Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. augusztus 4. 04:24 Közélet

Hiába segítenek a nézők és az önkormányzat, állami szerepvállalás nélkül elvéreznek a magánszínházak

Veszprémben, egy meleg júniusi szombaton vették át a vidéki színházigazgatók a kulturális államtitkárságtól kapott elektromos bicikliket. A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének környezetbarát programját még az előző kormány Fekete Péter vezette kulturális államtitkársága támogatta pályázati úton, az e-bringáknak hála a színházak munkatársai ugyanis “gyorsabban és környezetbarát módon tudják eljuttatni a színházi repertoárt” a “színházkedvelő közönségnek.” A színházigazgatók közleményükben külön megköszönték az államtitkárnak a remek lehetőséget.

Azokban a napokban egy másik, lényegesen nagyobb köz- és sajtófigyelmet kapott közleményt is kiadtak a magyar színházi életben: egy budai magánszínház, az Átrium megköszönte a beérkezett civil adományokat és a főváros gyorssegélyét, amelyek, egyelőre úgy tűnik, megmentették a következő, szeptemberben kezdődő színházi évadukat, vagy legalábbis az elejét. 

Igenis, miniszterelnök úr!

Amióta az Átrium pár héttel ezelőtt a közönséghez fordult azzal, hogy a megmaradásuk lett a tét, bő négyezer adományozó juttatott el a színházhoz összesen 79 millió forintot. A fővárosi önkormányzat is gyorsan elutalt egy korábban megítélt 15 milliós támogatást, a II. kerületi önkormányzat pedig 12 millió forintot ítélt meg a színháznak, így összesen több mint 106 millió forint került az Átriumot működtető nonprofit kft. számlájára. 

Ugyan a színház így már meghirdette következő évadját, de a fenti összeg a teljes jövő évi működéséhez hiányzó összeg bő felét teszi ki: a 2022-es költségvetési év forrásigényének 53 százaléka van meg, a költségvetési hiány így is durván százmilliós tétel. Vagyis a fővárosi kulturális élet egyik legérdekesebb, 2017-ben indult magánszínházas projektje, amihez olyan legendás produkciók kötődnek, mint a Vaknyugat, az Igenis, miniszterelnök úr!, vagy Az Őrült Nők Ketrece, most nem szűnik meg, de a közeljövője ugyanúgy bizonytalan.

Az Átriumot átvevő fiatal színikritikusok és szakemberek a kezdetektől pénzügyileg is megtérülő, de a művészi innovációt is szem előtt tartó színházi projektekben gondolkoztak, ezekhez befektetőktől kértek pénzt, és amit megkerestek, tették is be a következő előadásba. Baj akkor lett, amikor a kormány 2019-ben eltörölte a taorendszert, ugyanis ezzel bő 200 millió forintos, addig tulajdonképpen törvényileg garantált összeget emelték ki egyetlen mozdulattal a költségvetésből. A minisztérium a taokompenzáció összegét már más formula alapján számolta, mint a korábbi taotörvény, az elmúlt év jegybevétele helyett elmúlt 3 éves átlagbevételt néztek, de a taokompenzációs pályázati rendszer ezen túl is átláthatatlan lett.   

Tehát a taorendszer életet adott egy innovatív és megtérülő színházi társulásnak, majd a hirtelen megszüntetése nyomán kialakult zavaros támogatási rendszer bedöntötte azt, hiszen állami és önkormányzati források híján az Átrium költségvetése nagyrészt a lehívható taopénzek stabil beérkezésére támaszkodott a közvetlen jegybevétel mellett. Nem véletlen, hogy a színház már 2019-ben is szűk 200 milliós hiánnyal küzdött, hasonlóan a jelenhez, ráadásul úgy, hogy már végigvittek egy jelentős megszorítást: már akkor szélnek eresztettek munkatársakat, levettek költségigényesebb előadásokat, a kísérletező új projektet lefújták, jegyárat emeltek, egyre többet adták ki tereiket rendezvényekre, sőt azokhoz igazították a játszási napokat.

Első blikkre persze lehet azt mondani, hogy egy magánszínház működjön teljes mértékben magán forrásokból, vagyis “éljen meg a piacon”, csak ez egy olyan piac, ahol gyakorlatilag az összes többi eladott színházjegybe az állam több ezer, a kiemelt intézmények esetében több tízezer forinttal száll be, attól a nehezen vitatható szándéktól vezérelve, hogy legyenek kulturális értéket képviselő és viszonylag hozzáférhető színházi előadások Magyarországon. Az egyetlen hosszabb távú kivétel a sajátosan működő, vidéken rengeteget játszó, teljesen magán forrásokból működő Orlai Produkció, amely egyébként szintén kénytelen volt jelentősen visszavágni a költségeit.

