Én sok mindent el tudok fogadni: ha az a cél, hogy sokan járjanak egyetemre, akkor ez a cél. De az is lehet a cél, hogy legyen sok szakmunkásunk, akik meg tudnak építeni egy házat. Csak legyen valamilyen koncepció, amilyen ilyen irányban haladunk. Én leginkább azt hiányolom az elmúlt időszakból, hogy nincs egy hosszú távú elképzelés azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatást szeretnénk – mondta Csapodi Csaba, a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
2022 szeptembere óta az egész országban megújult rendszerben működik a tanárképzés. Ennek az előkészítése során az érintett egyetemek szakemberei olyan egységes követelményrendszert alkottak meg, amely az összes tanári szakra vonatkozik. A matematikaképzés követelményeinek kidolgozásában részt vevő Csapodi Csabával, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettesével többek között erről és általánosabban a tanárképzés, a magyar oktatás helyzetéről is beszélgettünk a 28. óra második évadának utolsó adásában.
Az osztatlan tanárképzési rendszer eddig ötéves volt a felső tagozaton és hatéves a középiskolákban tanítani akaróknak: ez szeptember óta egységesen ötéves képzéssé alakult. Tartalmilag a legfontosabb változás, hogy már az első évtől kezdve sok új típusú gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók. Így már az első évtől kezdve találkoznak diákokkal, amíg az előző rendszerben csak a képzés utolsó éveiben találkozhattak. Emellett fontos változás még, hogy lecsökkent a matematikai tananyag tartalma is.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az én állandó mondásom az, hogy tanítsuk úgy a hallgatókat, ahogy szeretnénk, hogy tanítsanak. Ha a hallgató az egyetemen azt látja, hogy arról szól az analízis óra, hogy bejövünk, a tanár lenyomja az elméletet az előadáson, utána átmegyünk a gyakorlatra, ott kapunk 10 darab feladatot, azt magunkban megoldjuk, esetleg a tanár elmagyarázza, amit nem tudunk, kapunk házi feladatot, jövő héten megint bejövünk, a hatodik, tizenkettedik héten zh-t írunk. Ha ezt látom az egyetemen, akkor azt fogom gondolni, hogy ez a matematika tanítása
– mondta.
Csapodi szerint ezért a szakmódszertani órák módszertani megújítása is elkezdődött az új rendszerben. Mivel a tanárképzésen nincs arra idő, hogy a teljes anyagra vonatkozó módszertant részletesen megtanítsák az egyetemen, egy szemléletet szeretnének átadni a hallgatóknak. „Ha ő azzal a szemlélettel hagyja el az egyetemet, hogy általában hogyan nyúljunk hozzá egy új témakörhöz, fogalomhoz, tételhez, ha megtanítjuk azt, hogy hogyan építsen fel egy órát, milyen módszereket alkalmazhat, akkor esély van arra, hogy úgy hagyja el az egyetemet, hogy aztán amiket nem tudtunk megtanítani neki, azt saját magának ezzel a szemlélettel el fogja tudni sajátítani” – mondta erről.
Holtzer Péter és Csapodi Csaba
Az idei felvételiken tanárképzésre jelentkezők számáról Csapodi Csaba elárulta, hogy bár továbbra is alacsony volt a létszám, az elmúlt években tapasztalható csökkenés megállt. Ezen belül az ötéves, osztatlan képzésre jelentkezők száma csökkent, miközben a már valamilyen diplomával rendelkezők számára elérhető rövid ciklusú képzések népszerűsége nőtt.
Ezek jó része olyan hallgató lesz, aki valamilyen másik tanári szakos diploma mellé szerez egy újabb tanár szakos diplomát. Ez nem új pedagógusokat jelent a pályán, hanem olyanokat, akik adott esetben történelem helyett matematikát szeretnének tanítani, és akkor történelmet nem fognak tanítani
– mondta.
A tanári teljesítmény mérésére vonatkozó tervek kapcsán Csapodi elmondta, hogy az emberek tanári képességeinek mérése nagyon nehéz feladat, és ezt az erre vonatkozó egyetemi próbálkozások tapasztalatai is megerősítik, ahol nagyon nehéz volt olyan komplex értékelési rendszert kialakítani, ami ténylegesen visszaadja egy adott oktató teljesítményét.
A végén viszont mindenki tudja, hogy ki a jó tanár, és ezért én el tudnám képzelni, hogy ne egy táblázat alapján kelljen megítélni a tanárokat, hanem az igazgatókat megkérdeznék, hogy egy adott pénzösszeget hogyan differenciálnának. Az igazgató látja, ismeri a kollégákat, el tudja dönteni, hogy ezt a pénzösszeget hogyan ossza el úgy, hogy ez tényleg ne az ellentéteket növelje a tantestületen belül, hanem egy olyan lehetőség legyen, amitől mindenki picit jobban odateszi magát a tanításban, és javuló eredményt ér el az iskola
– mondta.
Arról, hogy mennyire lenne elhibázott stratégia az oktatás jelenlegi struktúrája mellett önmagában csak sok pénzt önteni a rendszerbe, Csapodi azt mondta, hogy mindenképpen a bérrendezéssel kellene kezdeni. „Én azt mondom, hogy azért a sorrend nem mindegy. Ez most nem az a helyzet, amikor feltétlenül a tanári teljesítménymérésre kellene helyezni a hangsúlyt. Én szívesebben látnám első lépésként azt, hogy a tanári fizetések jelentős rendezése bekövetkezik” – mondta.
Csapodi szerint a tanárképzés, a tanári pálya népszerűségét önmagában a bérek emelésével jelentősen lehetne növelni, a jelentősen megemelt tanári fizetések az oktatásban tapasztalható problémák nagy részét megoldanák. Szerinte itt nem arról van szó, hogy attól lesz valaki jó tanár, hogy több pénzt kap, hiszen ha most hirtelen nagymértékben megemelnénk a fizetéseket, annyit tudnánk elérni, hogy ne menjenek el a pályáról azok, akik jó tanárok, és most ezt fontolgatják.
De ha megemeljük a tanári fizetéseket, akkor olyan középiskolás diákok, akik most nem a tanári pályát választják, de nagyon okosak, nagyon jó tanárok lehetnének, megfontolnák azt, hogy tanárok legyenek. Sokan választanák a tanári pályát, és a kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol nagy presztízse van a tanításnak, ott egészen kiváló diákok mennek tanárnak és emelik aztán az oktatás színvonalát
– mondta.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
A 28. óra előző részei:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
