Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. július 17. 04:34 Közélet

Van nyilvános gázlekapcsolási terv, hiába titokzatoskodik a kormány

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón a rezsicsökkentés átlagfogyasztásra korlátozása mellett bejelentette a – gáztározók töltöttségi szintjének növelését is megcélzó – magyar energia-veszélyhelyzetet. Noha mindeközben „életvezetési tanácsnak” csúfolta a lakosság energiatakarékosságra való felszólítását, azért megjegyezte azt is: a következő hónapokban, hetekben előfordulhat, hogy nem lesz elég gáz – elvégre éppen ezért kellett földgázbeszerző akciótervet bejelenteni.

Csak semmi pánik

Bár Gulyás a német földgáz-vészhelyzeti terv részleteire többször is gúnyosan utalt, attól „a pánikkeltést elkerülendő” mégis tartózkodott, hogy a magyar haváriatervről bármit is mondjon azon kívül, hogy az egy „lekapcsolási sorrend”, és létezik. Abban már nem volt biztos, hogy egyáltalán nyilvános-e.

Azt nem tudjuk, vannak-e nem nyilvános haváriatervek a kormányzati asztalfiókokban, de az biztos, hogy nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentumok részletesen írnak arról, hogy milyen intézkedések és korlátozások lépnek életbe, ha veszélybe kerül az ország földgázellátása – de erről egy kicsit később.

Bár pánikot nyilvánvalóan senki sem akar kelteni, még a német tisztviselők sem, de a felkészülés a helyzetre, a kormányzat részéről pedig a lakosság felkészítése indokoltnak látszik. Valószínűleg éppen a túlzott aggodalmakat és a váratlan helyzeteket elkerülendő, egyre több európai ország tervez reálisan azzal, hogy Oroszország a tíznapos éves karbantartási leállítás után nem fogja visszakapcsolni az Északi Áramlat 1-et, és drasztikusan visszafogja az Európába tartó gázszállítmányokat, azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon a Nyugatra Ukrajna fegyveres támogatása miatt. A Gazprom az elmúlt hetekben 40-60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportot, az említett karbantartás kezdete óta pedig az EU-ba bő 70 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezik a sokéves átlaghoz képest. Ami Magyarországot illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy 12 százalékkal csökkent a beérkező földgáz mennyisége.

Az orosz gázszállítás leállítására kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság is készül. Várhatóan jövő héten javasolják majd például a középületek alacsonyabb hőmérsékletre, 19 fokra történő fűtését, az állampolgároknak pedig az önkéntes spórolást. Ráadásul a földgáz- és áramárak további drágulása jöhet, nem véletlen, hogy Ausztriában a felhalmozási hullám miatt gyorsan felszökött a tűzifa ára.

A még nem végleges uniós anyag valószínűleg olyan intézkedéseket körvonalaz majd, amelyekkel meg lehet előzni a legrosszabbat, azaz a lekapcsolásokat. Ehhez már most nyáron takarékoskodni kell a gázzal, hogy több kerülhessen a tárolókba téli felhasználásra:

  • érdemes lenne gázról más fűtőanyagra (olajra vagy szénre) váltani azokban az erőművekben és ipari létesítményekben, ahol ez megoldható,
  • olyan piaci eszközöket (aukciókat, tendereket) kell bevezetni, amelyekkel a kormányok a nagy ipari felhasználók gázfogyasztásának visszafogását ösztönzik.
  • Tájékoztató kampányok indítását is javasolják, a hűtés és a fűtés visszafogására, de emellett kötelező előírásokra is szükség lesz (ez például a távhőrendszerekben vagy a nagy német bérlakás-üzemeltető cégek lakóingatlanaiban megvalósítható).

A magyar kormány ezzel szemben egyelőre csak arra hívja fel a figyelmet, hogy „pazarlásra sehol nincs mód”, de egyelőre szerinte nem az a baj, hogy nincs gáz, hanem az, hogy drága – a kormányzati logikában ez indokolja az átlagon felüli fogyasztási tételek kiemelését az állami ártámogatásból, vagyis a rezsicsökkentésből.

Válsághelyzeti bizottság, lekapcsolás és védettség

A nyilvános haváriatervünk elég pontosan leírja, mi fog történni, ha elfogy a gáz, ezt a dokumentumot hivatalosan úgy hívják, hogy Magyarország földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve. Ennek lényege az, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól. A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium, ami per pillanat a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény: van egy korai előrejelzési szint, egy riasztási szint, és egy vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

Az első, előrejelzési szint akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlani fog a gázellátás (csökken az import). Az első szinthez rendelt intézkedések alapvetően informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak, amely ezen információk alapján dönthet a következő, vagyis riasztási szint elrendeléséről, ami annyiban más, hogy ezen a szinten már válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba.

A vészhelyzeti szinten már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználó a lakosság, a szociális otthonok, kórházak, tehát a nem ipari felhasználók. Leegyszerűsítve: semmiképpen sem nélkülözhetnek azok a gázfelhasználási helyek, amelyek elapadásával közvetlenül emberi egészség kerülne veszélybe.

