Jelentős megszorításokat jelentettek be Romániában az elmúlt napokban. A sürgősségi kormányrendelettel meghozni tervezett döntések elsősorban a multinacionális cégeket érintik, és hasonlóak az Orbán-kormány szektoradóihoz.
A megszorítások komoly vesztesei lesznek a bankok, amelyek tervezett megadóztatásától 3,6 milliárd lej (250 milliárd forint) bevételt vár a román költségvetés. A kormány az adót a bankok „kapzsiságával” indokolta. A kifejezést pedig azzal magyarázta, hogy míg a betétekre csak 2 százalék körüli kamatot fizetnek a pénzintézetek, a hiteleknél viszont 8 százalék körüli kamatot számolnak fel a magánszemélyeknek.
A kapzsisági adónak elkeresztelt intézkedés politikailag kevésbé érzékeny, mivel Romániában szinte minden nagyobb banknak külföldi a tulajdonosa. Az OTP-nek is van romániai leánya, de nem tartozik a legnagyobb bankok közé, nyáron 3,4 százalékos volt a piaci részesedése a vállalati hitelezésben.
A döntésre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány 2019-ben az EU által elvárt három százalék alatt maradjon. A megszorítások nem csak a bankokat érintik, összesen 10 milliárd lejjel (közel 700 milliárd forinttal), a GDP körülbelül egy százalékával csökkentenék a költségvetés hiányát.
Magyarországhoz hasonlóan a telekommunikációs és az energiaszektort is különadóval sújtanák, amely Romániában az árbevétel három százaléka lesz a tervek szerint. Emellett a szerencsejáték és a dohánytermékek után is magasabb adót kellene fizetni. A közszférákban dolgozóknak sem fizetnének túlórapénzt, viszont a nyugdíjakat 15 százalékkal emelnék jövő ősztől.
Klaus Iohannis román elnök arra kérte a kormányt, hogy gondolja át a döntését, mivel a terveket nem egyeztette a gazdasági szereplőkkel, és szerinte káoszba sodornák a gazdaságot a megszorítások. A bukaresti tőzsde indexe több mint 12 százalékot zuhant a bejelentést követő két napon, és a bankrészvények sem jártak jobban. Az osztrák Erste papírjainak értéke tíz százalékkal esett, a második legnagyobb román bank, a Banca Transilvania részvényei pedig 21 százalékkal zuhantak.
A román gazdaság hatalmas ütemben növekedett az elmúlt években, de több elemző is visszaesést vár a szociáldemokraták által vezetett kormány túlzottnak tartott költései miatt. A minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelték, miközben az áfát és jövedéki adót is csökkentették, tovább pörgetve a fogyasztást. A háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már le is hagyta Magyarországot, ugyanakkor idén tényleg elkezdett lassulni a gazdaság.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
