Idén az ezer milliárd dolláros többletköltség 70 százalékát állják az államok az EU-ban, de jövőre nehéz lesz fenntartani ezt a szintet.
Egy friss felmérés szerint a német ipar nagy része nem tud többet spórolni a földgázfogyasztásán, legalábbis a termelési kapacitás visszavágása nélkül.
Jópofa az irodai sókamra vagy zen-szoba, de sokaknál többet nyom a latba, ha a bejárásnak köszönhetően nem lépik túl az otthoni kedvezményes áram- és gázfogyasztási keretet.
Kormányzati és gazdasági körökben is sokan bíznak abban, hogy hamarosan újra olcsó lesz az energia, de ennek éppen az ellenkezőjére kellene felkészülni.
Európában a magyar gazdaság az egyik legsérülékenyebb a magas energiaárakkal szemben. Az ikerdeficit a 2008-as események megismétlődésével fenyeget, ezért is kellenek annyira az uniós pénzek.
A budapesti önkormányzat által fenntartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai is nehéz helyzetbe kerültek az egekbe szökő energiaárak miatt.
A 200 milliárd eurós német energiapajzs versenyelőnybe hozhatja a német gazdasági szereplőket azokkal az országokkal szemben, ahol nincs lehetőség ilyen bőkezű segítségre.
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre egyenlőtlenebbé válik, ahogy az állami rendszer túltelítődik, a magánszféra pedig növeli az árait.
Ha a kormányzat nem akar eladósodási spirálba kerülni, túl kell lépnie a saját árnyékán.
Annyira tartanak a téli energiaköltségektől a nyugat-európai cukorgyárak, hogy a szokásosnál korábban kezdik el a cukorrépa feldolgozását, ez viszont csökkentheti a kinyert cukor mennyiségét.