Egy tavaly indult új képzéstípustól a kitalálói azt várják, hogy hosszú távon érdemben javíthat a természettudományos szaktanárhiányon, miközben hozzájárul a természettudományos oktatás válságának megoldásához. Az ország 6 egyetemén futó úgynevezett Z-szakra, vagyis komplex természettudomány szakos pedagógusképzésre – legalábbis az egy-két éves rövid ciklusú képzéseket tekintve – ma már összesen annyian jelentkeznek, mint a fizika, kémia, földrajz és biológia szaktanárképzésekre összesen.

“Ez egy kísérlet, és ha működik az a modell, amit kitaláltunk, olyan tanárokat küldhetünk az iskolákba a következő években, akik összetettebben tekintenek a természetre és használhatóbb tudást tudnak átadni”

– minderről Weiszburg Tamás, a Z-szak koncepciójának kidolgozója, az ELTE Környezettudományi Centrum tanára beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A természettudományos tanárok képzése és az utánpótlás azért különösen fontos most, mert

• idén szeptemberben olyan tanév indult el, amiben a státusztörvény értelmében az összes pedagógus új foglalkoztatási jogviszonyba kerül. 
• Ezekben a hetekben derül ki, mennyien hagyják el a tanári pályát ennek hatására. 
• A tanárhiány ettől függetlenül is strukturális problémája az elmúlt években a magyar közoktatásnak,
• és ezen belül a természettudományos szaktanárok hiánya különösen égető – pár tucat fiatal pedagógus jelentkezik összesen évente a fizika és kémia tanári képzésekre, de egyre rosszabb a helyzet a biológia szakokon is. 

“A jelenlegi tanárképzési rendszer még a gimnáziumokat sem tudja ellátni elegendő szaktanárral, nemhogy a fiatal tanárok számára kevésbé vonzó általános iskolákat”, mondta Weiszburg, aki szerint hosszú távon egyfajta integrált természettudományos, későbbi szakos specifikációra lehetőséget adó tanárképzés lenne a legjobb a megoldás.

“Az biztos, hogy a jelenlegi struktúrában valamit rosszul csinálunk, mert felső tagozat végére a diákok nagy része megutálja a fizikát,” mondta.

Azok is elfordulnak tőle, akik ötödikben még csillogó szemmel érdeklődtek”.

Noha elvileg szaktanári diploma nélkül nem lehetne tanítani ezeket az órákat, az iskolákban sok esetben tűzoltás van és mindenféle helyzetek előállnak – miközben például egy tíz éve vegyészmérnökként dolgozónak egy legalább 4 éves teljes szaktanári képzést kéne elvégeznie ahhoz, hogy érettségiztető kémiatanár lehessen.

Ugyanakkor az ötéves Z-szakon végzett tanárok sem érettségiztethetnek majd kémiából, viszont bármelyik természettudományos tantárgyat általános iskolában teljes értékű szaktanárként taníthatják, míg gimnáziumban a nemrég bevezetett komplex természettudomány nevű tantárgyat és a tizenegyedikes, lényegében csökkentett óraszámú természetismeretet taníthatják szaktanárként – ahhoz, hogy érettségiztető kémiatanárok legyenek gimnáziumban, további képzést kell elvégezniük.

Holtzer Péter és Weiszburg Tamás

A tanárhiány problémájára a megoldás irányába tett lépés lehet a különböző rövidebb, felnőtteknek szóló, úgynevezett rövid ciklusú, 2-4 féléves átképzések – nem véletlen, hogy nemrég a kormány is rövidítette és állami finanszírozhatóvá tette ezeket a képzéseket. 

“Nem tudom, mi a végső megoldás, integráltan vagy diszciplinárisan kellene tanítani a gyerekeket természettudományokra, de azt biztosan tudom, hogy azt szeretném, ha a természetet szerető és jól ismerő tanárok tanítanának”, mondta Weiszburg. 

__

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast közoktatás tanárhiány tanárképzés természettudomány Olvasson tovább a kategóriában