Az európai statisztikai hivatal október közepén közölte az adatokat, melyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. A magyar sajtón pedig végigsöpörtek a hírek arról, hogy Románia beelőzött, “hivatalosan is” lehagyott minket, fejlettebb ország lett, mint Magyarország.
De mennyire lehet csak egy ilyen mutató alapján kijelenteni, hogy ez így van? Hogy néznek ki a két ország közti különbségek más társadalmi és gazdasági mutatószámok alapján? Egyáltalán mik voltak az okai a kiemelkedő gazdasági növekedésnek, ami az elmúlt években a román gazdaságot jellemezte, és leszűrhetünk-e ezekből olyan tanulságot, ami alapján a magyar gazdasági teljesítményt is más nézőpontból láthatjuk?
A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Hajdu Miklós, aki a G7-re írt cikket a romániai gazdaság teljesítmény egyéb mutatóiról: “a fejlődéssel kapcsolatban ami megmutatkozik az egy főre eső GDP tükrében, hozzá szokás tenni, hogy ez alapvetően Romániának egy elég szelektált részére vonatkozik. Nagyvárosi térségekre például, kiemelkedik egy-két jellemzően Nyugat-Romániában található nagyváros, míg a kisebb, falusias környékek, melyek az ország belsejében és keleti részében találhatóak, jóval kevésbé részesülnek ebből a fejlődésből”.
- Rácz Béla-Gergely, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa: “ha majd 5-10 év múlva makroökonómiai esettanulmányokat fognak vizsgálni az egyetemeken erről, akkor azt gondolom, hogy azt a következtetést fogják levonni, hogy a relatív kis mértékű állami intervenció az, ami hosszú távon valóban felzárkózáshoz, növekvő jóléthez vezet, és a mindenféle politikai üzenetekkel és ideológiákkal átitatott túlzott mértékű intervenció rövid távon lehet, hogy kifejt valamilyen hatást, de hosszú távon elveszi az igazi növekedés és az igazi felzárkózás lehetőségét”.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
