Valóra vált a jóslat, ami szerint a román gazdaság nem bírja tartani a tavalyi eszeveszett növekedési tempót. Az idei első negyedévben 4 százalékra fékezett a román GDP éves növekedési üteme, tavaly ilyenkor ez még 5,7 százalékos volt, a tavalyi harmadik negyedévben 8,4 százalék.
Ez ugyan még mindig nem rossz mutató, de a román kormány az idei költségvetés-tervezetben még mindig 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a teljes évre. Sőt, az egyik kormányhivatal, amely gazdasági előrejelzésekkel foglalkozik, még februárban is 6,1 százalékos GDP-növekedésre szóló előrejelzést adott.
Az előző negyedévhez képest egészen pontosan 0 százalékot “nőtt” a román gazdaság, de a lassulást már tavaly év végén érezni lehetett, hiszen negyedéves alapon már akkor is csak 0,3 százalék volt a bővülés.
Romániában hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon a Medgyesssy-kormány idején bő tizenöt évvel ezelőtt, amikor erőteljes állami segédlettel igyekezték felpörgetni a gazdaságot. A román kormány az elmúlt években több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, mert egyre többen hagyják el a országot és vállalnak külföldön munkát, és egyre kevesebb a dolgos kéz. Csak tavaly 16 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben 37 százalékról 44 százalékra nőtt a minimálbérért dolgozók aránya a munkavállalók körében.
A kormány ráadásul a kormányzati alkalmazottak fizetését is növelte 25 százalékkal. A béremelkedésből azonban alig profitálnak a románok, mivel az infláció is megugrott. A nettó reálbérek februárban mindössze csak 6,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, mivel az infláció sokat lemorzsolt a keresetek növekedéséből. A januári 4,3 százalék után februárban már 4,7, márciusban 5, áprilisban pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon.
A béremeléssel párhuzamosan adót is csökkentett a kormány, mérsékelte az áfa- és a jövedéki adókulcsot is. A kivándorlás miatt rekord alacsony szintre, öt százalék közelébe csökkent a munkanélküliség. A munkaerőhiány béremelkedéshez vezetett, mindez az adócsökkentésekkel kiegészítve növelte a románok elkölthető jövedelmét, vagyis megugrott a fogyasztási kedv. A GDP-növekedéshez leginkább ez járult hozzá, azonban a gyorsuló infláció éppen a háztartások elkölthető jövedelmét csökkenti. Másrészt a fogyasztói árak növekedése folyamatos kamatemelésre készteti a román nemzeti bankot.
A jegybank idén már harmadszor növelte az irányadó rátát, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után. Az alapkamat most már 2,5 százalékon áll. Ez a hitel-kamatok drágulásához vezet, a háztartások és a cégek hitelfelvételi kedvét is visszaveteti, amely a fogyasztás, illetve a beruházások visszaesésén keresztül a román gazdasági növekedést is lassítja.
A kormány nem oldotta meg a strukturális problémákat, és a román gazdaság elmúlt években megfigyelhető kiugró növekedési ütemét nagyban köszönheti az állami költekezésnek. A beruházások esetében az uniós források játszanak nagy szerepet, miközben a magánszektor alig fektet be.
Romániában a konjunktúra ellenére nem emelkedtek érdemben a megtakarítások, a háztartások lényegében fogyasztásra költötték a béremelések okozta pluszjövedelmeiket. Úgy tűnik, hogy a román gazdasági csoda csak néhány évig tartott, és a növekedés bár folytatódik, már egy sokkal moderáltabb szinten. Az Európai Bizottság a következő két évben már csak 3-4 százalékos bővülést jelez Romániának, és az EU növekedési bajnoka kénytelen lesz átadni a helyét a dobogón más uniós tagállamnak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
