Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. június 17. 04:34 Podcast

A lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?

Ha a demokratikus innovációknak van egy nagyon fontos üzenete, az az, hogy ezekben a döntéshozatali helyzetekben, amelyekben az állampolgárt fel lehet hatalmazni, a döntéshozó ezt a felhatalmazást valóban meg akarja-e adni nekik- mondta Oross Dániel az e heti G7 Podcastban.

A különféle felmérések szerint Magyarországon eléggé eltér a demokrácia megítélése az állampolgárok között attól függően, hogy valaki ellenzéki vagy kormánypárti, ugyanakkor demokratikus innovációkból egyik oldalon sincs hiány. A Fidesz 2002-es választási veresége után fontos szerepe volt a párt újrapozicionálásában az akkor még teljesen máshogy felépülő nemzeti konzultációknak, 2019 óta pedig az ellenzéki önkormányzatok többféle új intézményt is bevezettek a közösségi költségvetésektől a mostanában lezáruló Budapesti Lakógyűlésig. A demokratikus innovációkról könyvet író Oross Dániellel, a  Társadalomtudományi kutatóközpont Politikatudományi intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A demokratikus innovációk sosem függetlenek a politikai pártok érdekeitől, ugyanakkor az, hogy mennyire demokratikusak, nagyon nagy részt attól függ, hogy formailag hogyan néznek ki és mennyire intézményesülnek.

Nyilván politikai érdek nélkül nincs politikai folyamat, ezt kár lenne eltagadni

– mondta Oross Dániel. Erre egy példa, hogy a magyar önkormányzatiságban azért nagyobb a hajlandóság arra, hogy az állampolgárokat bevonja, mint mondjuk 10 éve, mert az önkormányzatokat megszorítások sanyargatják. Ezért aztán felismerték, hogy a saját közösségükben vannak erőforrások, és ha a központi erőforrások elapadtak, akkor van egy helyi közösség, aminek a kezdeményezőkészségét, gondolatait be lehet csatornázni.

A politikai érdekek az innovációk átalakulásának is megágyazhatnak, amire jó példa a nemzeti konzultáció. “Az, hogy 2005-ben a Fidesz életre hívta a nemzeti konzultációt, nagyon világosan azzal függött össze, hogy a korábbi kormányzás tanulságait levonva érzékelték azt a kritikát, hogy kormányon nem fogadtak be elég állampolgári véleményt. A nemzeti konzultáció egy állomás volt, hogy megmutassák, hogy a párt demokratikus, tanult a hibáiból” – mondta. 

Miközben viszont 2010 előtt ez egy állampolgárokhoz közeli, civil bizottsághoz tartozó eszköz volt, amelyben nyitott kérdések voltak, 2010 után egy teljes más intézményi konstellációba került be, a miniszterelnök brandjévé vált, és teljesen más szerepet kapott. Ennek a váltásnak a kiteljesedése a 2017-es Soros Györgyről szóló konzultáció, amiből az ügy, a tartalom már teljesen eltűnt. “Ez tulajdonképpen már egy az egyben egy ilyen fekete-fehér-igen-nem világmagyarázat, ami a miniszterelnökhöz való lojalitás kifejezése” – mondta.

Abban a kérdésben, hogy mitől függ, hogy valóban az állampolgárok bevonását segítik-e elő ezek az innovációk, Oross Dániel szerint nem az számít, hogy hány ember vesz részt bennük, sokkal inkább az, hogy mennyire intézmenyesültek.

Az számít, hogy mennyire van jól szabályozva és transzparensen kommunikálva. Nem azon múlik, hogy 5000 ember szavaz vagy kétmillió, erre mondjuk egy jó példa a párizsi részvételi költségvetés, ahol több millió ember tud átlátható módon szavazni, de nyilván óriási összegeket és erőforrásokat tesz bele a helyi városvezetés, és nagyon részletesen szabályozott és nagyon sok elemből álló részvételi folyamat zajlik, aminek csak egy állomása a részvételi költségvetés

– mondta.

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:

  • mitől függ, hogy mi számít demokratikus innovációnak, és történelmileg milyen időszakhoz köthető a megjelenésük,
  • milyen nemzetközi példák vannak rájuk és Magyarországon mennyire eltejedtek, 
  • és hogy milyen társadalmi problémákat lehet kezelni velük.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast budapesti lakógyűlés demokrácia demokratikus innováció nemzeti konzultáció Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.