Az európai statisztikai hivatal október közepén közölte az adatokat, melyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. A magyar sajtón pedig végigsöpörtek a hírek arról, hogy Románia beelőzött, “hivatalosan is” lehagyott minket, fejlettebb ország lett, mint Magyarország.
De mennyire lehet csak egy ilyen mutató alapján kijelenteni, hogy ez így van? Hogy néznek ki a két ország közti különbségek más társadalmi és gazdasági mutatószámok alapján? Egyáltalán mik voltak az okai a kiemelkedő gazdasági növekedésnek, ami az elmúlt években a román gazdaságot jellemezte, és leszűrhetünk-e ezekből olyan tanulságot, ami alapján a magyar gazdasági teljesítményt is más nézőpontból láthatjuk?
A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Hajdu Miklós, aki a G7-re írt cikket a romániai gazdaság teljesítmény egyéb mutatóiról: “a fejlődéssel kapcsolatban ami megmutatkozik az egy főre eső GDP tükrében, hozzá szokás tenni, hogy ez alapvetően Romániának egy elég szelektált részére vonatkozik. Nagyvárosi térségekre például, kiemelkedik egy-két jellemzően Nyugat-Romániában található nagyváros, míg a kisebb, falusias környékek, melyek az ország belsejében és keleti részében találhatóak, jóval kevésbé részesülnek ebből a fejlődésből”.
- Rácz Béla-Gergely, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa: “ha majd 5-10 év múlva makroökonómiai esettanulmányokat fognak vizsgálni az egyetemeken erről, akkor azt gondolom, hogy azt a következtetést fogják levonni, hogy a relatív kis mértékű állami intervenció az, ami hosszú távon valóban felzárkózáshoz, növekvő jóléthez vezet, és a mindenféle politikai üzenetekkel és ideológiákkal átitatott túlzott mértékű intervenció rövid távon lehet, hogy kifejt valamilyen hatást, de hosszú távon elveszi az igazi növekedés és az igazi felzárkózás lehetőségét”.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
