A budapesti önkormányzat által fenntartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai is nehéz helyzetbe kerültek az egekbe szökő energiaárak miatt. Közüzemi díjaik jövőre megháromszorozódnak, de a főigazgató reméli, hogy elég lesz pár órával visszavágni az esti és szombati nyitvatartást a téli időszakban. Az olvasótermekben 20 fok lesz.

Bírja-e a fővárosi költségvetés?

A Szabó Ervin téri neobarokk Wenckheim-palota hatalmas ablakán ugyan dől be a fény, de a szemre bő hat méter belmagasságú, négy méterig faltól falig könyvespolcokkal díszített igazgatói szoba el is nyeli a nagy részét. Az ódon palotakönyvtár hangulat azért is tűnik fel, mert a délutáni beszélgetéshez lámpát nem kapcsolt Fodor Péter főigazgató. „Spórolunk, ahol csak tudunk”, mondja.

A 2008-as gazdasági és a koronavírus-válság óta ez a harmadik krízis a könyvtár életében, a cél most is az, hogy megőrizzék a működőképességet, teljesítsék a közkönyvtár iránt támasztott követelményeket, az olvasói és használói elvárásokat.

A 49 helyen működő fővárosi közkönyvtár-hálózatot az önkormányzat tartja fent, éves költségvetése mintegy 3,2 milliárd forint. Az önkormányzat működési támogatása a költségvetés mintegy 85 százalékát adja, saját bevételük mintegy félmilliárd forint. Összesen a könyvtárnak 238 ezer beiratkozója és 3,5 millió dokumentuma van.

A hálózat legnagyobb könyvtára, a Központi Könyvtár a Szabó Ervin téren áll, napi 2-3 ezer, vizsgaidőszakban inkább 3-4 ezer ember látogatja. 2001-ben adták át a bővített és felújított könyvtárat.

A könyvtár rezsiköltségei – az igazgató számításai szerint – jövőre háromszorozódnak, az eddigi alig 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra emelkednek majd. A közüzemi díjak eddig durván 5 százalékot tettek ki a teljes évi költségvetésből, jövőre ez 10 százalék fölé mehet. A könyvtárnak vannak saját bevételei, de túlnyomó többségében a főváros biztosítja a forrást a működéshez.

Következésképpen sok múlik azon, hogy a Fővárosi Közgyűlés a könyvtár jövő évi támogatásának megállapításakor biztosítani tudja-e a működés feltételeit, képes-e a rezsiköltség-emelkedéssel arányosan növelni az éves fenntartói támogatást.

Nem zárnak be, de csökkentik a nyitvatartást

Ha nem tudják arányosan növelni a fenntartási támogatást, akkor a könyvtárhálózat kénytelen lesz korlátozni a szolgáltatást, „amitől nem lesz boldog mindenki”. Ez praktikusan csökkentett nyitvatartást jelent az esti órákban és zárva tartást szombaton. Fodor viszont hangsúlyozza: ennek oka az energiatakarékosság, a több mint 400 munkavállaló béreit ez nem érinti.

„Abban bízunk, hogy a főváros biztosítja a működés feltételeit. Saját bevételből soha nem lesz annyi, hogy ezt az összeget előteremtsük. Lehet emelni a beiratkozási díjat, késedelmi díjat, ezeket tervezzük is, de egy közkönyvtár használata nem drágulhat egy bizonyos szint fölé”, mondja az igazgató. 

Ami biztos: mindenhol spórolnak, télre 20 fokban állapították meg a terek hőmérsékletét. Az igazgató szerint 18 fokban nem lehet ülőmunkát végezni több órán át, ugyanakkor egy fok különbség havonta akár százezres nagyságrendű különbséget okoz a kiadásokban.

Ha sikerül ennyi korlátozással megúszni, az a mostani körülmények között kedvezőnek számít. Székesfehérváron például tegnap arról döntött a város közgyűlése, hogy – számos egyéb intézmény és létesítmény mellett – a Vörösmarty Mihály Könyvtár és több tagkönyvtára zárva lesz idén november 1-jétől 2023. április végéig.

A jövő könyvtára

Bár a konkrét könyvkölcsönzések és a működő tagkönyvtárak száma az elmúlt két évtizedben csökkenő tendenciát mutat Budapesten, maga a könyvtárhasználat az online kérések és adatbázis-igények miatt inkább nő.

A 238 ezer regisztrált felhasználóból 42 ezer 17 év alatti, 43 ezren 18-29 év közöttiek. A legtöbben, 112 ezren a 30-54 év közötti korosztályból kerülnek ki, a 65 évesnél idősebbek száma a tagok között 29 213. Tavaly az összes kölcsönzés durván negyedét végezték 14 éven aluliak.

Fodor Péter főigazgató, aki 1998 óta vezeti az intézményt, nem kételkedik a közkönyvtárak jövőjében. Úgy véli, mivel átalakulnak az olvasói szokások, nem az a lényeg, hány könyvet vesz kézbe hány olvasó, hanem az, hogy akár közösségi terekben, akár különböző online szolgáltatások formájában megmaradjon az emberek és az intézmény közötti kapcsolat.

„Régen a telefonálók megkérdezhették a könyvtárost, mit ír a lexikon, mikor született Petőfi. Ha ma tanulószobákra és otthonról elérhető adatbázisokra van igény, akkor azt kell kiszolgálnunk”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz önkormányzatoknak minden negyedik forintot rezsire kellene költeni, ami lehetetlen leszTöbb heti számolás után sem látja a legtöbb önkormányzat, hogy mivel jár a rezsi emelkedése, állami beavatkozás nélkül sok település hamar csőd közelébe kerülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, elbúcsúzhatunk a moziba járástól a rezsiárak miattA jelenlegi energiaárak mellett nettó veszteséget termel minden nyitva tartott óra a mozik számára. Már van olyan szereplő, amely a bezárás mellett döntött, és jó eséllyel mások is követik majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába segítenek a nézők és az önkormányzat, állami szerepvállalás nélkül elvéreznek a magánszínházakKilátástalan helyzetbe kerültek a fővárosi független színházak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz energiaárak fővárosi önkormányzat könyvtár rezsi rezsiemelés Olvasson tovább a kategóriában