Románia megelőzte Magyarországot a legszélesebb körben használt fejlettségi mutatóban, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében tavaly, ami jórészt az évtizedekig jócskán lemaradt keleti szomszéd kivételes iramú gazdasági növekedésének köszönhető. Az Eurostat által múlt héten véglegesített GDP-adat szerinti uniós fejlettségi rangsoron Magyarország mögött már csak öt tagállam található, igaz, Magyarország is egyre inkább felzárkózik az uniós átlaghoz, de nem éppen a leggyorsabb ütemben.
Mivel Románia az utolsó előtti helyről indult – a legutóbbi uniós bővítés idején, Horvátország 2013-as csatlakozásakor mindössze Bulgáriát előzte meg -, értelemszerűen nemcsak hazánkat hagyta maga mögött, hanem időrendi sorrendben Horvátországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is. (Az alábbi grafikonon az időrendi lejátszás újraindítható a bal alsó sarokban lévő ikonra kattintva.)
A felzárkózás ütemét tekintve Románia jeleskedett leginkább a közelmúltban az újonnan csatlakozott tagországok közül az Európai Unióban: több mint 22 százalékpontnyi hátrányt dolgozott le 2013 és 2022 között az vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós átlagához képest. A konvergencia e tekintetben Magyarországon jóval lassabban zajlik, 8,5 százalékponttal került ugyanis közelebb az itthoni adat az uniós átlaghoz. Igaz, akad példa lemaradó országra is: Szlovákia az említett időtávon közel tíz százalékponttal került távolabb az uniós szinttől.
Románia Magyarországhoz történő felzárkózása meglepetésre aligha adhat okot, már az ezredfordulót követően is felmerült, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezhet. Az országban ugyanis még az elmúlt évtizedben is előfordultak a feltörekvő afrikai és távol-keleti országokat idéző GDP-növekedési ütemek, bár ezek fenntarthatóságát kérdőjelek övezték: a gazdaság sok szempontból túlhevültnek mutatkozott már évekkel ezelőtt (erre például a termelékenység javulását meghaladó ütemű bérnövekedés, majd infláció utalt), ugyanakkor a rejtett növekedési potenciálok (ide értendő a gazdaság fehérítése) kiaknázása még ekkor is fejlődéssel kecsegtetett.
Mindenesetre a háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már 2017-ben lehagyta az e tekintetben stagnálást mutató Magyarországot. Ez volt az az időszak, amikor a román állam hatalmas béremeléseket, nyugdíjemelést és jelentős adócsökkentéseket hajtott végre, ami jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét és így a fogyasztást is – igaz, 2018 megszorítások bejelentésével zárult Romániában.
A múlt évtized végére viszont már a munkatermelékenységben is megelőzte Románia Magyarországot, a magyar gazdaság tehát versenyképesség szempontjából kedvezőtlen helyzetbe került a románhoz képest – a termelékenységet többek között befolyásolja a munkaerő képzettsége, a tőke mennyisége, a technológia és a munkaszervezés színvonala és az intézmények minősége.
Ebben az évtizedben pedig már a minimálbér, illetve a jövedelmek tekintetében is egyre inkább megmutatkozott Románia gyorsabb felzárkózása Magyarországhoz képest. Mindezek fényében úgy látszik, Románia jól járt a – Magyarországról nézve legalábbis – sok szempontból különleges politikájával, politikai körülményeivel: az ország a magas hozzáadott értékű és magas jövedelmű munkakörök felé terelte a munkavállalókat a felső-középosztályt támogató szoftveripari iparpolitikájával, és viszonylag gyakran váltják egymást a hatalom élén a politikusok, ami a konvergencia szempontjából előnyös is lehet.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy pár napja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta többször is egy írásában, hogy a magyar gazdaság erejének egyik titka a 13-14 évnyi töretlen fideszes kormányzásban megtestesülő politikai stabilitás. A kis túlzással évente kormányt váltó Románia viszont enélkül is remekül boldogul.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
