Hírlevél feliratkozás
Pletser Tamás
2022. november 8. 16:18 Vállalat

Hiába a magyar csodavárás, a sokkolóan magas energia- és nyersanyagárak évtizede jön

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hónapok során számtalan fórumon és pódium előtt tartottam előadást a harmadik nagy energia- és nyersanyag-árrobbanásról a 60-as évek óta, aminek a véleményem szerint a kezdetén vagyunk.

A Bloomberg reál nyersanyag árindexe negyedéves bontásban (1960-2022. harmadik negyedév) – a piros karikák mutatják az 1974-82-es, 2000-2008-as és a 2021-ben indult nyersanyag-árrobbanásokat. Forrás: Bloomberg

A beszélgetések után elhangzott hallgatói vélemények alapvetően a hitetlenségről szólnak: az elemző csupán az ördögöt festi a falra, nem megalapozott a véleménye, nem veszi figyelembe a tények egy részét. Ha lesz fegyverszünet és béke – ami belátható időn belül létrejön Oroszország és Ukrajna között –, hamar helyreállnak a kelet-nyugati kapcsolatok, és gyorsan visszatérünk a régi kerékvágásba. Egyébként is, Magyarország kimarad ebből a háborúból, nekünk ehhez semmi közünk. Mi csupán megfelelő áron szeretnénk orosz földgázhoz, kőolajhoz, dúsított uránhoz hozzájutni. Hagyjanak békén bennünket az ukránok szenvedéseivel vagy az egyéb geopolitikai megfontolásokkal!

Ez a kormányzati és gazdasági körökben is gyakran tapasztalt csodavárás – aminek az alapja véleményem szerint egyfajta vágyvezérelt gondolkodás – sajnos csekély valószínűséggel találkozik majd a valósággal. Sokkal inkább várható, hogy a hét bő esztendő után, amit az elmúlt évtized jelentett, jön a bibliai hét szűk év, mely inkább ellenszelet jelent számunkra, mint erős hátszelet a nyersanyagpiacok oldaláról. Erre kellene készülnünk véleményem szerint, nem arra, hogy a világ változatlan marad. Ez a változás egyébként legalább annyira lehetőséget is jelent, hogy a jólétben elkényelmesedett nyugat változtasson, mint szenvedést. Igazából ez felfogás és megközelítés kérdése.

A magas energiaárak oka nem kizárólag a keleti szomszédunkban vívott háború, ez csupán az egyik eredője annak a korszaknak, amibe most kerültünk. A feltételezésem arról, hogy miért lesznek jóval magasabbak az energia- és nyersanyagárak a következő 5-10 éves periódusban, három tételen alapszik:

  1. Ciklikus ok. Az elmúlt évtized alacsony árai nem ösztönöztek új bányászati kapacitások nyitására. Az ESG*Környezeti, szociális és vállalatirányítási szempontból fenntartható működés, sok befektetési alap és bank ma már csak az ennek megfelelően működő vállalatokba fektet. és környezeti megfontolások visszafogták a cégeket, a Covid okozta keresleti sokk pedig tovább szorította le az amúgy is alacsony beruházási aktivitást. Ennek hatására a világ energia- és nyersanyagkapacitás-hiánnyal küzd. Az olaj és gázipar kutatás-termelési részében az elmúlt egy évtizedben 2-3 ezer milliárd dollár befektetés maradt el. De hasonló tények mondhatók el más nyersanyagok bányászati kapacitásával kapcsolatban is.
  2. Trendszerű változások. A fejlett világ a zöld átállásra épít, aminek hatalmas a nyersanyagigénye. A fejlődő országokban ezzel szemben továbbra is jelentős az energiaéhség, 800 millió-egymilliárd embernek nincs stabil elektromosáram-ellátása, hárommilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A fejlődő világban hárommilliárd ember áll annak a fogyasztási szintnek a küszöbén, mint a nyugaton élő másfél milliárd fogyasztó. Ez a két tényező (zöldítés a fejlett világban, növekvő jólét és nyersanyagéhség a fejlődő világban) fenntartja a példa nélküli energia- és nyersanyagkeresletet a következő évtizedekben is.
  3. A nyugati világ egyszerre szankcionálja Venezuelát (300 milliárd hordós nyersolajtartaléka a legnagyobb a világon), Iránt (a világ második legnagyobb földgáz- és negyedik legnagyobb kőolajkészletével) és Oroszországot (a világ legnagyobb földgáz- és nyolcadik legnagyobb kőolajkészletével). Ezeknek az aktuális felhozatala is jelentős, így párhuzamos szankcionálásuk magasan tartja az árakat.

