Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. február 3. 15:27 Közélet

Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

Elkerülhetetlennek tűnik az autóipar átalakulása az elektromobilitás előtérbe kerülésével, és az is, hogy ebben a korán jó pozíciókat szerző kínai járműipar domináns szerepet kapjon. Az 1990-es évektől kezdve járműiparra szakosodó visegrádi országoknak nincs választási lehetőségük, amikor az a kérdés, hogy részt vegyenek-e az elektromos autók gyártásában. Abban viszont van mozgásterük, hogy ezt hogyan, és kivel együttműködve teszik. 

Ebből a szempontból viszont Magyarország egyelőre a régión belül is különutas stratégiát követ azzal, hogy a befektetők és a tevékenységek között sem válogat. És abban is eltér a másik három visegrádi országtól, hogy habár mindenhol voltak kínai járműipari befektetések az elmúlt időszakban, ezek nagysága csak Magyarországon nőtt jelentősen  – többek között ezek a legérdekesebb megállapításai egy friss, régiós kínai járműipari befektetésekkel foglalkozó tanulmánynak, amelynek a szerzője Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője.

A tanulmány kiindulópontja, hogy egyértelművé vált, hogy az elektromobilitás lesz a járműipar jövője. Emellett az Európai Unió is elköteleződött, és a klímacéljainak megfelelően e-autókat szeretne látni az európai utakon, csakhogy ezek jelentős részét az elmúlt években e-autók eladásaiban globális vezetővé váló Kína tudná legyártani, adott esetben jóval olcsóbban, mint az átállásban lemaradt nagy európai gyártók. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a kínai gyártók tisztességtelen versenyelőnyt élveznek-e amiatt, hogy jelentős támogatásokat kaptak a kínai államtól, a tanulmány szerint viszont kicsi az esélye, hogy be tudják bizonyítani, hogy a támogatások direkt ártottak az európai autóiparnak. 

A klímacélok elérése és a saját ipar védelme közti uniós szintű dilemmához képest eltérően ítélik meg a kihívásokat a közép-kelet-európai régióban. A tanulmány – Magyarországot egyébként külön nem kiemelve – legalábbis utal rá, hogy a német autóipartól jelentősen függő visegrádi régió egy részében úgy látják, hogy jobban járnak, ha beengedik a kínai beruházásokat az európai járműiparba, mintha csak egyszerűen hagynák, hogy a kínai import elárassza az európai piacot, mivel utóbbi forgatókönyv megvalósulásához képest így a régió magasabb hozzáadott értéket tud előállítani.

Habár a kínai cégek alapvetően egy blokknak tekintik a kelet-közép-európai régiót, a beruházásaik jelentős része, több mint 70 százaléka a visegrádi országokban valósul meg. Ennek egyrészt az az oka, hogy uniós tagállamokban befektetve meg tudják kerülni a potenciális kereskedelmi akadályokat, védővámokat, másrészt pedig az, hogy a régióban sok amerikai, japán és német cég fektetett be a feldolgozóiparba (leginkább az autó- és az elektronikai iparba), a kínai cégek számára annak az indikátora, hogy ezekben az országokban megfelelően a körülmények a befektetésekhez. 

A 2000-es évek óta a visegrádi régión belül a legtöbb kínai befektetés Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra érkezett. És habár a közvetlen külföldi tőkebefektetések állományán belül a kínai befektetések még mindig nem jelentősek, érdekes, hogy a régión belül az elmúlt években csak Magyarországon nőtt ezeknek a befektetéseknek az aránya (1 százalék fölé, míg Csehországban és Lengyelországban 1 százalék alatt maradt).

Az elmúlt években bejelentett, járműiparhoz kapcsolódó beruházások belül egyértelmű a magyar telephelyen és akkumulátoriparban megvalósítani tervezett beruházások túlsúlya. Kifejezetten a járműiparhoz kapcsolódó kínai cégek szempontjából azon kívül, hogy a helyi termelés logisztikai költségek megspórolásával kecsegtet, amikor az európai piacon szeretnék eladni a termékeiket, a régiós befektetések másik előnye, hogy az európai gyártókat is könnyebben tudják kiszolgálni beszállítóként (például akkumulátorokkal). A tanulmány szerint az egész régió, de különösen Lengyelország és Magyarország élen jár az elektromos autók gyártásának felfutásához való alkalmazkodásban. Magyarország vonzerejét pedig még ezen belül is növeli a kormányzat nyitottsága és a kínai cégek számára elérhető nagyon komoly állami támogatások.

