Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2023. szeptember 23. 04:23 Podcast

Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

Egy tavaly indult új képzéstípustól a kitalálói azt várják, hogy hosszú távon érdemben javíthat a természettudományos szaktanárhiányon, miközben hozzájárul a természettudományos oktatás válságának megoldásához. Az ország 6 egyetemén futó úgynevezett Z-szakra, vagyis komplex természettudomány szakos pedagógusképzésre – legalábbis az egy-két éves rövid ciklusú képzéseket tekintve – ma már összesen annyian jelentkeznek, mint a fizika, kémia, földrajz és biológia szaktanárképzésekre összesen.

“Ez egy kísérlet, és ha működik az a modell, amit kitaláltunk, olyan tanárokat küldhetünk az iskolákba a következő években, akik összetettebben tekintenek a természetre és használhatóbb tudást tudnak átadni”

– minderről Weiszburg Tamás, a Z-szak koncepciójának kidolgozója, az ELTE Környezettudományi Centrum tanára beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A természettudományos tanárok képzése és az utánpótlás azért különösen fontos most, mert

“A jelenlegi tanárképzési rendszer még a gimnáziumokat sem tudja ellátni elegendő szaktanárral, nemhogy a fiatal tanárok számára kevésbé vonzó általános iskolákat”, mondta Weiszburg, aki szerint hosszú távon egyfajta integrált természettudományos, későbbi szakos specifikációra lehetőséget adó tanárképzés lenne a legjobb a megoldás.

“Az biztos, hogy a jelenlegi struktúrában valamit rosszul csinálunk, mert felső tagozat végére a diákok nagy része megutálja a fizikát,” mondta.

Azok is elfordulnak tőle, akik ötödikben még csillogó szemmel érdeklődtek”.

Noha elvileg szaktanári diploma nélkül nem lehetne tanítani ezeket az órákat, az iskolákban sok esetben tűzoltás van és mindenféle helyzetek előállnak – miközben például egy tíz éve vegyészmérnökként dolgozónak egy legalább 4 éves teljes szaktanári képzést kéne elvégeznie ahhoz, hogy érettségiztető kémiatanár lehessen.

Ugyanakkor az ötéves Z-szakon végzett tanárok sem érettségiztethetnek majd kémiából, viszont bármelyik természettudományos tantárgyat általános iskolában teljes értékű szaktanárként taníthatják, míg gimnáziumban a nemrég bevezetett komplex természettudomány nevű tantárgyat és a tizenegyedikes, lényegében csökkentett óraszámú természetismeretet taníthatják szaktanárként – ahhoz, hogy érettségiztető kémiatanárok legyenek gimnáziumban, további képzést kell elvégezniük.

Holtzer Péter és Weiszburg Tamás

A tanárhiány problémájára a megoldás irányába tett lépés lehet a különböző rövidebb, felnőtteknek szóló, úgynevezett rövid ciklusú, 2-4 féléves átképzések – nem véletlen, hogy nemrég a kormány is rövidítette és állami finanszírozhatóvá tette ezeket a képzéseket. 

“Nem tudom, mi a végső megoldás, integráltan vagy diszciplinárisan kellene tanítani a gyerekeket természettudományokra, de azt biztosan tudom, hogy azt szeretném, ha a természetet szerető és jól ismerő tanárok tanítanának”, mondta Weiszburg. 

__

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast közoktatás tanárhiány tanárképzés természettudomány Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.