Jelentős megszorításokat jelentettek be Romániában az elmúlt napokban. A sürgősségi kormányrendelettel meghozni tervezett döntések elsősorban a multinacionális cégeket érintik, és hasonlóak az Orbán-kormány szektoradóihoz.
A megszorítások komoly vesztesei lesznek a bankok, amelyek tervezett megadóztatásától 3,6 milliárd lej (250 milliárd forint) bevételt vár a román költségvetés. A kormány az adót a bankok „kapzsiságával” indokolta. A kifejezést pedig azzal magyarázta, hogy míg a betétekre csak 2 százalék körüli kamatot fizetnek a pénzintézetek, a hiteleknél viszont 8 százalék körüli kamatot számolnak fel a magánszemélyeknek.
A kapzsisági adónak elkeresztelt intézkedés politikailag kevésbé érzékeny, mivel Romániában szinte minden nagyobb banknak külföldi a tulajdonosa. Az OTP-nek is van romániai leánya, de nem tartozik a legnagyobb bankok közé, nyáron 3,4 százalékos volt a piaci részesedése a vállalati hitelezésben.
A döntésre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány 2019-ben az EU által elvárt három százalék alatt maradjon. A megszorítások nem csak a bankokat érintik, összesen 10 milliárd lejjel (közel 700 milliárd forinttal), a GDP körülbelül egy százalékával csökkentenék a költségvetés hiányát.
Magyarországhoz hasonlóan a telekommunikációs és az energiaszektort is különadóval sújtanák, amely Romániában az árbevétel három százaléka lesz a tervek szerint. Emellett a szerencsejáték és a dohánytermékek után is magasabb adót kellene fizetni. A közszférákban dolgozóknak sem fizetnének túlórapénzt, viszont a nyugdíjakat 15 százalékkal emelnék jövő ősztől.
Klaus Iohannis román elnök arra kérte a kormányt, hogy gondolja át a döntését, mivel a terveket nem egyeztette a gazdasági szereplőkkel, és szerinte káoszba sodornák a gazdaságot a megszorítások. A bukaresti tőzsde indexe több mint 12 százalékot zuhant a bejelentést követő két napon, és a bankrészvények sem jártak jobban. Az osztrák Erste papírjainak értéke tíz százalékkal esett, a második legnagyobb román bank, a Banca Transilvania részvényei pedig 21 százalékkal zuhantak.
A román gazdaság hatalmas ütemben növekedett az elmúlt években, de több elemző is visszaesést vár a szociáldemokraták által vezetett kormány túlzottnak tartott költései miatt. A minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelték, miközben az áfát és jövedéki adót is csökkentették, tovább pörgetve a fogyasztást. A háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már le is hagyta Magyarországot, ugyanakkor idén tényleg elkezdett lassulni a gazdaság.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
