Döbbenetes eredményt ért el Románia az idei harmadik negyedévben: 8,6 százalékkal – naptárhatással kiigazítva 8,8 százalékkal – nőtt a gazdaság éves összevetésben. Ez olyan szám, amit ebben az évtizedben jellemzően csak távol-keleti vagy afrikai feltörekvő országoktól lehetett látni.
Az utóbbi hét évben csak 2014-ben bővült egy picit lassabban az IMF programmal sújtott Románia, mint Magyarország, így az utóbbi években egyre többet dolgozott le korábbi hátrányából.
A dolog persze nem újkeletű. A 2000-es évek elején még közel 45 százalékkal maradt el az egy főre jutó román GDP a magyarétól (18 ezer és 10 ezer dollár, az árszínvonallal és árfolyammal kiigazítva), ez mostanra 17 százalékra szűkült (26 ezer és 22 ezer dollár).
Az IMF, az OECD és az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő években tovább fog szűkülni a különbség. Így nem lenne meglepő, ha a következő évtizedben – ahogy Szlovákia, majd Lengyelország is tette az utóbbi években – Románia is lehagyná Magyarországot ebben a fontos összevetésben.
A legutóbbi negyedév félelmetes sebességű román gazdasági vágtázási üteme ugyanakkor nem tűnik fenntarthatónak.
Az előrejelzések szerint a következő két évben fokozatosan négy százalék környékére szelídülhet a román GDP-növekedés üteme, ami még mindig az ország potenciálja felett van. A potenciális GDP-növekedés az, ami a gazdaság alapvető összetevőiből áll össze: a népesség, a felhasznált tőke és ezek hatékonyságának változásából. Ha a kormány vagy a háztartások kiköltekeznek, vagy rengeteg uniós forrás érkezik az országba, akkor átmenetileg lehetséges a potenciális növekedés felett bővülni, de hosszú távon nehéz. Ugyanakkor a román esetben még mindig sok a rejtett potenciál, például az elmaradottabb régiók informális gazdaságának fehéredése is javít a számokon.
Romániában egyébként sok szempontból hasonló dolog történik most, mint Magyarországon. Mivel rekordmélységben van a munkanélküliség – közmunka nélkül 5 százalék -, fogytán a bevethető munkaerő, ezért emelkednek a bérek, több az elkölthető jövedelem, ami miatt jóval többet fogyasztanak a háztartások. Romániában Magyarországhoz hasonlóan rengeteg a külföldön dolgozóktól hazaküldött a pénz, az Eurostat szerint (pdf) ez 2,1 milliárd euró körül lehetett tavaly, de a hivatalos statisztikák nagy eséllyel alábecsülik a valódi számot, mivel az nagy részben készpénz kötegekben érkezik.
Az új, viszonylag labilis helyzetben lévő szocialista kormány közben a maga száznapos programját ülteti gyakorlatba, a minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelik. (Emiatt 2015 és 2018 között a GDP 7,7 százalékáról a 10,1 százalékára emelkedik majd az összeg, amit az állami alkalmazottak bérére fordítanak, és ami már majdnem megközelíti a magyar 10,8 százalékot.) A kormány áfát és jövedéki adót is csökkentett, tovább pörgetve a fogyasztást, miközben az adórendszert a feje tetejére állítva a személyi jövedelemadón is csökkentenek az országban, ahol eleve elég alacsony az adóelvonások mértéke. Dübörögnek az uniós forráslehívások is, rengeteg a nagy állami-uniós építőipari projekt.
A legnagyobb különbség a magyar helyzethez képest, hogy a román gazdaság már elkezdett túlhevülni. Ha ilyen ütemben, a termelékenységet messze meghaladóan nőnek a bérek, akkor nehéz lesz megállítani az inflációt, ami ha 1-2 éves időtávon 3 százalék fölé emelkedik, több módon is veszélyezteti a román gazdasági csodát. Egyrészt csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét, másrészt kamatemelésre kényszerítheti a román jegybankot, ami a cégek és a háztartások hitelezésének korlátozásán keresztül is lassíthatja a román gazdaságot.
Különösen rossz jel, hogy a magángazdasági beruházások trendje negatív, csak az uniós forráslehívások tartják pluszban a beruházásokat. Ezek az uniós projektek Európa keleti végeiben – mint Magyarországon is látjuk – a pénz lényegesen kevésbé hatékony felhasználásával járnak, mint a magáncégek beruházásai. A folyó fizetési mérleg negatív, tehát az ország adósodik el a külföld felé. Ez csak akkor lenne rendben, ha beruházásokat finanszíroznának belőle, Románia esetében viszont erről szó sincs, a belföldi fogyasztás hízik csak. Az állam és a magángazdaság adóssága ugyan nem magas, de a lassan romló külső pozícióból nem sülhetnek ki túl jó dolgok.
(Fotó: AFP / Europress)
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
