Ha a demokratikus innovációknak van egy nagyon fontos üzenete, az az, hogy ezekben a döntéshozatali helyzetekben, amelyekben az állampolgárt fel lehet hatalmazni, a döntéshozó ezt a felhatalmazást valóban meg akarja-e adni nekik- mondta Oross Dániel az e heti G7 Podcastban.
A különféle felmérések szerint Magyarországon eléggé eltér a demokrácia megítélése az állampolgárok között attól függően, hogy valaki ellenzéki vagy kormánypárti, ugyanakkor demokratikus innovációkból egyik oldalon sincs hiány. A Fidesz 2002-es választási veresége után fontos szerepe volt a párt újrapozicionálásában az akkor még teljesen máshogy felépülő nemzeti konzultációknak, 2019 óta pedig az ellenzéki önkormányzatok többféle új intézményt is bevezettek a közösségi költségvetésektől a mostanában lezáruló Budapesti Lakógyűlésig. A demokratikus innovációkról könyvet író Oross Dániellel, a Társadalomtudományi kutatóközpont Politikatudományi intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A demokratikus innovációk sosem függetlenek a politikai pártok érdekeitől, ugyanakkor az, hogy mennyire demokratikusak, nagyon nagy részt attól függ, hogy formailag hogyan néznek ki és mennyire intézményesülnek.
Nyilván politikai érdek nélkül nincs politikai folyamat, ezt kár lenne eltagadni
– mondta Oross Dániel. Erre egy példa, hogy a magyar önkormányzatiságban azért nagyobb a hajlandóság arra, hogy az állampolgárokat bevonja, mint mondjuk 10 éve, mert az önkormányzatokat megszorítások sanyargatják. Ezért aztán felismerték, hogy a saját közösségükben vannak erőforrások, és ha a központi erőforrások elapadtak, akkor van egy helyi közösség, aminek a kezdeményezőkészségét, gondolatait be lehet csatornázni.
A politikai érdekek az innovációk átalakulásának is megágyazhatnak, amire jó példa a nemzeti konzultáció. “Az, hogy 2005-ben a Fidesz életre hívta a nemzeti konzultációt, nagyon világosan azzal függött össze, hogy a korábbi kormányzás tanulságait levonva érzékelték azt a kritikát, hogy kormányon nem fogadtak be elég állampolgári véleményt. A nemzeti konzultáció egy állomás volt, hogy megmutassák, hogy a párt demokratikus, tanult a hibáiból” – mondta.
Miközben viszont 2010 előtt ez egy állampolgárokhoz közeli, civil bizottsághoz tartozó eszköz volt, amelyben nyitott kérdések voltak, 2010 után egy teljes más intézményi konstellációba került be, a miniszterelnök brandjévé vált, és teljesen más szerepet kapott. Ennek a váltásnak a kiteljesedése a 2017-es Soros Györgyről szóló konzultáció, amiből az ügy, a tartalom már teljesen eltűnt. “Ez tulajdonképpen már egy az egyben egy ilyen fekete-fehér-igen-nem világmagyarázat, ami a miniszterelnökhöz való lojalitás kifejezése” – mondta.
Abban a kérdésben, hogy mitől függ, hogy valóban az állampolgárok bevonását segítik-e elő ezek az innovációk, Oross Dániel szerint nem az számít, hogy hány ember vesz részt bennük, sokkal inkább az, hogy mennyire intézmenyesültek.
Az számít, hogy mennyire van jól szabályozva és transzparensen kommunikálva. Nem azon múlik, hogy 5000 ember szavaz vagy kétmillió, erre mondjuk egy jó példa a párizsi részvételi költségvetés, ahol több millió ember tud átlátható módon szavazni, de nyilván óriási összegeket és erőforrásokat tesz bele a helyi városvezetés, és nagyon részletesen szabályozott és nagyon sok elemből álló részvételi folyamat zajlik, aminek csak egy állomása a részvételi költségvetés
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- mitől függ, hogy mi számít demokratikus innovációnak, és történelmileg milyen időszakhoz köthető a megjelenésük,
- milyen nemzetközi példák vannak rájuk és Magyarországon mennyire eltejedtek,
- és hogy milyen társadalmi problémákat lehet kezelni velük.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