Focisták cirkuszban

Ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt években egyetlen forint állami pénz se érkezett volna az Átriumhoz, évente pár tízmillió forintot elnyertek a minisztériumnál vagy a Nemzeti Kulturális Alapnál, de még ezeket is késve utalták el. A kulturális minisztérium épp pár napja ígérte meg, hogy már rövidesen átutalja a színháznak azt a korábban megítélt 17 milliós támogatást, amit valójában 2 hónapja el kell volna utalnia. A sajátos számolási formulával és egyedi kritériumokkal az Átrium elől elzárt taokeretből ehhez képest a Turay Ida Színház vagy a Karinthy Színház 300-300 millió forint kapott, a Játékszín 200 milliót. De milliók érkeztek ugyanebből az előadó-művészeti többlettámogatási keretből az FTC Labdarúgó Zrt.-hez és további 18 sportegyesülethez azért, hogy a focistanövendékek közpénzből mehessenek cirkuszba. 

A kialakult helyzetről hosszú és alapos levelet írt Csák János kulturális miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak – Fekete Péter a kormányváltással kiesett a kormányzati kultúrairányításból – az a csoport, akik a változásokkal a legrosszabbul jártak: a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) szerint a minisztérium támogatási gyakorlata sérti a gazdasági versenyt, mert azonos kategóriába tartozó, azonos jogállású szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, másokét figyelmen kívül hagyta, és sértette az átláthatóság elvét is, hogy a támogatási cél megjelölése nélkül osztottak ki pénzeket előadó-művészeti szervezetként nem ismert szervezeteknek. 

A FESZ összefoglalója szerint a korábban 37 milliárdosra tervezett taokeret 2022-re mintegy 14 milliárdra zsugorodott, ugyanis az államtitkár 2022-ben ekkora összegről hozott döntést, majd bejelentette, hogy a keret kiürült. 

A 2022. május 18-ig közzétett döntési listák alapján 2022-ben 365 szervezet vagy magánszemély kapott támogatást az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.

  • A Kísérletező és Alternatív Színházak kiegészítő támogatása kategóriában a korábban meghirdetett 500 milliós keretből 188 millió forintot,
  • a Befogadó színházak kiegészítő támogatása kategóriában korábban meghirdetett 2 milliárd forintos alkeretből 683 millió forintot ítéltek oda valamilyen szervezetnek.

Ebből a körből maradt ki teljesen az Átrium Színház, a Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, vagy a Centrál Színház.  

A FESZ emlékeztet: mindemellett a minisztérium megemelt keretből, kategórián kívüli egyedi igénylések és elbírálások útján osztott szét 7 milliárd forintot. Így kapta meg a teljes keretösszeg 10 százalékát a közmédiának a Virtuózok című televíziós műsort gyártó Művészeti Szilíciumvölgy Kft., ami a minisztérium tájékoztatása alapján egyébként még nem számolt el a 2019. évi 544 millió forintos támogatásával sem. És így kapott az előadó-művészeti keretből 18 sportegyesület is egyenként 2,5 millió forintot arra, hogy cirkuszi műsorokon és aztán cirkuszpedagógiai foglalkozásokon vegyenek részt. 

Állami kivonulás

A FESZ leveléhez mintegy 30 előadó-művészeti szervezet csatlakozott – aztán nem történt semmi. Az Átriumhoz hasonlóan járt Mu Színház a közösségi médiában közölte, hogy kilátásaik nagyon rosszak, és kérdéses, meddig bírják, ha nem változik a helyzet. A Pintér Béla és Társulatának névadója és vezetője videóban fordult az érdeklődőkhöz: bár teltházzal játszanak durván havi 15 előadást és a jegyeiket elkapkodják – ez évi 50 ezer nézőt jelent –, a jövő évi költségvetésükben mintegy 50 millió forintos lyuk tátong, és az egyetlen esélyük a helyzetük javítását, ha még feljebb tornásszák a jegybevételeiket. Ezért el is búcsúztak székhelyüktől, a mintegy 150 fős Szkéné Színháztól, és átköltöztették előadásaikat egy lényegesen nagyobb rendezvénytérbe, a 460 férőhelyes Újpesti Rendezvényközpontba.

Fotó: pbest.hu / Pintér Béla és Társulata

Az egyébként kiemelt minősítésű, az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb Centrál Színházat is a taokompenzáció elmaradása hozta rossz helyzetbe, több száz milliós tétel esett ki az önkormányzati és állami támogatásból is – a főváros tulajdonában lévő épületben – működő magánszínház költségvetéséből. A támogatás elmaradásával a Centrál Színház igazgatójának nyilatkozata szerint a kormányzat egy tavalyi, fővárossal kötött megállapodását is felrúgta – ez elvezet minket a főváros és a kormányzat közötti háborúhoz, ami 2020 májusában zárult le a fővárosi színházakat lényegében a két oldal között felosztó Gulyás-Karácsony-paktummal.