A régió világgazdasági pozíciójának szempontjából a kínai befektetések nem jelentenek nagy változást a múlthoz képest: a kínai cégek főleg alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet hoznak ide, és a helyi gazdasági modell továbbra is a külföldi tőkebefektetésen alapuló függő növekedésre alapszik. Mindez viszont nem mentes a kockázatoktól.

Erre példaként hozza a tanulmány, hogy az elektromobilitásra való átállásban veszélyt jelenthet, hogy a helyi beszállítók nem rendelkeznek elektromos autókkal kapcsolatos tudással, így nem fognak tudni bekapcsolódni az értékláncba, ráadásul az e-autók egyébként is kevesebb alkatrészből állnak össze, mint a robbanómotorosak. Az új beruházásokkal kapcsolatos környezetvédelmi aggályok mellett további kockázatot jelent, hogy a régió feszes munkaerőpiacai már nem tudják munkaerővel ellátni az új üzemeket, az olcsóbb vendégmunkások pedig “kiszoríthatják” a helyi munkaerőt.

De az átalakulásban vannak lehetőségek is. Habár a kínai cégek egyelőre nem igazán hoztak kutatás-fejlesztést a régióba, néhány cég esetében vannak ilyen tervek, és a kínai cégek esetében általánosságban lehet nyitottság az ilyen jellegű helyi együttműködésekre. De a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulásra csak hosszabb távon opció, egyelőre nem tűnik valószínűnek az a forgatókönyv, hogy a visegrádi országok számára Kína nyitná majd meg az utat felfelé a járműipari értékláncon belül.

A tanulmány néhány ajánlást is megfogalmaz, ezek közül a visegrádi országokat érinti, hogy mivel a kínai cégek alapvetően főleg a régióban aktív német gyártókhoz közel akarnak beruházni, a V4-eknek nem kéne versenyeznie a befektetésekért, sokkal inkább az együttműködés és a kínai beruházásokkal kapcsolatos közös stratégia kialakítása állna érdekükben. Az értékláncon belüli előrelépés céljából pedig érdemes lenne az állami támogatásért cserébe a helyi beszállítók bevonására vonatkozó garanciákat kérni, például kifejezetten kutatás-fejlesztési együttműködésekre vonatkozóan is. Emellett a visegrádi országok közös kutatóintézetek létrehozásával, mérnökök képzésével és a helyi cégek kutatás-fejlesztési tevékenységeinek ösztönzésével is támogathatnák az e-autókkal kapcsolatos technológia helyi fejlesztését.

Összegezve tehát, a régió különleges kihívásokkal néz szembe, amelyeket geopolitikai és iparági kihívások egyszerre határoznak meg. A régión belül Magyarország előremenekülve sajátos stratégiát választott azzal, hogy kifejezetten ösztönzi a kínai járműipari befektetéseket az elmúlt években. A tanulmány szerint egyelőre nem látszik, hogy ez-e a jó a stratégia, de a következő években ezt már jobban fogjuk látni.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA keleti multik ugyanarra használnak minket, mint a nyugatiakÖsszeszerelést igen, kutatás-fejlesztést nem, vagy csak elenyésző mértékben hoznak ide a régióban befektető feltörekvő piaci cégek. A G7 Podcast vendége Szunomár Ágnes.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy új szabályozás mutatja, miért épít Magyarországon autógyárat a BYDA francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Európa azt keresi, hogyan lassítsa a Kínából ömlő autók áradatát, ők csak most kezdenek belehúzni igazánA kedvező árak után előbb-utóbb a technológiai előnyt is a kínai autók javára lehet írni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet autóipar befektetés beruházás feldolgozóipar járműipar Kína Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Stubnya Bence
2024. június 21. 05:04 Közélet, Vállalat

Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Megnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.