Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. november 16. 06:55 Közélet

Megvizsgáltuk a román növekedési csodát

Döbbenetes eredményt ért el Románia az idei harmadik negyedévben: 8,6 százalékkal – naptárhatással kiigazítva 8,8 százalékkal – nőtt a gazdaság éves összevetésben. Ez olyan szám, amit ebben az évtizedben jellemzően csak távol-keleti vagy afrikai feltörekvő országoktól lehetett látni.

Az utóbbi hét évben csak 2014-ben bővült egy picit lassabban az IMF programmal sújtott Románia, mint Magyarország, így az utóbbi években egyre többet dolgozott le korábbi hátrányából.

 

A dolog persze nem újkeletű. A 2000-es évek elején még közel 45 százalékkal maradt el az egy főre jutó román GDP a magyarétól (18 ezer és 10 ezer dollár, az árszínvonallal és árfolyammal kiigazítva), ez mostanra 17 százalékra szűkült (26 ezer és 22 ezer dollár).

 

Az IMF, az OECD és az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő években tovább fog szűkülni a különbség. Így nem lenne meglepő, ha a következő évtizedben – ahogy Szlovákia, majd Lengyelország is tette az utóbbi években – Románia is lehagyná Magyarországot ebben a fontos összevetésben.

A legutóbbi negyedév félelmetes sebességű román gazdasági vágtázási üteme ugyanakkor nem tűnik fenntarthatónak.

Az előrejelzések szerint a következő két évben fokozatosan négy százalék környékére szelídülhet a román GDP-növekedés üteme, ami még mindig az ország potenciálja felett van. A potenciális GDP-növekedés az, ami a gazdaság alapvető összetevőiből áll össze: a népesség, a felhasznált tőke és ezek hatékonyságának változásából. Ha a kormány vagy a háztartások kiköltekeznek, vagy rengeteg uniós forrás érkezik az országba, akkor átmenetileg lehetséges a potenciális növekedés felett bővülni, de hosszú távon nehéz. Ugyanakkor a román esetben még mindig sok a rejtett potenciál, például az elmaradottabb régiók informális gazdaságának fehéredése is javít a számokon.

Romániában egyébként sok szempontból hasonló dolog történik most, mint Magyarországon. Mivel rekordmélységben van a munkanélküliség – közmunka nélkül 5 százalék -, fogytán a bevethető munkaerő, ezért emelkednek a bérek, több az elkölthető jövedelem, ami miatt jóval többet fogyasztanak a háztartások. Romániában Magyarországhoz hasonlóan rengeteg a külföldön dolgozóktól hazaküldött a pénz, az Eurostat szerint (pdf) ez 2,1 milliárd euró körül lehetett tavaly, de a hivatalos statisztikák nagy eséllyel alábecsülik a valódi számot, mivel az nagy részben készpénz kötegekben érkezik.

Az új, viszonylag labilis helyzetben lévő szocialista kormány közben a maga száznapos programját ülteti gyakorlatba, a minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelik. (Emiatt 2015 és 2018 között a GDP 7,7 százalékáról a 10,1 százalékára emelkedik majd az összeg, amit az állami alkalmazottak bérére fordítanak, és ami már majdnem megközelíti a magyar 10,8 százalékot.) A kormány áfát és jövedéki adót is csökkentett, tovább pörgetve a fogyasztást, miközben az adórendszert a feje tetejére állítva a személyi jövedelemadón is csökkentenek az országban, ahol eleve elég alacsony az adóelvonások mértéke. Dübörögnek az uniós forráslehívások is, rengeteg a nagy állami-uniós építőipari projekt.

A legnagyobb különbség a magyar helyzethez képest, hogy a román gazdaság már elkezdett túlhevülni. Ha ilyen ütemben, a termelékenységet messze meghaladóan nőnek a bérek, akkor nehéz lesz megállítani az inflációt, ami ha 1-2 éves időtávon 3 százalék fölé emelkedik, több módon is veszélyezteti a román gazdasági csodát. Egyrészt csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét, másrészt kamatemelésre kényszerítheti a román jegybankot, ami a cégek és a háztartások hitelezésének korlátozásán keresztül is lassíthatja a román gazdaságot.

Különösen rossz jel, hogy a magángazdasági beruházások trendje negatív, csak az uniós forráslehívások tartják pluszban a beruházásokat. Ezek az uniós projektek Európa keleti végeiben – mint Magyarországon is látjuk – a pénz lényegesen kevésbé hatékony felhasználásával járnak, mint a magáncégek beruházásai. A folyó fizetési mérleg negatív, tehát az ország adósodik el a külföld felé. Ez csak akkor lenne rendben, ha beruházásokat finanszíroznának belőle, Románia esetében viszont erről szó sincs, a belföldi fogyasztás hízik csak. Az állam és a magángazdaság adóssága ugyan nem magas, de a lassan romló külső pozícióból nem sülhetnek ki túl jó dolgok.

(Fotó: AFP / Europress)

Közélet gdp Románia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.

Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

Színvonalas intézményrendszerrel a posztszocialista országok közül többnek is sikerült erőteljesen felzárkóznia az uniós gazdasági átlaghoz az utóbbi évtizedben.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.