Szokták tőlem kérdezni a mentoráltak, hogy Liza, neked ez nem túl sok az idődből, nem túl nagy áldozat? De én mindig azt szoktam mondani, hogy szerintem én többet is profitálok ebből, mint a mentoráltjaim – mondta Németh Liza.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra idei utolsó adásában olyan kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek a közoktatás problémái és az erőforráshiány ellenére is próbálják előrevinni a tehetséggondozást a kisebb településeken is. Ezúttal a Szabó Szabolcs Alapítvány néhány programjának megvalósításáról beszélgettünk – mégpedig lokális vetületben. Három vendégünk volt Debrecenből: Hotziné Pócsi Anikó, a Tóth Árpád Gimnázium tanára, a 2022. évi Rátz Tanár Úr Életműdíj friss díjazottja és 12. osztályos tanítványa, Németh Liza, valamint Bárány Zsolt Béla, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanára.
Németh Liza, Bárány Zsolt Béla és Hotziné Pócsi Anikó
Ők részben a Tóth Árpád Gimnáziumban, részben a Dóczy és más debreceni gimnáziumok és városkörnyéki iskolák összekapcsolódására építve nemrégiben kezdtek kiépíteni egy hálózatot, amelyben diákok mentorálnak más diákokat. Ez sokat tud segíteni a tanulóknak rugalmasabban haladni az anyaggal, felkészülni dolgozatokra vagy akár versenyekre. Ugyanakkor a mentorszerepben lévő diákok is sok értékes tapasztalatot szereznek.
Végzősként volt bennem félelem, hogy hogy fogom tudni összeegyeztetni a kötelezettségeimmel. De aztán rájön az ember arra, hogy ez valahol egy új hobbi. Nagyon lelkesen megyek mentorálni, borzasztó nagy élmény, de közben nagy kihívás is, hiszen nagyon igénylik a mentoráltjaim azt, hogy többféleképpen tudjak megközelíteni egy problémát, vagy hogy minél egyszerűbben, érthetőbben magyarázzak el valamit
– mesélte erről Németh Liza.
Liza 2021-ben a 6-18 éves tanulók számára kiírt TETT: Te és a természettudományok mese- és novellaíró pályázat egyik díjazottja volt – innen jön kapcsolódása az alapítványhoz –, mentortanára pedig Anikó volt. Ebben a folyamatban is megélték, mit jelent egy igazán jó mentor-mentorált kapcsolat, a buzdítás, a készülő pályázati anyag átbeszélése, csiszolgatása, és általában az odafigyelés, hogy a tanár a szárnyai alá veszi a tanulót.
A mesepályázat alkalmas a gyerekek, fiatalok beszippantására a természettudományok világába, egyben az alkotó fiatalok íráskészségét, kifejezési képességeit is alakítja. Ezek pedig legalább annyira fontosak később a sikeres alkotói, kutatói, tanári és egyéb pályákon, mint maga a szaktárgyi tudás. A 2022. évi második TETT pályázaton pedig Liza már mentorként segítette több társát az alkotási folyamatban.
A debreceni tanárok csapata emellett az alapítvány kémia mobillabor programjában is szokatlant lépett. Az alapműködésben egy-egy tanár az ország különböző pontjain látogatja egyedül saját környéke kisebb iskoláit kísérleti bemutató foglalkozásokkal, és olyan helyeken segít, ahol ilyen foglalkozásokra kevésbé van lehetőség. Debrecenben ehhez képest öten álltak össze, ezzel segítve, kiegészítve egymást. Így jobban tudják elosztani a látogatásokat, és be is tudnak ugrani egymás helyett, egymástól is tanulnak, ötleteket szereznek. Ez a diák-diák mentorálási megközelítéshez képest felfogható akár egy tanár-tanár mentorálásnak is. Mindezek azután tananyagfejlesztésekig is vissza tudnak menni.
Már most elkezdték tervezni azt is, hogy a kisebb iskolák látogatását – a mobillabor programmal vagy akár a diákmentor kezdeményezés beindításával – hogyan lehetne kombinálni a későbbiekben tanár-diák mentorálással. Azaz hogy hogyan tudná egy nagyobb debreceni gimnázium tanára felvállalni környékbeli kisebb iskolák tehetséges és esetleg továbbtanulásra is elhivatott tanulóit mentorálásra, szakkörökbe, projektekbe való bevonásra.
Az elhivatott tanárokon és a szervezési, kezdeményezési munkán túl mindezek a helyi közösség, vállalkozások támogató együttműködésére is építeni kívánnak. Az utóbbiaknak is elemi érdeke, hogy a helyben születő tehetségek útját egyengessék, hiszen ők a jövő munkaerő-utánpótlása, sőt a jövő tanárai is lehetnek a városi és környékbeli iskoláiban.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
A 28. óra előző részei:
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
