Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2023. május 13. 04:34 Podcast

Ez most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlyt

Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

2022 szeptembere óta az egész országban megújult rendszerben működik a tanárképzés. Ennek az előkészítése során az érintett egyetemek szakemberei olyan egységes követelményrendszert alkottak meg, amely az összes tanári szakra vonatkozik. A matematikaképzés követelményeinek kidolgozásában részt vevő Csapodi Csabával, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettesével többek között erről és általánosabban a tanárképzés, a magyar oktatás helyzetéről is beszélgettünk a 28. óra második évadának utolsó adásában.

Az osztatlan tanárképzési rendszer eddig ötéves volt a felső tagozaton és hatéves a középiskolákban tanítani akaróknak: ez szeptember óta egységesen ötéves képzéssé alakult. Tartalmilag a legfontosabb változás, hogy már az első évtől kezdve sok új típusú gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók. Így már az első évtől kezdve találkoznak diákokkal, amíg az előző rendszerben csak a képzés utolsó éveiben találkozhattak. Emellett fontos változás még, hogy lecsökkent a matematikai tananyag tartalma is. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az én állandó mondásom az, hogy tanítsuk úgy a hallgatókat, ahogy szeretnénk, hogy tanítsanak. Ha a hallgató az egyetemen azt látja, hogy arról szól az analízis óra, hogy bejövünk, a tanár lenyomja az elméletet az előadáson, utána átmegyünk a gyakorlatra, ott kapunk 10 darab feladatot, azt magunkban megoldjuk, esetleg a tanár elmagyarázza, amit nem tudunk, kapunk házi feladatot, jövő héten megint bejövünk, a hatodik, tizenkettedik héten zh-t írunk. Ha ezt látom az egyetemen, akkor azt fogom gondolni, hogy ez a matematika tanítása

– mondta.

Csapodi szerint ezért a szakmódszertani órák módszertani megújítása is elkezdődött az új rendszerben. Mivel a tanárképzésen nincs arra idő, hogy a teljes anyagra vonatkozó módszertant részletesen megtanítsák az egyetemen, egy szemléletet szeretnének átadni a hallgatóknak. „Ha ő azzal a szemlélettel hagyja el az egyetemet, hogy általában hogyan nyúljunk hozzá egy új témakörhöz, fogalomhoz, tételhez, ha megtanítjuk azt, hogy hogyan építsen fel egy órát, milyen módszereket alkalmazhat, akkor esély van arra, hogy úgy hagyja el az egyetemet, hogy aztán amiket nem tudtunk megtanítani neki, azt saját magának ezzel a szemlélettel el fogja tudni sajátítani” – mondta erről.

Holtzer Péter és Csapodi Csaba

Az idei felvételiken tanárképzésre jelentkezők számáról Csapodi Csaba elárulta, hogy bár továbbra is alacsony volt a létszám, az elmúlt években tapasztalható csökkenés megállt. Ezen belül az ötéves, osztatlan képzésre jelentkezők száma csökkent, miközben a már valamilyen diplomával rendelkezők számára elérhető rövid ciklusú képzések népszerűsége nőtt.

Ezek jó része olyan hallgató lesz, aki valamilyen másik tanári szakos diploma mellé szerez egy újabb tanár szakos diplomát. Ez nem új pedagógusokat jelent a pályán, hanem olyanokat, akik adott esetben történelem helyett matematikát szeretnének tanítani, és akkor történelmet nem fognak tanítani

– mondta.

A tanári teljesítmény mérésére vonatkozó tervek kapcsán Csapodi elmondta, hogy az emberek tanári képességeinek mérése nagyon nehéz feladat, és ezt az erre vonatkozó egyetemi próbálkozások tapasztalatai is megerősítik, ahol nagyon nehéz volt olyan komplex értékelési rendszert kialakítani, ami ténylegesen visszaadja egy adott oktató teljesítményét.

A végén viszont mindenki tudja, hogy ki a jó tanár, és ezért én el tudnám képzelni, hogy ne egy táblázat alapján kelljen megítélni a tanárokat, hanem az igazgatókat megkérdeznék, hogy egy adott pénzösszeget hogyan differenciálnának. Az igazgató látja, ismeri a kollégákat, el tudja dönteni, hogy ezt a pénzösszeget hogyan ossza el úgy, hogy ez tényleg ne az ellentéteket növelje a tantestületen belül, hanem egy olyan lehetőség legyen, amitől mindenki picit jobban odateszi magát a tanításban, és javuló eredményt ér el az iskola

– mondta.

Arról, hogy mennyire lenne elhibázott stratégia az oktatás jelenlegi struktúrája mellett önmagában csak sok pénzt önteni a rendszerbe, Csapodi azt mondta, hogy mindenképpen a bérrendezéssel kellene kezdeni. „Én azt mondom, hogy azért a sorrend nem mindegy. Ez most nem az a helyzet, amikor feltétlenül a tanári teljesítménymérésre kellene helyezni a hangsúlyt. Én szívesebben látnám első lépésként azt, hogy a tanári fizetések jelentős rendezése bekövetkezik” – mondta.

Csapodi szerint a tanárképzés, a tanári pálya népszerűségét önmagában a bérek emelésével jelentősen lehetne növelni, a jelentősen megemelt tanári fizetések az oktatásban tapasztalható problémák nagy részét megoldanák. Szerinte itt nem arról van szó, hogy attól lesz valaki jó tanár, hogy több pénzt kap, hiszen ha most hirtelen nagymértékben megemelnénk a fizetéseket, annyit tudnánk elérni, hogy ne menjenek el a pályáról azok, akik jó tanárok, és most ezt fontolgatják.

De ha megemeljük a tanári fizetéseket, akkor olyan középiskolás diákok, akik most nem a tanári pályát választják, de nagyon okosak, nagyon jó tanárok lehetnének, megfontolnák azt, hogy tanárok legyenek. Sokan választanák a tanári pályát, és a kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol nagy presztízse van a tanításnak, ott egészen kiváló diákok mennek tanárnak és emelik aztán az oktatás színvonalát

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast bérek oktatás oktatási rendszer tanár tanárképzés Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.