Hogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.
A Stellantis és a BMW is az előzetesen vártnál jobb számokat közölt csütörtökön, de mindkét gyártó kockázatnak látja az európai kereslet visszaesését az infláció miatt.
Már úgy tűnt, hogy fellélegezhet az iparág a járvány miatt kialakuló gyártási káosz csillapodása után, amikor a háború keresztülhúzta az optimista számításokat.
Az alkatrészhiány még a nagy félvezetőgyártók kapacitásnövelő beruházásait is hátráltatja, egyre kevésbé látszik a fény az alagút végén a globális chiphiányban.
A háború miatt nem szállítanak az ukrán üzemek egy kulcsfontosságú alkatrészből, amiből Ukrajna Európa egyik jelentős beszállítója.
Az évek óta lejtmenetben lévő szentgotthárdi üzemben komoly beruházással fejlesztenek, de a hosszú távú kilátások ennek ellenére is nagyon bizonytalanok.
Már 2033-ban több elektromos autó találhat gazdára világszerte, mint benzines és dízeles az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megállapításai szerint.
Az ipar 4.0 lehet felzárkózási lehetőség, ugyanakkor felnagyítja az innovációs hiányosságokat, a robotizáció pedig fokozza a munkaerőpiaci kockázatokat.
Mióta a francia PSA 2017-ben átvette a szentgotthárdi üzemet, 40 százalékkal csökkent a dolgozók száma.
Szlovákiában és Csehországban a luxusautókat és a SUV-okat gyártó üzemek, itthon sokkal inkább a beszállítók húzzák fel a termelést.