Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. február 25. 17:59 Világ

Sérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteni

Bár a jelek szerint ez még nem ma lesz, de végső soron Ukrajna lerohanása miatt Oroszország olyan szankciókkal szembesülhet, amilyeneket még nem igazán láttunk egy nagyhatalommal szemben. Hogy a kereskedelmi korlátozások mit jelentenek egy ország fejlődési lehetőségei számára, azt leginkább Észak-Korea kapcsán lehet ismerni: az országot teljesen kizárták a modern gazdaságfejlődésből, gyakoriak az éhínségek.

Oroszország területe messze a legnagyobb a világon, de 144 milliós lakossága ehhez képest nem igazán jelentős. Bár a világ legfontosabb gabonaexportőrei közé tartozik, de számottevő élelmiszerimportőr is az elmaradott feldolgozóipara miatt. Gazdasági visszaesés esetén így az alapvető élelmiszerek beszerzése is kihívást okozhat. (Igaz, a Krím 2014-es elcsatolása után bevezetett uniós szankciók nyomán már kénytelenek voltak az oroszok fejleszteni a feldolgozóiparukat, így enyhült a függés.)

Oroszországot sokan nagy és jelentős gazdaságnak gondolják, de valójában a közepesen fejlett gazdaságok szegényebb feléhez tartozik. Míg a 2010-es évek elején a magyarországihoz hasonló volt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, addig ma másfélszer nagyobb a magyar. Oroszország 2013 óta gazdasági visszaesést mutat dollárban számolva, az egy főre eső GDP a harmadával csökkent.

Az ukrán gazdaság még rosszabbul teljesített az elmúlt évtizedekben, de pont az utóbbi években sikerült növekedési pályára állnia. Ez egy elég világos mutatója annak, miért is nem szimpatikus az ukrán lakosságnak a putyini út: az nem a fejlődés, hanem az elmaradás irányába vezet.

Oroszország katonailag jelentős tényező annak köszönhetően, hogy a világ negyedik legnagyobb védelmi büdzséjével rendelkezik, ami a GDP-jének 4,3 százaléka a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint. Ez azonban a teljes globális hadi költésnek csak 3 százaléka – nagyjából a harmad akkora lakosságú Egyesült Királyság és a 35 milliós Szaúd-Arábia védelmi kiadásainak felel meg.

A terület nagysága mellett a hadi kiadások talán csak az egyetlen olyan mutató, amiben Oroszország a világ élmezőnyébe tartozik. Gazdasága csak a 12. legnagyobb a világon, Dél-Korea és Spanyolország között áll a nemzetközi toplistán. Míg a távol-keleti ország a high-tech iparágakban tölt be vezető szerepet, és Spanyolország is jelentős világgazdasági szereplő, Oroszország egy tipikus perifériaország: nyersanyagokat exportál, és olyan magas hozzáadott értékű berendezéseket importál, amiket képtelen előállítani.

Oroszország számára a külkereskedelem a modernizálás és a fejlődés elengedhetetlen eleme, a világtól elvágva a már eddig is egyre nagyobb problémát jelentő lemaradása erőteljesen felgyorsulhat.

Könnyen büntethető gazdaság

Az Ukrajna elleni háború tegnapi megindítása előtt a Krím megszállása, a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása nem váltott ki átütő erejű szankciókat az orosz gazdasággal szemben, de ezek hatásai is érezhetők. Az orosz gazdaság könnyen büntethető, mert nagyon kitett a külkereskedelemnek.

A világ gyáraként is emlegetett Kínában is kisebb az export szerepe, mint Oroszországban.

Míg Oroszországnak fontos a külvilág, a világnak az orosz export nem annyira: csupán a globális export 2 százalékát adják az oroszok. Ennél is sokkal érdekesebb, hogy miket exportálnak: a kőolaj és a földgáz teszi ki a teljes orosz export 42 százalékát. A gépek és járművek 3,3 százalékot tesznek csak ki, elektronikai eszközöket nem is találunk az egy százalék feletti kategóriák között. Szinte csak nyersanyagot exportál Oroszország, a néhány gép és eszköz pedig gyakorlatilag csak a volt Szovjetunió utódállamaiban eladható. Az orosz hadiipari export – a talán egyetlen értelmezhető nagyságú, összetettebb jellegű kivitel – is nagyon kicsi szerepet játszik.