A megállapodás értelmében a főváros kivonult egyes színházak, például az Új Színház vagy a Madách finanszírozásából, és teljes mértékben vállalta az Örkény, a Radnóti, Katona és a Trafó finanszírozását azért, hogy megvédje ezeket a színházakat az igazgatóválasztási folyamatba törvényi úton beékelt minisztériumi vétójogtól.

Ez a paktum tartalmazta azt is, hogy a minisztérium törekszik arra, hogy a korábban vegyesen finanszírozott, nem állami Centrál Színház állami támogatása ne csökkenjen jelentősen. Ugyanezen logika mentén a Budapesti Fesztiválzenekar esetében az állam még a korábbinál nagyobb támogatást is vállalt a megállapodásban. 

Most mégis a főváros siet a bajba került magánszínházak és társulatok megmentésére. Kifejezetten az Átrium, a Centrál és a Pintér Béla Társulat, valamint a még durván kéttucat előadó-művészeti szervezet nehéz helyzete miatt, a Fővárosi Önkormányzat egy 150 millió forintos egyszeri gyorssegélyalapot hozott létre Mentőöv Program néven. A főváros szerint ugyanakkor ez nem jelenti a finanszírozás részbeni átvállalását az államtól: ugyanis ha a hiányzó állami források megérkeznek az intézményekbe, akkor a fővárosi segélyalapból származó összegeket az intézményeknek vissza kell fizetni – a hangsúly persze a ha szóra is helyezhető. 

Mentőöv és bicikli

Kérdésünkre a főváros megerősítette: a 150 milliós alap nem jelenti azt, hogy a főváros többet költ fővárosi színházakra, mert az összeget valójában az általa fenntartott kőszínházak költségvetéséből vonta el, Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes megfogalmazásában: “átstrukturálással teremtette meg”. Mint írta a G7-nek: “ez nem jelenti azt, hogy a fővárosi fenntartású színházak helyzete változna: három heti költségvetési támogatásukat januárra tolja át az önkormányzat.” A rendkívül nehéz helyzetben lévő társulatok számára “kritikus pillanatban a főváros színházait vezető igazgatók együtt a főváros vezetésével úgy döntöttek, hogy saját forrásaik átmeneti átcsoportosításával megsegíti a függetleneket”.

A fővárosi színházak szétosztása már 2020-ban több száz millió forintba került a fővárosnak: ennyivel kevesebb pénzhez jutott hozzá a többek között a József Attila Színházból vagy az Új Színházból való kivonulással, ahhoz képest, amennyi többletköltséget vállalt a saját intézményeinél. 2021-ben nem is tudta ugyanazt a támogatási összeget kigazdálkodni a főváros a négy csak általa fenntartott színháza számára, de 2022-ben összesítve, 2019-hez képest is már javult a helyzet. Itt kell most nélkülöznie a következő hónapok tervezésénél legalábbis mindenképpen azt a 150 millió forintot. 

Tovább árnyalja a képet, hogy a négyből az egyik főváros által fenntartott színháznak egészen más okok miatt kell bő 100 millió forintos segítséget nyújtania. A Trafó a Sberbankban tartotta minden pénzét, így a bank bedőlésével 300 millió forintot veszített el, noha remélik, hogy ebből legalább valamennyihez hozzájuthatnak valamikor, és ebben az irányba mutatnak is homályos jelek.

Az viszont biztos, hogy a fővárostól 107 millió forintos kiigazító támogatásra számítanak, és ha ez a pénz nem érkezik meg, akkor októberre a Trafó nagy bajba kerül. A főváros szempontjából ez egy további 107 milliós tétel az egyelőre átcsoportosításnak definiált 150 milliós alap mellett.

A főpolgármester-helyettes mindenesetre leszögezte kérdésünkre, hogy a fővárosnak prioritás a Trafó működése és készek intézkedni. A póttámogatás biztosítására az önkormányzat költségvetésének féléves felülvizsgálatakor, előreláthatóan augusztus 31-én kerülhet sor. 

Elektromos biciklikről előreláthatóan nem lesz szó a felülvizsgálatkor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár óra leforgása alatt veszített 300 millió forintot a Trafó, a Főváros kezében a sorsukA hiányt még tudják görgetni maguk előtt, de ősszel lecsaphat a kegyetlen valóság.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet fővárosi önkormányzat kultúra színház Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.