Az európai statisztikai hivatal október közepén közölte az adatokat, melyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. A magyar sajtón pedig végigsöpörtek a hírek arról, hogy Románia beelőzött, “hivatalosan is” lehagyott minket, fejlettebb ország lett, mint Magyarország.
De mennyire lehet csak egy ilyen mutató alapján kijelenteni, hogy ez így van? Hogy néznek ki a két ország közti különbségek más társadalmi és gazdasági mutatószámok alapján? Egyáltalán mik voltak az okai a kiemelkedő gazdasági növekedésnek, ami az elmúlt években a román gazdaságot jellemezte, és leszűrhetünk-e ezekből olyan tanulságot, ami alapján a magyar gazdasági teljesítményt is más nézőpontból láthatjuk?
A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Hajdu Miklós, aki a G7-re írt cikket a romániai gazdaság teljesítmény egyéb mutatóiról: “a fejlődéssel kapcsolatban ami megmutatkozik az egy főre eső GDP tükrében, hozzá szokás tenni, hogy ez alapvetően Romániának egy elég szelektált részére vonatkozik. Nagyvárosi térségekre például, kiemelkedik egy-két jellemzően Nyugat-Romániában található nagyváros, míg a kisebb, falusias környékek, melyek az ország belsejében és keleti részében találhatóak, jóval kevésbé részesülnek ebből a fejlődésből”.
- Rácz Béla-Gergely, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa: “ha majd 5-10 év múlva makroökonómiai esettanulmányokat fognak vizsgálni az egyetemeken erről, akkor azt gondolom, hogy azt a következtetést fogják levonni, hogy a relatív kis mértékű állami intervenció az, ami hosszú távon valóban felzárkózáshoz, növekvő jóléthez vezet, és a mindenféle politikai üzenetekkel és ideológiákkal átitatott túlzott mértékű intervenció rövid távon lehet, hogy kifejt valamilyen hatást, de hosszú távon elveszi az igazi növekedés és az igazi felzárkózás lehetőségét”.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Fontos
A VI. kerületi tiltás után a kormány is ráfordulna az Airbnb-szabályozás szigorítására
Országosan is szigorítás jöhet, a nemzetgazdasági miniszter szerint az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés.
Még mindig túl sokan dohányoznak, ezért újabb helyekről tiltaná ki az EU a cigarettát
Magyarországon 26 százalék volt tavaly a dohányosok aránya, az új szabályokat a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra is kiterjesztenék.
A Brazil Államkincstár a hatezer milliárdos magyar cég kötvényéről: ez csalás!
Az értékpapír nem érvényes és soha nem is létezett, a vele kapcsolatos bármilyen kereskedelmi vagy pénzügyi tranzakció illegális - írták a brazilok.
