Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 8. 04:34 Élet

Pár óra leforgása alatt veszített 300 millió forintot a Trafó, a Főváros kezében a sorsuk

Az orosz katonai agresszió egyik meglepő áttételes következményeként egy egyedülálló, nagy múltú magyar kulturális intézmény egyik napról a másikra került nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe. Az 1998 óta a kísérletező színház-, tánc-, cirkuszművészet közvetítésében meghatározó szerepet játszó Trafó kortárs művészetek háza márciusban a Sberbank-csőd miatt órák alatt veszített el több mint 300 millió forintot, az átlagos éves fenntartói támogatásának durván négyötödét, éves költségvetésének jelentős részét.

A Trafó februári pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzat már odaítélt éves támogatása negyedének előrehozott kifizetése tette lehetővé. Azóta értelemszerűen a Trafó görgeti maga előtt a hiányt, és várhatóan ősszel lecsap a valóság: jelen állás szerint az évadban különösen fontos, karácsony előtti időszakot is tartalmazó utolsó negyedévben a zavartalan működés csak akkor biztosított, ha a Fővárosi Közgyűlés addig megszavazza a Trafó 107 millió forintra beadott többlettámogatási igényét. 

A Trafó korábban még bízott benne, hogy ez a májusi közgyűlésen megtörténhet, ám Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pár nappal a közgyűlés előtt a G7-nek arról beszélt, hogy bár természetesen nem hagyják magára az intézményüket és mindent megtesznek a helyzet rendezéséért, de a végleges és formális döntés a többlettámogatásról csak hónapok múlva, augusztus végére születhet meg.

A  Trafó többlettámogatása nem is szerepelt a májusi közgyűlés napirendi pontjai között, igaz, ez a tény gyorsan jelentőségét vesztette, hiszen a Demokratikus Koalíció és a Momentum között feszülő, a közelgő időközi választások kapcsán kibontakozó – és a DK-s főpolgármester-helyettes-jelölt Bősz Anett megszavazásának megtagadásában kulminálódó – ellentét miatt a közgyűlést össze sem tudták hívni. A főváros június 1-én nem tudta kérdésünkre megmondani, mikor kísérelhetik meg újra egy közgyűlés összehívását, de aztán június 7-én közölték: 8-a délutánra összehívtak egy rendkívüli közgyűlést, a Trafó többlettámogatása nincs a napirendi pontok között.

Akárhogy nézzük, a Trafó sorsa az éppen belső politikai konfliktusokkal terhelt és pénzügyi nehézségekkel szembe néző Fővárostól függ. Mindenesetre Barda Beáta Trafó-igazgatója és Kuskó Szilvia gazdasági igazgató töretlenül optimista.

Transzformátor a Tűzoltóban

A Tűzoltó utcai kulturális központ története évtizedekre megy vissza: a rendszerváltás után egy francia anarchista művészcsoport, a Resionance kezdte el használni az évtizedek óta magára hagyott ipari szecessziós transzformátorházat. A dél-pesti épületet aztán 1998-ban vásárolta meg a főváros, hogy a legendás FMK, vagyis az Andrássy úti Fiatal Művészek Klubja jogutódjaként a foglaltházat kortárs művészeti központtá és társulat nélküli befogadó színházzá fejlessze. Az alapítók a kísérletezésben jelölték meg a Trafó célját, és ezek az alapelvek – a Trafó “egy tér, egy közeg, vibrálás, intellektuális kaland, kockázat, lehetőség”, “egy hely, ahol az emóció az átlagosnál több teret enged maga mellett az absztraktciónak” – a mai napig az intézmény sajátjai.

Közel negyedszázados története során a Trafóban fontos előadásokat jegyzett Bozsik Yvette, a Frenák Pál Társulat, Pintér Béla és Társulata, Mundruczó Kornél Proton Színháza, a TÁP Színház vagy éppen a Dollár Papa Gyermekei, de külföldi alkotók is rendszeresen megfordultak a színpadán. A házban galéria is működik és koncerteket is befogadnak. 

A Trafónak évente 150 előadást kell tartania, aminek egyötöde saját produkció. A 300 szék fölötti és a házon belüli kisebb játszóhelyeknek minimálisan 75 százalékos kihasználtsággal kell futniuk. 

  • 2018-ban 263 előadásból 25 saját bemutatót tartottak és 85 százalékos kihasználtsággal ment a ház, bő 40 ezer fizető nézővel, és 69,5 milliós jegybevétellel.
  • 2019-ben 328 előadásból 31 volt saját, 41 ezer fizető néző járt a házban, ami 71,9 milliós jegybevételt hozott. 
  • 2020-ben a koronavírus miatti korlátozott működés mellett 204 előadáson közel 23 ezer fizető néző adott ki 34,5 millió forintot jegyre.

