A koronavírus-járvány nyomán sokan keresztet vetettek az irodaházakra, mondván, az otthoni munkavégzés olyan jól bevált, hogy a dolgozók soha nem akarnak már visszatérni a korábbi munkarendhez, aki pedig ezt erőlteti, hátrányba kerül az alkalmazottakért folyó versenyben. Abban természetesen igazuk volt a hasonló elemzéseknek, hogy a járvány előtti világ már nem tér vissza, és nehezen találna megfelelő fehér galléros munkatársakat egy olyan vállalat, ahol egyáltalán nincs lehetőség a home office-ra.
Az inga azonban elkezdett a másik irányba lendülni, részben a munka és a magánélet otthon könnyebben elmosódó határai miatt, ennél azonban sokkal nagyobb súllyal esik latba jelenleg Magyarországon a rezsi emelkedése. Amikor a fél ország azt számolgatja, hogy belefér-e a továbbra is kedvezményesen igénybe vehető áram- és gázmennyiségbe, az ezen a határon és a fölötte lévők számára nagyon nem mindegy, hol töltik a munkaórákat, azaz a nap minimum harmadát.
Ennek hatásairól eddig inkább csak anekdotikus történetek szóltak, de a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos tanácsadás egyik vezető szereplője, a JLL Magyarország tapasztalatai megerősítik, hogy tényleg ez történik. A vállalat csütörtöki sajtóeseményén Pál Tamás szenior üzletfejlesztési igazgató a G7 kérdésére azt mondta, zajlik a dolgozók visszaáramlása, egyes cégek bajban is vannak, mert szeretnék bővíteni a munkaállomások számát, miközben az irodát már a hibrid (részben otthoni, részben irodai) munkavégzés körülményeihez igazítottak. Ez nemcsak kisebb irodaterületet jelent, hanem az elrendezést is érinti, például kisebbek a tárgyalók, kevesebb a munkaállomás, több viszont a nyugodt telefonálásra alkalmas szoba.
Most egyszerre jönne vissza mindenki, egyre többen dolgoznak az irodában, de nincs hely, mert átalakították, és részben közösségi terek lettek belőle
– fogalmazott a szakember.
A dolgokat bonyolítja, hogy az utóbbiak is ki vannak használva. „Akár nálunk is lehet látni, hogy lehet, hogy az irodában nem minden asztalnál ülnek, de tuti, hogy minden tárgyaló és telefonos szoba foglalt, mert kommunikálni kell az otthon lévő kollégákkal és az ügyfelekkel is” – tette hozzá Pál Tamás.
Persze vannak olyan cégek is, ahol egyáltalán nem bánják ezt a változást, mert ez segít azoknak a visszacsábításában, akik nem akartak bemenni az irodába. Pedig ezt egyes cégek – számos nemzetközi példához hasonlóan – Budapesten is olyan különlegességekkel igyekeztek ösztönözni, mint az irodaházban lévő sókamra, kosárlabdapálya vagy éppen az ellazulást szolgáló zen-szoba. A jelek szerint azonban a rezsi sokaknál többet nyom a latba. „Ahogy régen mondták, itt meleg van” – mondta erre Agócs Balázs, a JLL munkakörnyezeti stratégiai tanácsadója.
Az energiaárak emelkedésének egyértelműen pozitív hatása, hogy elkezdtek figyelni a spórolásra nemcsak az új irodaházak tervezői, hanem a már meglévők üzemeltetői, bérlői és azok alkalmazottjai is. „Ha végigmegy az ember a Váci úton, akkor látszik, hogy az irodaházak végre lekapcsolják a központi világítást, a dolgozók is leoltják a lámpákat” – hívta fel a figyelmet Major Krisztina, a JLL iroda-bérbeadási igazgatója.
A nagyobb cégek próbálják időben összpontosítani a home office-t is, mert ha mondjuk pénteken már mindenki otthon dolgozik, akkor nemcsak a világításon tudnak spórolni a vállalatok, hanem a fűtést is lejjebb lehet venni. Számos – elsősorban nemzetközi hátterű – cég pedig már egyébként is beszállt a dolgozói rezsiköltségeinek fedezésébe, miután általánossá vált a home office, ez pedig a mostani helyzetben pénzügyi értelemben is segíthet megtalálni az egyensúlyt az otthoni és az irodai munka között.
