Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. augusztus 4. 04:24 Közélet

Hiába segítenek a nézők és az önkormányzat, állami szerepvállalás nélkül elvéreznek a magánszínházak

Veszprémben, egy meleg júniusi szombaton vették át a vidéki színházigazgatók a kulturális államtitkárságtól kapott elektromos bicikliket. A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének környezetbarát programját még az előző kormány Fekete Péter vezette kulturális államtitkársága támogatta pályázati úton, az e-bringáknak hála a színházak munkatársai ugyanis “gyorsabban és környezetbarát módon tudják eljuttatni a színházi repertoárt” a “színházkedvelő közönségnek.” A színházigazgatók közleményükben külön megköszönték az államtitkárnak a remek lehetőséget.

Azokban a napokban egy másik, lényegesen nagyobb köz- és sajtófigyelmet kapott közleményt is kiadtak a magyar színházi életben: egy budai magánszínház, az Átrium megköszönte a beérkezett civil adományokat és a főváros gyorssegélyét, amelyek, egyelőre úgy tűnik, megmentették a következő, szeptemberben kezdődő színházi évadukat, vagy legalábbis az elejét. 

Igenis, miniszterelnök úr!

Amióta az Átrium pár héttel ezelőtt a közönséghez fordult azzal, hogy a megmaradásuk lett a tét, bő négyezer adományozó juttatott el a színházhoz összesen 79 millió forintot. A fővárosi önkormányzat is gyorsan elutalt egy korábban megítélt 15 milliós támogatást, a II. kerületi önkormányzat pedig 12 millió forintot ítélt meg a színháznak, így összesen több mint 106 millió forint került az Átriumot működtető nonprofit kft. számlájára. 

Ugyan a színház így már meghirdette következő évadját, de a fenti összeg a teljes jövő évi működéséhez hiányzó összeg bő felét teszi ki: a 2022-es költségvetési év forrásigényének 53 százaléka van meg, a költségvetési hiány így is durván százmilliós tétel. Vagyis a fővárosi kulturális élet egyik legérdekesebb, 2017-ben indult magánszínházas projektje, amihez olyan legendás produkciók kötődnek, mint a Vaknyugat, az Igenis, miniszterelnök úr!, vagy Az Őrült Nők Ketrece, most nem szűnik meg, de a közeljövője ugyanúgy bizonytalan.

Az Átriumot átvevő fiatal színikritikusok és szakemberek a kezdetektől pénzügyileg is megtérülő, de a művészi innovációt is szem előtt tartó színházi projektekben gondolkoztak, ezekhez befektetőktől kértek pénzt, és amit megkerestek, tették is be a következő előadásba. Baj akkor lett, amikor a kormány 2019-ben eltörölte a taorendszert, ugyanis ezzel bő 200 millió forintos, addig tulajdonképpen törvényileg garantált összeget emelték ki egyetlen mozdulattal a költségvetésből. A minisztérium a taokompenzáció összegét már más formula alapján számolta, mint a korábbi taotörvény, az elmúlt év jegybevétele helyett elmúlt 3 éves átlagbevételt néztek, de a taokompenzációs pályázati rendszer ezen túl is átláthatatlan lett.   

Tehát a taorendszer életet adott egy innovatív és megtérülő színházi társulásnak, majd a hirtelen megszüntetése nyomán kialakult zavaros támogatási rendszer bedöntötte azt, hiszen állami és önkormányzati források híján az Átrium költségvetése nagyrészt a lehívható taopénzek stabil beérkezésére támaszkodott a közvetlen jegybevétel mellett. Nem véletlen, hogy a színház már 2019-ben is szűk 200 milliós hiánnyal küzdött, hasonlóan a jelenhez, ráadásul úgy, hogy már végigvittek egy jelentős megszorítást: már akkor szélnek eresztettek munkatársakat, levettek költségigényesebb előadásokat, a kísérletező új projektet lefújták, jegyárat emeltek, egyre többet adták ki tereiket rendezvényekre, sőt azokhoz igazították a játszási napokat.

Első blikkre persze lehet azt mondani, hogy egy magánszínház működjön teljes mértékben magán forrásokból, vagyis “éljen meg a piacon”, csak ez egy olyan piac, ahol gyakorlatilag az összes többi eladott színházjegybe az állam több ezer, a kiemelt intézmények esetében több tízezer forinttal száll be, attól a nehezen vitatható szándéktól vezérelve, hogy legyenek kulturális értéket képviselő és viszonylag hozzáférhető színházi előadások Magyarországon. Az egyetlen hosszabb távú kivétel a sajátosan működő, vidéken rengeteget játszó, teljesen magán forrásokból működő Orlai Produkció, amely egyébként szintén kénytelen volt jelentősen visszavágni a költségeit.