A behozatal szerkezete nagyon hasonlít az elmaradott, nyersanyag-exportáló országokéhoz: gépeket, berendezéseket, járműveket, gyógyszereket importálnak. Ha Oroszországban szétnézünk, rengeteg összetettebb fogyasztási terméket importálnak, legyen az tévé, számítógép, autó vagy teherautó.

Fájdalmas szankciók

A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (IFW) munkatársai modellezték azt is, hogy az Európai Unió, Németország és Oroszország milyen veszteségeket kellene hogy elviseljen jelentősebb szankciók esetén. A földgáz európai importjának felfüggesztése önmagában nagyot ütne az orosz gazdaságon, 2,9 százalékkal esne a GDP. 

Ami azonban meglepő: 

a modellszámítások szerint nem csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, növekedne az európai GDP, ha leállítanák az orosz importot.

Ennek oka, hogy az orosz gáz helyett más energiaforrásokat kellene használni. Az orosz gáz egyik legnagyobb felhasználójának számító Németországban úgy számolnak, ők meglennének orosz gáz nélkül. Igaz, csak nagyon nehezen, és a stratégiai szénerőmű-kapacitás segíthet csak ebben. Elméleti szinten egyébként Európa gázellátása biztosítható lenne a Brugel Intézet szerint egyetlen köbméter orosz gáz nélkül is, ám kérdés, hogy milyen áron.

Ráadásul az is kérdés, hogy egy ilyen átállás a gyakorlatban mennyire gyorsan kivitelezhető. Emiatt – ahogy nemrég írtuk – az elméleti megvalósíthatóságot mutató számítások ellenére is az a valószínű, hogy a következő tél elég kilátástalan lenne Európa számára, ha teljesen lemondana az orosz gázról. (Ennek ellenére ez a téma is napirendre került már az EU-ban.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg elfogyhat a gáz Európában az orosz-ukrán háború miatt?A rövid válasz az, hogy igen, a hosszabb ennél azért bonyolultabb. Rövidtávon nem kell hiánytól tartani, de elhúzódó konfliktus esetén az árak elszállása a jobbik forgatókönyv.

Az orosz gázexport kiesése kapcsán egy 2017-es, az Energy Policy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői is arra a következtetésre jutottak, hogy – ugyan csak nagyon kis mértékben -, de ez növelné az európai GDP-t, míg az oroszt nagyobb mértékben csökkentené.

Igazán jelentős hatást Európa csakis az orosz gáz importjának leállításával tudna elérni.

Forrás: IFW

Az európai szintű előnyök azonban nem egyformán érintenék a tagállamokat, a leginkább orosz gázra szoruló országokban nagyobb problémát okoznának, míg az ezt nem is használó Spanyolországban és Portugáliában meg sem éreznék. Az embargó rövid távon okozhatna költségeket Európának is, de már középtávon is jelentősen felpörgetné a zöld és megújuló energiaforrásokra történő átállást. Ez követően pedig Oroszország hosszú távon veszítene jelentős forrásokat.

A gáznál érdemi alternatív felvevőpiacként csak Kína jöhet szóba, egy nagy fordulathoz azonban még nem adott az infrastruktúra. A 2020-ban átadott Szibéria Ereje vezetéken évi 38 milliárd köbmétert tudnak értékesíteni, ami az európai 200 milliárdos exporthoz képest ugyan nem elhanyagolható, de kiváltani azt nem tudja.

Az európai éves 554 milliárd köbméteres földgázfogyasztás jóval nagyobb, mint a kínai 331 milliárd köbméteres, és Kínában 2030-ra várják a fogyasztás 526 milliárd köbméterre növekedését. Épp ezért vannak tervek a további kínai exportra is: 2030-ra tervezik Mongólián át befejezni az újabb földgázvezetéket, amivel az európai export java részét adó észak-szibériai Jamal gázmezőkről tudnak majd évi 50 milliárd köbmétert exportálni. Ennek elkészültéig azonban nem tud mit kezdeni Oroszország a földgázzal európai import nélkül. A vezetékeknek nincsen alternatívája, az orosz LNG (cseppfolyósított földgáz) kapacitások az előbbiekhez képest kerekítési hibának tekinthetők. Az Északi Áramlat 2 engedélyezésének német és európai felfüggesztése pedig azért is fájó, mert 10 milliárd dollárt költöttek a Balti-tenger alatti vezetékre.

