Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Nincs túl sok kifejezés, amely 2010 óta folyamatosan kíséri a Fidesz kormányzását, de a politikai stabilitás és ennek dicsérete ebbe a szűk csoportba tartozik. Orbán Viktor már 2011-ben arról beszélt, hogy „a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a legkomolyabb versenyelőnye ma Magyarországnak”, három évvel később – még a 2014-es választások előtt – pedig arról, hogy „Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés”.

A miniszterelnök kitért erre 2019-ben a zalaegerszegi tesztpálya első ütemének átadásán és az idei kötcsei pikniken is. Ez alapján nem meglepetés, hogy kormánybarát publicisztikákban is rendszeresen felbukkan a kifejezés, ennek gazdasági vonatkozása pedig esetenként úgy jelenik meg, hogy a politikai stabilitás – vagyis a 2010 óta folyamatos Fidesz-kormányzás – a felzárkózás záloga. Egyik tavalyi írásában Matolcsy György jegybankelnök is úgy vélekedett, hogy a felzárkózás folytatása szempontjából „az első és és legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása”.

De tényleg ilyen előnyös egy párt megszakítás nélküli kormányzása a gazdasági növekedés és – régiónkban – az EU-átlagához való felzárkózás szempontjából? Az elgondolást az unió posztszocialista tagállamainak adatait vizsgálva tesszük próbára: összesítettük a 2000 óta bekövetkezett kormányváltások számát a kelet-közép-európai térség 11 tagországában, illetve kiszámoltuk, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a 2009-ben az EU27-átlagtól mért százalékpontos különbségnek 2020-ra hány százalékát sikerült behozniuk ezeknek az országoknak.

Erről most nem írunk részletesen, a régió országai felzárkózási teljesítményeinek áttekintéséhez érdemes ezt a cikket elolvasni:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénzbőség még ahhoz sem elég, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzunk, nemhogy AusztriáhozAz előző évtized rekord uniós forrásbeáramlása és támogató pénzügyi feltételei mellett is csak középszerű a magyar felzárkózási teljesítmény a régióban.

A kormányváltások száma Magyarországot nézve valóban kivételes stabilitásról árulkodik, a vizsgált két évtized során mindössze négy alkalommal került sor az országirányítás leváltására. Ráadásul ezek közül csak kettő volt klasszikus kormányváltás (2002 és 2010), míg a másik két alkalommal (2004, 2009) változott ugyan a miniszterelnök személye, a számára a parlamenti többséget biztosító politikai erők összetétele azonban nem. Mivel ezek nagyon nem ugyanolyan típusú helyzetek, érdemes őket a számításnál is megkülönböztetni – erre a kemény és a puha kormányváltás kifejezéseket használtuk.*Kemény kormányváltásnak azt tekintettük, amikor változik a miniszterelnök személye és a kormányzóképességet biztosító párt/pártok is.
Puha kormányváltásként azt vettük számba, amikor vagy a miniszterelnök, vagy a mögötte lévő kormányzó párt/pártok változnak, de ha a fő párt megmarad és csak a koalíció változik, akkor nem számít puha kormányváltásnak sem. (Amennyiben a miniszterelnök személye nem változik.) Erre példa idehaza a 2004-es Medgyessy-Gyurcsány és a 2009-es Gyurcsány-Bajnai váltás. Azt is puha váltásnak soroltuk be, amikor 2002-ben Csehországban változott a miniszterelnök, és kisebbségi után koalíciós kormány alakult, de a szociáldemokrata párt maradt a fő kormányzó erő.
Hogy ne vigyék félre a számítást, teljesen figyelmen kívül hagytuk az olyan intermezzókat, mint hogy Romániában Nicolae Ciuca 16 napig volt ügyvezető miniszterelnök tavaly decemberben, és erre a sorsa jutott a cseh Mirek Topolanek 2006 őszén alig több mint egy hónapig létező első kormánya is.
(A részletes magyarázatot lásd a csillagra kattintva.)

A rangsor másik oldalán a tizenegy kormányváltáson átesett Románia áll – a keleti szomszédunknál tehát átlagosan kevesebb, mint kétévente cserélődött a kabinet. Ráadásul idén ez az átlag tovább csökken, hiszen továbbra is kifejezetten mozgalmas a román belpolitika, jelenleg is ügyvivő kormány irányítja a szomszédos országot. A 2021-es változásokkal azonban nem számoltunk, hiszen az idei gazdasági adatokat még nem tudjuk figyelembe venni a számolásnál.

A felzárkózást tekintve azonban mindkét ország a középmezőnyben helyezkedik el, a lemaradásából leginkább Litvánia, Észtország és Csehország tudott lefaragni az elmúlt tíz évben, a legkevésbé pedig Bulgária és Horvátország, illetve Szlovákia az uniós átlagtól távolodó pályára került.

Akkor sem látszik érdemi összefüggés a politikai stabilitás – azaz a kormányváltások hiánya – és a felzárkózás között, ha megkülönböztetjük a kemény és puha kormányváltásokat. Sőt, az ábrán látottak inkább arra utalnak, hogy a konvergencia szempontjából előnyös is lehet, ha gyakrabban váltják egymást a hatalom élén a politikusok. A régió múltját és jelenét ismerve ennek az egyik oka talán az lehet, hogy ilyen körülmények között nem tud egyetlen érdekcsoport rátelepedni a gazdaság nagy részére, magához szívva az erőforrások meghatározó hányadát.

Az eredmény a kérdéssel kapcsolatos kutatások tükrében kevéssé meglepő, a közgazdászok körében ugyanis nem alakult ki egyértelmű álláspont a kormányváltások gyakorisága és a gazdasági teljesítőképesség kapcsolatát illetően. Sőt, az oksági kapcsolatok sem tiszták: egy feladatát jól végző kormány ugyan kedvező gazdasági körülményeket teremthet, ezzel megszerezve a választók bizalmát, de ha kormányzati hatáskörön kívül álló tényezők miatt alakul jól egy ország gazdasági helyzete, akkor az ugyanúgy a regnáló politikai erők malmára hajthatja a vizet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira lassú a magyar növekedés, hogy belátható időn belül Románia is előzhetHa a 2011-2017-es növekedést vesszük alapul, akkor egy évtized múlva előzhet Románia, Ausztriát pedig évszázados, talán évezredes időtávon érjük csak be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet felzárkózás gazdasági mutatók gazdasági növekedés politikai stabilitás uniós tagállamok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.