Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 15. 18:00 Közélet, Vállalat

Ugyanazt a hibát követik el a románok, amit a magyarok tizenöt évvel ezelőtt

Valóra vált a jóslat, ami szerint a román gazdaság nem bírja tartani a tavalyi eszeveszett növekedési tempót. Az idei első negyedévben 4 százalékra fékezett a román GDP éves növekedési üteme, tavaly ilyenkor ez még 5,7 százalékos volt, a tavalyi harmadik negyedévben 8,4 százalék.

Ez ugyan még mindig nem rossz mutató, de a román kormány az idei költségvetés-tervezetben még mindig 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a teljes évre. Sőt, az egyik kormányhivatal, amely gazdasági előrejelzésekkel foglalkozik, még februárban is 6,1 százalékos GDP-növekedésre szóló előrejelzést adott.

Az előző negyedévhez képest egészen pontosan 0 százalékot “nőtt” a román gazdaság, de a lassulást már tavaly év végén érezni lehetett, hiszen negyedéves alapon már akkor is csak 0,3 százalék volt a bővülés.

Romániában hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon a Medgyesssy-kormány idején bő tizenöt évvel ezelőtt, amikor erőteljes állami segédlettel igyekezték felpörgetni a gazdaságot. A román kormány az elmúlt években több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, mert egyre többen hagyják el a országot és vállalnak külföldön munkát, és egyre kevesebb a dolgos kéz. Csak tavaly 16 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben 37 százalékról 44 százalékra nőtt a minimálbérért dolgozók aránya a munkavállalók körében.

A kormány ráadásul a kormányzati alkalmazottak fizetését is növelte 25 százalékkal. A béremelkedésből azonban alig profitálnak a románok, mivel az infláció is megugrott. A nettó reálbérek februárban mindössze csak 6,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, mivel az infláció sokat lemorzsolt a keresetek növekedéséből. A januári 4,3 százalék után februárban már 4,7, márciusban 5, áprilisban pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon.

 

A béremeléssel párhuzamosan adót is csökkentett a kormány, mérsékelte az áfa- és a jövedéki adókulcsot is. A kivándorlás miatt rekord alacsony szintre, öt százalék közelébe csökkent a munkanélküliség. A munkaerőhiány béremelkedéshez vezetett, mindez az adócsökkentésekkel kiegészítve növelte a románok elkölthető jövedelmét, vagyis megugrott a fogyasztási kedv. A GDP-növekedéshez leginkább ez járult hozzá, azonban a gyorsuló infláció éppen a háztartások elkölthető jövedelmét csökkenti. Másrészt a fogyasztói árak növekedése folyamatos kamatemelésre készteti a román nemzeti bankot.

A jegybank idén már harmadszor növelte az irányadó rátát, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után. Az alapkamat most már 2,5 százalékon áll. Ez a hitel-kamatok drágulásához vezet, a háztartások és a cégek hitelfelvételi kedvét is visszaveteti, amely a fogyasztás, illetve a beruházások visszaesésén keresztül a román gazdasági növekedést is lassítja.

A kormány nem oldotta meg a strukturális problémákat, és a román gazdaság elmúlt években megfigyelhető kiugró növekedési ütemét nagyban köszönheti az állami költekezésnek. A beruházások esetében az uniós források játszanak nagy szerepet, miközben a magánszektor alig fektet be.

Romániában a konjunktúra ellenére nem emelkedtek érdemben a megtakarítások, a háztartások lényegében fogyasztásra költötték a béremelések okozta pluszjövedelmeiket. Úgy tűnik, hogy a román gazdasági csoda csak néhány évig tartott, és a növekedés bár folytatódik, már egy sokkal moderáltabb szinten. Az Európai Bizottság a következő két évben már csak 3-4 százalékos bővülést jelez Romániának, és az EU növekedési bajnoka kénytelen lesz átadni a helyét a dobogón más uniós tagállamnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvizsgáltuk a román növekedési csodátDélkeleti szomszédunk majdnem kilenc százalékkal növekedett az előző negyedévben, és egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Hogy csinálják?

Közélet Vállalat beruházás fogyasztás gazdasági növekedés infláció Románia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.