Románia megelőzte Magyarországot a legszélesebb körben használt fejlettségi mutatóban, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében tavaly, ami jórészt az évtizedekig jócskán lemaradt keleti szomszéd kivételes iramú gazdasági növekedésének köszönhető. Az Eurostat által múlt héten véglegesített GDP-adat szerinti uniós fejlettségi rangsoron Magyarország mögött már csak öt tagállam található, igaz, Magyarország is egyre inkább felzárkózik az uniós átlaghoz, de nem éppen a leggyorsabb ütemben.

Mivel Románia az utolsó előtti helyről indult – a legutóbbi uniós bővítés idején, Horvátország 2013-as csatlakozásakor mindössze Bulgáriát előzte meg -, értelemszerűen nemcsak hazánkat hagyta maga mögött, hanem időrendi sorrendben Horvátországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is. (Az alábbi grafikonon az időrendi lejátszás újraindítható a bal alsó sarokban lévő ikonra kattintva.)

A felzárkózás ütemét tekintve Románia jeleskedett leginkább a közelmúltban az újonnan csatlakozott tagországok közül az Európai Unióban: több mint 22 százalékpontnyi hátrányt dolgozott le 2013 és 2022 között az vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós átlagához képest. A konvergencia e tekintetben Magyarországon jóval lassabban zajlik, 8,5 százalékponttal került ugyanis közelebb az itthoni adat az uniós átlaghoz. Igaz, akad példa lemaradó országra is: Szlovákia az említett időtávon közel tíz százalékponttal került távolabb az uniós szinttől.

Románia Magyarországhoz történő felzárkózása meglepetésre aligha adhat okot, már az ezredfordulót követően is felmerült, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezhet. Az országban ugyanis még az elmúlt évtizedben is előfordultak a feltörekvő afrikai és távol-keleti országokat idéző GDP-növekedési ütemek, bár ezek fenntarthatóságát kérdőjelek övezték: a gazdaság sok szempontból túlhevültnek mutatkozott már évekkel ezelőtt (erre például a termelékenység javulását meghaladó ütemű bérnövekedés, majd infláció utalt), ugyanakkor a rejtett növekedési potenciálok (ide értendő a gazdaság fehérítése) kiaknázása még ekkor is fejlődéssel kecsegtetett.

Mindenesetre a háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már 2017-ben lehagyta az e tekintetben stagnálást mutató Magyarországot. Ez volt az az időszak, amikor a román állam hatalmas béremeléseket, nyugdíjemelést és jelentős adócsökkentéseket hajtott végre, ami jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét és így a fogyasztást is – igaz, 2018 megszorítások bejelentésével zárult Romániában.

A múlt évtized végére viszont már a munkatermelékenységben is megelőzte Románia Magyarországot, a magyar gazdaság tehát versenyképesség szempontjából kedvezőtlen helyzetbe került a románhoz képest – a termelékenységet többek között befolyásolja a munkaerő képzettsége, a tőke mennyisége, a technológia és a munkaszervezés színvonala és az intézmények minősége.

Ebben az évtizedben pedig már a minimálbér, illetve a jövedelmek tekintetében is egyre inkább megmutatkozott Románia gyorsabb felzárkózása Magyarországhoz képest. Mindezek fényében úgy látszik, Románia jól járt a – Magyarországról nézve legalábbis – sok szempontból különleges politikájával, politikai körülményeivel: az ország a magas hozzáadott értékű és magas jövedelmű munkakörök felé terelte a munkavállalókat a felső-középosztályt támogató szoftveripari iparpolitikájával, és viszonylag gyakran váltják egymást a hatalom élén a politikusok, ami a konvergencia szempontjából előnyös is lehet.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy pár napja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta többször is egy írásában, hogy a magyar gazdaság erejének egyik titka a 13-14 évnyi töretlen fideszes kormányzásban megtestesülő politikai stabilitás. A kis túlzással évente kormányt váltó Románia viszont enélkül is remekül boldogul.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvizsgáltuk a román növekedési csodátDélkeleti szomszédunk majdnem kilenc százalékkal növekedett az előző negyedévben, és egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Hogy csinálják?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanazt a hibát követik el a románok, amit a magyarok tizenöt évvel ezelőttÚgy tűnik, lufi volt a román gazdaság elképesztő növekedési üteme. Az állam növekedésösztönző gazdaságpolitikája egyre gyorsuló inflációhoz vezetett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshozA háztartások fogyasztása alapján pont annyira le vagyunk maradva az EU-hoz képest a jólétben, mint 2003-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszorítások törhetik derékba a román gazdasági csodátKomolyabb előkészület nélkül jelentős szektorális különadókat jelentettek be Romániában, hogy ne szálljon el a jövő évi költségvetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a magyarok jövedelme egy helyben toporog, a románok lassan, de jönnek felA leggazdagabb románok kezdik utolérni a tehetős magyarokat, a 2010-es években a román társadalomnak a magyarnál szélesebb körben sikerült előrébb lépnie.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egy főre eső gdp gdp GDP-növekedés Románia Olvasson tovább a kategóriában