Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. július 11. 18:26 Világ

Leállt a gázszállítás az Északi Áramlaton, Európa a legrosszabbtól tart

Hétfő reggel hat órakor a Gazprom leállította a gázszállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, a következő tíz napban biztosan nem megy több orosz gáz Németországba a Balti-tenger alatt. Ez a szokásos éves, előre bejelentett nyári karbantartási munkák miatt történt, elvileg tíz nap múlva, július 21-én újra megnyitják a csapokat. A német kormány azonban attól tart, hogy a gázt fegyverként használó Putyin ezután sem fogja újraindítani a szállításokat, ennek pedig nagyon komoly gazdasági következményei lennének egész Európára.

A félelmeket Putyin pénteken tovább erősítette: az orosz elnök kormányzati tisztviselői előtt arról beszélt, hogy ha maradnak a szankciók (ezekről az orosz elnök egy ideje az Oroszország elleni „gazdasági blitzkrieg”-ként beszél), annak katasztrofális hatása lesz az energiapiacra. A Gazprom elnöke nemrégiben még direktebben fogalmazott: Alekszej Miller azt hangsúlyozta, hogy az új gazdasági struktúrát Moszkva fogja meghatározni. Ha Oroszország nem ad több gázt, az katasztrofális telet jelent Európának, és áramszüneteket, melegvíz-korlátozásokat, a termelés leállítását jósolat. „Ez lesz a legrosszabb tél 1945 óta” – mondta az állami kézben lévő Gazprom vezetője.

Mint utólag elég egyértelmű, Oroszország már másfél éve szisztematikusan elkezdte csökkenteni a Nyugat felé irányuló gázszállításokat. Eredetileg részben az üzemkész, de német engedélyek híján nem üzemelő Északi Áramlat 2 elindítását akarhatták így kiprovokálni, de közben folyamatosan növelték Európa kiszolgáltatottságát is az orosz energiahordozókon keresztül. Az ukrajnai háború és a szankciós politika miatt aztán Oroszország júniusban fokozta a nyomást, és májusban már csak a korábbi mennyiség 40 százalékát biztosították a vezetéken. Ezt a Gazprom technikai okokkal magyarázta, az indoklásuk szerint azért voltak kénytelenek visszavenni a volument, mert a nagyjavításon Montrealban lévő Siemens turbinákat Kanada a szankciók miatt nem hajlandó visszaadni.

Német nyomásra (és az ukrán tiltakozás ellenére) végül Kanada a hétvégén bejelentette, hogy az európai energiabiztonság érdekében Németországon keresztül mégis visszajuttatja a turbinákat, amit a Kreml is pozitívan értékelt. Ennek ellenére Németországban egyáltalán nem biztosak benne, hogy akár az eddigi mennyiséget küldeni fogják az oroszok az Északi Áramlat július 21-i remélt újraindítása után. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint nyilvánvaló, hogy Putyin háborús hadviselést folytat Ukrajna miatt az Európai Unió ellen, és ebben a gáz az egyik fő fegyvere.

„Minden megtörténhet. Lehet, hogy több gáz fog jönni, mint idáig, de az is lehetséges, hogy egyáltalán semmi nem fog érkezni” – mondta a zöldpárti politikus vasárnap. A gazdasági miniszter az esetleges németországi gázhiányt rémálomszerű forgatókönyvnek nevezte. Habeck hetek óta próbálja felkészíteni a német közvéleményt a várható súlyos hatásokra. Múlt héten Münchenben további jelentős gázáremeléseket helyezett kilátásba. Bár a gázszámla sok német háztartásban már idáig is közel duplájára nőtt az elmúlt hónapokban, a szakértők további akár három-négyszeres áremelkedést is lehetségesnek tartanak. A legnagyobb németországi energiaszolgáltatót, a háborús hatások miatt súlyos veszteségeket termelő Unipert a német kormány minden áron meg akarja menteni, és közben egyre többet beszélnek arról, hogy az áremelkedések javát végső soron a fogyasztókra kell terhelni a takarékoskodás érdekében. A jövőben csak az igazán rászorultaknak akarnak extra támogatásokat adni, azoknak, akik saját erőből képtelenek lennének kifizetni a fűtést.