    Forrás: Trafó

Háború és egyezség

Az éves beszámoló szokatlan megfogalmazása szerint 2020 már horrorév, “annus horribilis” volt, egyetlen céllal: “életben tartani, amit lehet.” Aztán 2021-ben a további pandémiás lezárások miatt a Trafó össznézőszáma és jegybevétele tovább esett 2020-hoz képest is.

  • 2021-ben összesen 14 ezer fizető néző járt az intézményben, és 27,2 millió forint volt a jegybevétel. 
 

A Trafó profiljából következően és más európai országokhoz hasonlóan nem a piacról él, túlnyomórészt közösségi forrásokból működött mindig és működik most is, éppen úgy, mint a fővárosi színházak nagy része egészen 2019-ig. Ugyanakkor az állami, az önkormányzati és a saját értékesítésből származó bevételek összetétele és aránya sokat változott csak az utóbbi pár évben is, például a TAO kivezetése miatt. De azért is, mert 2019-ben az állam kivonult egy sor fővárosi színház fenntartásából, így a Trafóéból is.

Ez a kivonulás a fővárosi színházakat “kormányközeli” és “fővárosi-ellenzéki” színházakra felosztó Karácsony-Gulyás-egyezség eredményeként jött létre, így a főváros vezetése is egyet értett vele. Csakhogy magát a frontot a kormány nyitotta meg azzal, hogy egy új törvénytervezettel a vegyes, tehát önkormányzati és központi kormányzati forrásokból is működő színházaknál megteremtette a lehetőséget a kultúráért felelős miniszternek arra, hogy vétójogot kérjen az állami forrásokért cserébe az adott színház igazgatójának kinevezésekor.

Hogy a főváros ettől megmentse legalább pár intézményét, a Katonát, Radnótit, Örkényt, Trafót, biztosítva magának és a színháznak az igazgatói kinevezési függetlenségét, vállalta a teljes finanszírozásukat. A József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Bábszínház és a Kolibri támogatásából pedig kiszállt, ezzel átengedte a terepet a kormánynak.

Ahogy azt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megerősítette kérdésünkre: ebből a felosztásból több mint 300 milliós mínusszal jött ki a főváros, tehát a színházai fenntartására szánt összegek ennyivel nőttek a színházak szétosztása után. 2021-ben a főváros nem is tudta kigazdálkodni a 2019-es összes fenntartói támogatást, de 2022-ben összesítve a 2019-eshez képest már több pénzt, 2,8 milliárd forintot szán színházak működtetésére.

Nem egy kéjutazás 

Ha a fővárosban lévő bő egy tucat színházat nézzük, a Trafó a kicsik között van. A 2019-es nézőszámokat összevetve a bő 40 ezer nézővel az Új Színházzal, a Radnóti Színházzal és a Kolibri Színházzal egy kategória, ezeknek évi 51-56 ezer nézőjük volt akkor. A Trafó költségvetésében a nagy elosztás előtt 2019-ben közel 240 millió forinttal volt jelen az állam és 101 millió forinttal a főváros. Az előző évben értékesített jegyek után megállapított TAO-forrás, mintegy 60 milliós összeg, is végül beépült a főváros fenntartói támogatásába. (Összevetésképp: például az Új Színház 2019-es költségvetésében az állam 250, az önkormányzati 120 millió forinttal volt jelen, míg a Radnótiéban az arány 235-150 volt.)

Mindez azt jelenti, hogy amikor a Trafó fenntartói támogatása mintegy 50 millió forinttal megnőtt 2020-ban, akkor az az immár egyedüli fenntartó fővárosnak több száz milliós pluszkiadást jelentett, amit nem fedezett teljes mértékben az átcsoportosítás.

A 2022-es fenntartói támogatás a maga durván 410 millió forintjával a legnagyobb éves összeg, amit fenntartó valaha a Trafó működésére fordított, és a Sberbank-veszteség miatti 107 milliós többlettámogatást ezen felül igényelte a Trafó. 

Az intézmény egyébként 2022-re 28 ezer nézővel és 45 millió forint jegybevétellel számol, ezek az adatok messze elmaradnak a 2017-2019 közötti számoktól, de bőven meghaladják a koronavírus sújtotta évek mélyrepülését. 