Focisták cirkuszban

Ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt években egyetlen forint állami pénz se érkezett volna az Átriumhoz, évente pár tízmillió forintot elnyertek a minisztériumnál vagy a Nemzeti Kulturális Alapnál, de még ezeket is késve utalták el. A kulturális minisztérium épp pár napja ígérte meg, hogy már rövidesen átutalja a színháznak azt a korábban megítélt 17 milliós támogatást, amit valójában 2 hónapja el kell volna utalnia. A sajátos számolási formulával és egyedi kritériumokkal az Átrium elől elzárt taokeretből ehhez képest a Turay Ida Színház vagy a Karinthy Színház 300-300 millió forint kapott, a Játékszín 200 milliót. De milliók érkeztek ugyanebből az előadó-művészeti többlettámogatási keretből az FTC Labdarúgó Zrt.-hez és további 18 sportegyesülethez azért, hogy a focistanövendékek közpénzből mehessenek cirkuszba. 

A kialakult helyzetről hosszú és alapos levelet írt Csák János kulturális miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak – Fekete Péter a kormányváltással kiesett a kormányzati kultúrairányításból – az a csoport, akik a változásokkal a legrosszabbul jártak: a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) szerint a minisztérium támogatási gyakorlata sérti a gazdasági versenyt, mert azonos kategóriába tartozó, azonos jogállású szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, másokét figyelmen kívül hagyta, és sértette az átláthatóság elvét is, hogy a támogatási cél megjelölése nélkül osztottak ki pénzeket előadó-művészeti szervezetként nem ismert szervezeteknek. 

A FESZ összefoglalója szerint a korábban 37 milliárdosra tervezett taokeret 2022-re mintegy 14 milliárdra zsugorodott, ugyanis az államtitkár 2022-ben ekkora összegről hozott döntést, majd bejelentette, hogy a keret kiürült. 

A 2022. május 18-ig közzétett döntési listák alapján 2022-ben 365 szervezet vagy magánszemély kapott támogatást az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.

  • A Kísérletező és Alternatív Színházak kiegészítő támogatása kategóriában a korábban meghirdetett 500 milliós keretből 188 millió forintot,
  • a Befogadó színházak kiegészítő támogatása kategóriában korábban meghirdetett 2 milliárd forintos alkeretből 683 millió forintot ítéltek oda valamilyen szervezetnek.

Ebből a körből maradt ki teljesen az Átrium Színház, a Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, vagy a Centrál Színház.  

A FESZ emlékeztet: mindemellett a minisztérium megemelt keretből, kategórián kívüli egyedi igénylések és elbírálások útján osztott szét 7 milliárd forintot. Így kapta meg a teljes keretösszeg 10 százalékát a közmédiának a Virtuózok című televíziós műsort gyártó Művészeti Szilíciumvölgy Kft., ami a minisztérium tájékoztatása alapján egyébként még nem számolt el a 2019. évi 544 millió forintos támogatásával sem. És így kapott az előadó-művészeti keretből 18 sportegyesület is egyenként 2,5 millió forintot arra, hogy cirkuszi műsorokon és aztán cirkuszpedagógiai foglalkozásokon vegyenek részt. 

Állami kivonulás

A FESZ leveléhez mintegy 30 előadó-művészeti szervezet csatlakozott – aztán nem történt semmi. Az Átriumhoz hasonlóan járt Mu Színház a közösségi médiában közölte, hogy kilátásaik nagyon rosszak, és kérdéses, meddig bírják, ha nem változik a helyzet. A Pintér Béla és Társulatának névadója és vezetője videóban fordult az érdeklődőkhöz: bár teltházzal játszanak durván havi 15 előadást és a jegyeiket elkapkodják – ez évi 50 ezer nézőt jelent –, a jövő évi költségvetésükben mintegy 50 millió forintos lyuk tátong, és az egyetlen esélyük a helyzetük javítását, ha még feljebb tornásszák a jegybevételeiket. Ezért el is búcsúztak székhelyüktől, a mintegy 150 fős Szkéné Színháztól, és átköltöztették előadásaikat egy lényegesen nagyobb rendezvénytérbe, a 460 férőhelyes Újpesti Rendezvényközpontba.

Fotó: pbest.hu / Pintér Béla és Társulata

Az egyébként kiemelt minősítésű, az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb Centrál Színházat is a taokompenzáció elmaradása hozta rossz helyzetbe, több száz milliós tétel esett ki az önkormányzati és állami támogatásból is – a főváros tulajdonában lévő épületben – működő magánszínház költségvetéséből. A támogatás elmaradásával a Centrál Színház igazgatójának nyilatkozata szerint a kormányzat egy tavalyi, fővárossal kötött megállapodását is felrúgta – ez elvezet minket a főváros és a kormányzat közötti háborúhoz, ami 2020 májusában zárult le a fővárosi színházakat lényegében a két oldal között felosztó Gulyás-Karácsony-paktummal.

A megállapodás értelmében a főváros kivonult egyes színházak, például az Új Színház vagy a Madách finanszírozásából, és teljes mértékben vállalta az Örkény, a Radnóti, Katona és a Trafó finanszírozását azért, hogy megvédje ezeket a színházakat az igazgatóválasztási folyamatba törvényi úton beékelt minisztériumi vétójogtól.

