások, kórházak, alapvető szociális szolgáltatók földgázellátását, akkor a környező országoktól szolidaritási alapon kérhet gyors földgázsegélyt. Tehát, ha egy ország bajba kerül, előbb kell korlátozni egy környező ország ipari gázfelhasználását, mint hogy a bajban lévő országban elérje a lakosságot a gázhiány. (Erről írt Miklós László is a napokban a G7-en megjelent cikkének utolsó részében.)

Az Európai Bizottság részben pont emiatt kritizálta a magyar energia-veszélyhelyzetet, az egyik intézkedés ugyanis megtiltja a földgáz exportját, amire a mostani helyzetben az energiaügyi biztos szerint még nem lenne jogi lehetőség. Igaz, már a magyar bejelentés értelmezése sem könnyű az Európai Bizottság számára, a kormány által bejelentett energia-veszélyhelyzet ugyanis nem egyenlő (az uniós jogi keretrendszerbe illeszkedő, fent ismertetett) Vészhelyzeti cselekvési terv egyetlen szintjével se. Kérdésünkre az MEKH megerősítette: a leggyengébb, előrejelzési szintet sem rendelték el Magyarországon, és ha elrendelné valamikor a jövőben, akkor azt a MEKH az honlapján közzé tenné.

Volt már ilyen

A további jogászkodás helyett érdemes felidézni, hogy a fentihez nagyon hasonló vészhelyzeti intézkedéssorozat lépett életbe 2009 januárjában az ukrán-orosz gázvita mélypontján, aminek hatására január 6-án leállt a Magyarországra érkező gázszállítás. Másnap, 7-én a magyar hatóságok elrendelték a nagy ipari fogyasztók korlátozását.

Akkor ötfokozatú volt a rendszer (ma kilenc kategória van), a korlátozás az első kettőbe tartozókra vonatkozott. Az akkori híradások szerint leállt az esztergomi Suzuki-gyár, a gyulai húskombinát, a Wienerberger cégcsoport békéscsabai, bátaszéki, valamint kőszegi téglagyára, továbbá a tetőcserepeket gyártó Tondach üzemei. Más gyáraknak pedig korlátozniuk kellett a termelésüket. A rendkívüli hideg nehezítette a helyzetet, de miután melegebbre fordult az időjárás, Ausztria irányából pedig érkezett plusz földgáz egy-két napon belül, január 8-án reggel már el is kezdődött a korlátozások feloldása.

A Világgazdaság nemrég arról írt, hogy a potenciálisan érintett felhasználók már „mozgolódnak”: szeretnék, ha a rendelet megalkotója a gázhiány valóssá vált fenyegetése miatt újragondolná, melyik felhasználó meddig és mennyit kaphat a gázból, ha abból kevés lenne. A vállalatok számára egyébként egyáltalán nem titok a besorolásuk (amelyet az MEKH hagy jóvá), az összesített lista pedig nyilvánosan is elérhető (pdf). Igaz, a legtöbb felhasználó csak kódnévvel szerepel, de például a Borsodchemet vagy a Mol Dunai Finomítóját (DUFI) laikusként is meg lehet találni rajta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétezik-e még Magyarország orosz energiafüggősége?Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, ez azonban ma már nem így van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig küldenek gázt az oroszok, már készül a terv a teljes leállításra isOroszországból a szokásos földgázmennyiség kevesebb mint 30 százaléka érkezik az EU-ba, és már készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek egy teljes leállásra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeállt a gázszállítás az Északi Áramlaton, Európa a legrosszabbtól tartElkezdődött ma az előre bejelentett karbantartás, de több vezető nyugati politikus attól tart, hogy tíz nap múlva sem indulnak újra a szállítások.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet energiaárak energiaválság földgáz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.