A fenti gondolatmenet alapján nagy eséllyel el lehet felejteni a 2010-es évek álomszerű, olcsó energiakorszakát, amikor az európai gázár*egy hónapos TTF átlagár 20 euró/megawattóra volt. Várakozásom szerint még egy globális 2023-as recesszió esetén sem esnek drasztikusan az európai kőolaj- és földgázárak. Az évtized második felére 50-100 euró/megawattórás európai földgázárakra és 100 dollár/hordós olajárra lehet számítani átlagosan.

Az alap- és nyersanyagoknak ez az áralakulása alapjaiban változásra kell, hogy kényszerítse a magyar gazdaságpolitikát. Ezt az állapotot a magyar gazdaság mostani szerkezete és a költségvetés sem viseli el. Az elmúlt egy évtizedben Magyarország számos iparág felé nyitott, amely energia- és munkaerő-intenzív. Az ipar energiaigénye tíz év alatt 46 százalékkal nőtt. Sőt, az új fejlesztések iránya is változatlan: a most megtelepülő akkumulátorgyárak falják az energiát és a vizet. A Debrecen mellett épülő CATL gyár például önmagában 800 megawatt áramkapacitást igényel, miközben a becslések szerint nagyobb lesz az üzem vízfogyasztása, mint Debrecen városé. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a világ egyik legdrágább energiájával és növekvő vízgondokkal küzdő Közép-Kelet-Európa lesz ennek az iparnak a legmegfelelőbb helyszín.

Azt gondolom, hogy végig kellene gondolnunk, hogy vajon számunkra ez a modell megfelelő-e. Biztos ebbe az irányba kellene lépni az országnak, miközben látszik, hogy a magas energiaárak alacsony hozzáadott értékkel nem hozzák a kívánt matematikát? Látszik is, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg masszívan negatív.

A magyar külkereskedelmi mérleg egyenlege (12 havi gördülő, millió euró). Forrás: Portfolio.hu

A lenti ábra jól mutatja, hogy a mi várakozásunk szerint mekkora mértékben nőtt a vásárolt kőolaj, földgáz és importált elektromos áram költsége. Látszik, hogy ezek többszörösükre nőttek, és valószínűleg a korábbi időszak egy számjegyű euró milliárdos szintjére nem megyünk vissza.

Becslésünk szerint valahol 80 euró/megawattóra a határ földgázárban, ami alatt a magyar külkereskedelmi egyenleg tartósan fenntartható a mostani kőolajár és magyar gazdasági szerkezet ismeretében. Ennél magasabb földgázár – ez a határtermelésen keresztül meghatározza az elektromos áram árát is Európában – esetén sem a magyar külkereskedelmi mérleg nem tartható fenn, sem a magyar gazdaság nem mutat valódi növekedést. Feltéve, ha nem változtatunk a szerkezeten – kevesebb energiát és egyéb importjavat veszünk, több alacsony energiaigényű és magas hozzáadott értékű terméket állítunk elő. A mostani helyzet tehát változást fog kierőszakolni, függetlenül attól, hogy mit mond a vágyvezérelt gondolkodásunk.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába akarja Putyin megroppantani Európát a gázcsap elzárásával, Oroszországnak okoz vele nagyobb kártEbben a háborúban nincsenek győztesek, de az körvonalazódik, hogy Oroszországra nehezebb évek várnak, mint Európa államaira.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött a pillanat, amikor az orosz gázt nem ötöd, hanem ötszörös áron vesszükMost érné meg igazán Oroszország helyett máshonnan, tőzsdei áron vásárolnia a gázt a magyar állami energiacégnek. A rezsicsökkentést is befolyásolhatja, hogy megteszi-e ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 160 milliárddal mentenék a rezsicsökkentést, de hatszor több pénz hiányozhatAz elérhető adatokból úgy tűnik, hogy az MVM-nek nagyjából 1000 milliárd forinttal kerülhet többe a lakosságnak biztosított gáz, mint amennyit kap érte.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat energiaárak energiaszankció földgáz kőolaj nyersanyag Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Nagy Zsolt
2024. március 26. 04:37 Vállalat

Dollármilliókat spórol a gyártóknak egy magyar fejlesztés, ami megmutatja, hogyan lehetnek extra hatékonyak

Az EPIC Innolabs adatelemzéssel és szimulációk készítésével segíti a termelés optimalizálását többek között olyan multiknak, mint az Audi vagy az Apollo Tyres.

Torontáli Zoltán
2024. március 20. 12:40 Adat, Vállalat

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?

Torontáli Zoltán
2024. március 14. 09:11 Vállalat

A Bookingot milliárdokra büntette a GVH pszichés nyomásgyakorlás miatt, mit fog csinálni most a Temuval?

A Booking nyomásgyakorlása piskóta a Temu gyakorlatához képet, sőt ez a fajta marketing a Temu működésének lényege. Ezt kaszálhatja el a magyar hatóság a magyar e-kereskedők panaszára indított eljárásban?

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.