A magas gázár még mindig kevésbé rossz, mintha egyáltalán nem lenne gáz

– mondja Monika Schnitzer, a német szövetségi kormány által megbízott szűkkörű szakértői gazdasági tanács tagja. A szakértők többsége még két-három évig magas gázárakra számít akkor is, ha nem áll le teljesen az orosz export.

A Németországban is egyre erőteljesebb recessziós félelmek nem kizárólag az energiaválságból fakadnak, de egy komolyabb gázhiány esetén a legrosszabb forgatókönyvek lépnének életbe. Hétfőn Olaf Scholz kancellár és miniszterei a legfontosabb német vállalatok vezetőivel tartanak válságegyeztetést a háború következményeiről, és a várakozások szerint az ellátási nehézségek és az energiakrízis is központi helyet kap a megbeszélésen.

A német gazdaság különösen erősen kitett Oroszországnak, de nincs jobb helyzetben a fundamentumokat illetően amúgy is komoly bajban lévő Olaszország sem, hiszen a gáz közel felét idáig ők is Oroszországból kapták. Hétfőn pedig a Gazprom bejelentette, hogy az Olaszország felé irányuló gázszállításokat is a harmadával, napi 32 millió köbméterről 21-re csökkenti, pedig már az eddigi mennyiség is csak a fele volt a június előttinek. Ha Moszkva teljesen beszüntetné a szállításokat, Olaszország recesszióval nézne szembe – mondta ki Ignazio Visco, az olasz központi bank vezetője. Az olasz kormány új gázszerződésekkel akarja pótolni a kiesést, Azerbajdzsánnal, Katarral, Algériával köt új megállapodásokat.

Franciaországban a fogyasztásnak csak a 17 százalékát fedezi az orosz gáz, de a helyzet komolyságát érzékeltetik Bruno Le Maire gazdasági miniszter szavai.

Nem szabad elfednünk, hogy mennyire súlyos a helyzet: az orosz gázszállítás leállítása nagyon is lehetséges. Készüljünk fel a teljes leállásra. Most ez a legvalószínűbb forgatókönyv

mondta Le Maire vasárnap. A nemzetgyűlésben többség nélküli francia kormány azt tervezi, hogy januártól már szintén csak a legrászorultabbaknak biztosít extra támogatást az energiaszámlákhoz, miközben azt hirdetik, hogy Franciaország lesz az első ország, ahol teljesen megszabadulnak a fosszilis energiahordozóktól. A megoldást hosszú távon főleg az újabb atomerőművektől remélik, de a megújuló energia részesedését is szeretnék növelni újabb naperőművekkel és szélerőműparkokkal, Le Havre-ban pedig LNG-terminál épül.

A cseppfolyósított (amerikai, katari, ausztrál) gáz egész Európa számára azonban egyelőre nem képes kiváltani a kieső orosz szállításokat. A hiányzó infrastruktúrát nem lehet azonnal pótolni még akkor sem, ha mindenki kész lenne megfizetni a terminálok szintén többszörösére emelkedett költségét és az LNG-gáz magasabb árát is. Bár Nagy-Britanniában és Spanyolországban az LNG-terminálokon még elvileg van szabad kapacitás, az Ibériai-félszigetről és a Brit-szigetekről a gázt nem lehet eljuttatni a kontinens többi részére.

A Bruegel brüsszeli think tank ezért azzal számol, hogy ha az orosz gázexport teljesen leáll, Európának a következő tíz hónapban 15 százalékkal vissza kell fognia a gázfelhasználását a korábbi évekhez képest. A vészhelyzeti elosztásról, megszorításokról és kompenzációkról lehet vitatkozni, de az összmennyiség csökkenésének mindenképpen súlyos hatása lesz az európai energiaellátásra, a csap pedig az oroszoknál van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány isTöbb nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rezsicsökkentés igazi nyerteseit nem a szegények között, hanem a luxusvillákban kell keresniHárom különböző jövedelmű család, három különböző életvitel. Kinek segít igazán a rezsicsökkentés?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa túlélné az orosz gáz hiányát, Oroszország kevésbéAz orosz földgázszállítások lekapcsolása sokkal inkább Oroszország számára lenne katasztrófa, és az idő is ellene dolgozik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energiapiac földgáz Franciaország németország Olaszország orosz gáz Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.