A pandémia, a fenntartók közötti politikai csatározás és a Sberbank-veszteség mind egy irányba mutatnak: az utóbbi években arányaiban megnőtt az egyedül maradt fenntartó, tehát a főváros támogatásának aránya az éves összbevételben, ilyenformán az intézmény kiszolgáltatottsága nőtt.

Persze a fővárosnak presztízskérdés a Trafó működtetése és a bizalom is megvan az intézmény felé. Nemrég bízta meg a Fővárosi Közgyűlés újra 5 évre az egyedüliként pályázó előző ügyvezető igazgató Barda Beátát az intézmény vezetésével. Bardát az a szakmai zsűri támogatta 6 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett, amelybe az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a hagyományosan szintén minisztériumközeli Színházművészeti Bizottság is delegált tagokat a Fővárosi Közgyűlés küldöttei mellett. Ahogy a Trafó történetének harmadik igazgatója, Barda Beáta fogalmazott mandátumának meghosszabbításáról: “ez gyönyörű feladat, de azért nem egy kéjutazás”.

Egyébként a bankcsőd után a Trafó az Emberi Erőforrások Minisztériumához és Fekete Péter államtitkárt is felkereste, de a minisztérium azt közölte, hogy nem nyújt soron kívüli segítséget ebben a helyzetben.

Nem lehet mindig rohanni

A Trafó-vezetőség optimizmusa más tényezőktől is táplálkozik. Az alapítása óta a Trafónál dolgozó Kuskó Szilvia gazdasági igazgató azt is reális forgatókönyvnek tartja, hogy a Sberbank-veszteségből az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított bő 30 milliós összeg fölött is visszakaphatnak még pénzt, akár a teljes összeg háromnegyedét is.

Kuskó elmondta a G7-nek: a bedőlt bankban maradt összeg azért is ilyen magas, mert nagyobb volt a tartalékuk a szokásosnál, 2020-ban a működést korlátozó járványintézkedések miatt nem lehetett optimálisan felhasználni a teljes éves fenntartói támogatást, rengeteg bemutató csúszott át a következő évekre. Lett egy 100 milliós eredményük, ami megdobta az átlagosnak számító 250 milliós tartalékot. 

2020-ban a járvány miatti bezárások miatt nem lehetett felhasználni optimálisan (rengeteg bemutató csúzott át a következő évekre) az összes fenntartói támogatást.

Ha a Trafó megkapja a többlettámogatást a fővárostól, az év anélkül lemegy, hogy működésében, a műsorrendben a közönség bármiféle változást érzékelne. Valamivel kevesebb nagy külföldi társulatot hívnak meg, és kevesebb olyan előadást támogatnak, amit házon kívül játszanak, de ez kisebb léptékű racionalizálásnak számít.

A 107 milliós összeggel meglenne a teljes év finanszírozása, az EU-s pályázatok önrésze és még némi tartalék is. A gazdasági év mérlege így is mínusz marad, de eredménytartalék ezt bírja. A mérlegfőösszeg jelentősen csökkenni fog, de pozitív marad: “ez visszalépés egy 15 évvel ezelőtti állapothoz, ami nem katasztrófa, de az EU-s pályázatoknál hátrány”, mondta Kuskó.

Ha nem kapja meg valamilyen okból a Trafó a 107 milliós összeget a fővárostól, akkor körülbelül októberre nagy bajba kerül az intézmény.

További, messzebb mutató kérdés az is, hogy a pandémia mennyire alakította át a kulturális fogyasztást, mennyire térnek vissza a nézők a színházakba. Ráadásul a Trafó már a pandémia előtt is nehéz helyzetben volt a független színházi szcéna alulfinanszírozottsága miatt. A TAO-rendszer ezen nem segített, sőt, vélekedik Barda. “Az őrületes bemutatókényszer nem tesz jót a kísérletező előadásoknak, és minket is arra kényszerített, hogy több játszóhelyet működtessünk a házban.” Holott az előadásszám és az eladott jegyek pörgetése nem tesz jót. “Ebben a műfajban nem feltétlen az a siker, ha jegyárat tudunk emelni és tele van rögtön a nagyterem. Mi szeretnénk viszonylag alacsony jegyárral működni, és helyet adni az innovatív, kísérletező előadásoknak. Nem lehet a nézői igények után rohanni mindig”.

Élet bank fővárosi önkormányzat kultúra színház Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.

Kolozsi Ádám
2022. november 29. 06:56 Pénz, Világ

Egy tradicionális iparág szép csendben rommá keresi magát az energiaválságon

A fűtéskimaradás és az áramellátás bizonytalanságának rémképe jól meglökte az eladási statisztikákat.