Ez a paktum tartalmazta azt is, hogy a minisztérium törekszik arra, hogy a korábban vegyesen finanszírozott, nem állami Centrál Színház állami támogatása ne csökkenjen jelentősen. Ugyanezen logika mentén a Budapesti Fesztiválzenekar esetében az állam még a korábbinál nagyobb támogatást is vállalt a megállapodásban. 

Most mégis a főváros siet a bajba került magánszínházak és társulatok megmentésére. Kifejezetten az Átrium, a Centrál és a Pintér Béla Társulat, valamint a még durván kéttucat előadó-művészeti szervezet nehéz helyzete miatt, a Fővárosi Önkormányzat egy 150 millió forintos egyszeri gyorssegélyalapot hozott létre Mentőöv Program néven. A főváros szerint ugyanakkor ez nem jelenti a finanszírozás részbeni átvállalását az államtól: ugyanis ha a hiányzó állami források megérkeznek az intézményekbe, akkor a fővárosi segélyalapból származó összegeket az intézményeknek vissza kell fizetni – a hangsúly persze a ha szóra is helyezhető. 

Mentőöv és bicikli

Kérdésünkre a főváros megerősítette: a 150 milliós alap nem jelenti azt, hogy a főváros többet költ fővárosi színházakra, mert az összeget valójában az általa fenntartott kőszínházak költségvetéséből vonta el, Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes megfogalmazásában: “átstrukturálással teremtette meg”. Mint írta a G7-nek: “ez nem jelenti azt, hogy a fővárosi fenntartású színházak helyzete változna: három heti költségvetési támogatásukat januárra tolja át az önkormányzat.” A rendkívül nehéz helyzetben lévő társulatok számára “kritikus pillanatban a főváros színházait vezető igazgatók együtt a főváros vezetésével úgy döntöttek, hogy saját forrásaik átmeneti átcsoportosításával megsegíti a függetleneket”.

A fővárosi színházak szétosztása már 2020-ban több száz millió forintba került a fővárosnak: ennyivel kevesebb pénzhez jutott hozzá a többek között a József Attila Színházból vagy az Új Színházból való kivonulással, ahhoz képest, amennyi többletköltséget vállalt a saját intézményeinél. 2021-ben nem is tudta ugyanazt a támogatási összeget kigazdálkodni a főváros a négy csak általa fenntartott színháza számára, de 2022-ben összesítve, 2019-hez képest is már javult a helyzet. Itt kell most nélkülöznie a következő hónapok tervezésénél legalábbis mindenképpen azt a 150 millió forintot. 

Tovább árnyalja a képet, hogy a négyből az egyik főváros által fenntartott színháznak egészen más okok miatt kell bő 100 millió forintos segítséget nyújtania. A Trafó a Sberbankban tartotta minden pénzét, így a bank bedőlésével 300 millió forintot veszített el, noha remélik, hogy ebből legalább valamennyihez hozzájuthatnak valamikor, és ebben az irányba mutatnak is homályos jelek.

Az viszont biztos, hogy a fővárostól 107 millió forintos kiigazító támogatásra számítanak, és ha ez a pénz nem érkezik meg, akkor októberre a Trafó nagy bajba kerül. A főváros szempontjából ez egy további 107 milliós tétel az egyelőre átcsoportosításnak definiált 150 milliós alap mellett.

A főpolgármester-helyettes mindenesetre leszögezte kérdésünkre, hogy a fővárosnak prioritás a Trafó működése és készek intézkedni. A póttámogatás biztosítására az önkormányzat költségvetésének féléves felülvizsgálatakor, előreláthatóan augusztus 31-én kerülhet sor. 

Elektromos biciklikről előreláthatóan nem lesz szó a felülvizsgálatkor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár óra leforgása alatt veszített 300 millió forintot a Trafó, a Főváros kezében a sorsukA hiányt még tudják görgetni maguk előtt, de ősszel lecsaphat a kegyetlen valóság.

Közélet fővárosi önkormányzat kultúra színház Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.

Pálos Máté
2022. augusztus 13. 04:34 Élet, Közélet

Csak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodására

Már kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.

Jandó Zoltán
2022. augusztus 12. 17:43 Közélet, Vállalat

A magyar benzinkutak harmada-negyede zár be jövő pénteken

Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2022. augusztus 16. 04:34 Világ

Adóslázadás rengette meg a kifulladó kínai ingatlanpiacot

Az utóbbi bő egy évben számos kínai ingatlanfejlesztő jutott csődközelbe, rengeteg beruházás leállt, az eladások erősen csökkennek. Most a félkész lakásokat előre megvásárló emberek azzal fenyegetnek, hogy nem fizetik tovább hiteleiket, amire a kormány is kénytelen reagálni.

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Avatar
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

Egyre fájóbbak az orosz veszteségek Ukrajnában, a rejtélyes Wagner-csoport is kénytelen a hagyományos toborzóeszközökhöz nyúlni.