A lekapcsolási sorrend

Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző Földgázszállító Zrt. vezényel le, de az MEKH hagyja jóvá. A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti. Ez alapján először azok a nagy teljesítményű, villamosenergiát termelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezeket az erőműveket törvény kötelezi tartalék kőolajkészlet fenntartására.

A földgáztüzelésű erőművek a teljes villamosenergia-termelés szűk negyedéért felelnek, és papíron ezek 8-16 napig képesek megtermelni a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához szükséges árammennyiséget a tartalék készletükre támaszkodva.

Innentől jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.

Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat-húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat. 

Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.

A magyar kormány lehetséges intézkedéseit is rögzíti a terv. Vészhelyzeti szinten csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A magyar kormány a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és ezeknek a helyiségeknek, továbbá irodaházaknak és állami intézményeknek a legmagasabb felfűtési hőmérsékletét.

A legutolsó biztosíték a rendszerben az EU-s szolidaritási alap, ami azt jelenti, hogy ha egy ország mindezek után sem látja biztosítottnak a védett felhasználók, a háztartások, kórházak, alapvető szociális szolgáltatók földgázellátását, akkor a környező országoktól szolidaritási alapon kérhet gyors földgázsegélyt. Tehát, ha egy ország bajba kerül, előbb kell korlátozni egy környező ország ipari gázfelhasználását, mint hogy a bajban lévő országban elérje a lakosságot a gázhiány. (Erről írt Miklós László is a napokban a G7-en megjelent cikkének utolsó részében.)

Az Európai Bizottság részben pont emiatt kritizálta a magyar energia-veszélyhelyzetet, az egyik intézkedés ugyanis megtiltja a földgáz exportját, amire a mostani helyzetben az energiaügyi biztos szerint még nem lenne jogi lehetőség. Igaz, már a magyar bejelentés értelmezése sem könnyű az Európai Bizottság számára, a kormány által bejelentett energia-veszélyhelyzet ugyanis nem egyenlő (az uniós jogi keretrendszerbe illeszkedő, fent ismertetett) Vészhelyzeti cselekvési terv egyetlen szintjével se. Kérdésünkre az MEKH megerősítette: a leggyengébb, előrejelzési szintet sem rendelték el Magyarországon, és ha elrendelné valamikor a jövőben, akkor azt a MEKH az honlapján közzé tenné.

Volt már ilyen

A további jogászkodás helyett érdemes felidézni, hogy a fentihez nagyon hasonló vészhelyzeti intézkedéssorozat lépett életbe 2009 januárjában az ukrán-orosz gázvita mélypontján, aminek hatására január 6-án leállt a Magyarországra érkező gázszállítás. Másnap, 7-én a magyar hatóságok elrendelték a nagy ipari fogyasztók korlátozását.

Akkor ötfokozatú volt a rendszer (ma kilenc kategória van), a korlátozás az első kettőbe tartozókra vonatkozott. Az akkori híradások szerint leállt az esztergomi Suzuki-gyár, a gyulai húskombinát, a Wienerberger cégcsoport békéscsabai, bátaszéki, valamint kőszegi téglagyára, továbbá a tetőcserepeket gyártó Tondach üzemei. Más gyáraknak pedig korlátozniuk kellett a termelésüket. A rendkívüli hideg nehezítette a helyzetet, de miután melegebbre fordult az időjárás, Ausztria irányából pedig érkezett plusz földgáz egy-két napon belül, január 8-án reggel már el is kezdődött a korlátozások feloldása.

A Világgazdaság nemrég arról írt, hogy a potenciálisan érintett felhasználók már „mozgolódnak”: szeretnék, ha a rendelet megalkotója a gázhiány valóssá vált fenyegetése miatt újragondolná, melyik felhasználó meddig és mennyit kaphat a gázból, ha abból kevés lenne. A vállalatok számára egyébként egyáltalán nem titok a besorolásuk (amelyet az MEKH hagy jóvá), az összesített lista pedig nyilvánosan is elérhető (pdf). Igaz, a legtöbb felhasználó csak kódnévvel szerepel, de például a Borsodchemet vagy a Mol Dunai Finomítóját (DUFI) laikusként is meg lehet találni rajta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétezik-e még Magyarország orosz energiafüggősége?Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, ez azonban ma már nem így van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig küldenek gázt az oroszok, már készül a terv a teljes leállításra isOroszországból a szokásos földgázmennyiség kevesebb mint 30 százaléka érkezik az EU-ba, és már készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek egy teljes leállásra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeállt a gázszállítás az Északi Áramlaton, Európa a legrosszabbtól tartElkezdődött ma az előre bejelentett karbantartás, de több vezető nyugati politikus attól tart, hogy tíz nap múlva sem indulnak újra a szállítások.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet energiaárak energiaválság földgáz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.