Európa meg sem érzi, Oroszországnak fáj

Míg Oroszország alaposan meg fogja érezni a szankciókat – legalábbis akkor, ha ezek kellő erejűek lesznek -, az európai vállalatoknak és gazdaságnak ez nem jelent érdemi kihívást. A Krím félsziget 2014-es annektálása után bevezetett szankciók kapcsán 2020-ban készített a német IFO gazdasági kutatóintézet egy felmérést az orosz exportban az európai átlagnál jóval inkább érdekelt német cégek körében.

Mivel a német exportnak is nagyon kicsi, 3 százalékos részét adja az orosz export, nem meglepő a megállapítás, ami szerint nem érezték meg a cégek a szankciókat. Az oroszoknak azonban az EU a legnagyobb exportpiaca 33,7 százalékos részesedéssel, Kína ennek felét éri el (14,7 százalék).

Az eddigi szankciók pedig működtek: 2014 és 2020 között alig 0,3 százalékkal tudott éves átlagban növekedni az orosz gazdaság, míg a világátlag 2,3 százalék volt. Az Atlanti Tanács 2021-es elemzése szerint a szankciók hatására évi 2,5-3 százalékkal volt alacsonyabb az orosz gazdasági növekedés – ez évi 50 milliárd dollár kiesének felel meg.

A szankciók hatására Oroszországot elkerülték a külföldi befektetők. Míg 2013-ban a GDP 3 százalékát tették ki a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 2020-ban csak 0,6 százalékát a Világbank adatai szerint. Az ország alig jut külföldi finanszírozáshoz: 2014 és 2020 között a külföldi hitelei 259 millió dollárral csökkentek. Ami hitelt kaptak, azt is csak drágán: 4-6 százalékos eurókamatot kellet fizetniük. A többi fejlődő országhoz mérten magasabb kockázatuk miatt évi 20-30 milliárd dollár többletköltség keletkezett.

Ami nehezebben számszerűsíthető, hogy ismét felpörgött az emigráció: az 1980-as években a szegénység elől menekültek az oroszok, és az utóbbi években sem csak az autokratikus rendszer zavarhatta őket, hanem a pangó gazdaság. A jól képzett fiataloknak nem motiváló egy tengődő, elszigetelődő és évről évre diktatórikusabbá váló országban élni. Márpedig magasan képzett munkavállalók nélkül nehéz a gazdaságot fejleszteni.

Egy 2021-es tanulmány szerint az emigrálók 64 százaléka a biztonsága miatt hagyta el az országot. A kivándorlás pedig az utóbbi időben jelentősen felgyorsult. Az adatok azért csak 2019-ig érhetők el, mert a fogadó országok statisztikáit kell figyelembe venni. A hivatalos orosz adatok ugyanis nem túl komolyan vehetőek: a Szabad Európa korábban azt találta, hogy az orosz statisztikai hivatal szerint mindössze 10,8 ezren vándoroltak ki egy év alatt az EU országaiba, miközben az Eurostat adatbázisában már 63,1 ezren szerepeltek. 

A jól képzett oroszok helyett alacsonyan képzett munkások jönnek, akiknek a kétharmada az építőiparban dolgozik. 2011 és 2020 között a 3 millió*A két felmérés adatai nem egyeznek, a már ismertetett módszertani kihívások miatt. távozó helyett 5 millióan jöttek – igaz, a vendégmunkások jelentős része haza is tér, jellemzően Közép-Ázsiába. Csakhogy a gazdaság mélyrepülése miatt az orosz bérek is leértékelődnek, egyáltalán nem lesz vonzó az orosz munkavállalás.

Az orosz gazdaság elszigetelődése a jól képzett munkaerő nyugatra vándorlása, az alacsonyan képzett munkások beáramlásának elmaradása miatt is jelentős hatással lesz az ország további gazdasági növekedésének esélyeire.

Pénzügyi elszigetelés

Az Oroszország-ellenes szankciók közül „nukleáris opcióként” is szokták emlegetni a SWIFT rendszerből történő kizárást. Ez a belga központú szervezet segíti a bankok egymás közti nemzetközi fizetési tranzakcióit. Ez egy biztonságos kommunikációs rendszer, amelyet a világ szinte minden országában 11 ezer bank és pénzügyi szervezet használ.

Ahogy arra azonban a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők felhívták a figyelmet, a kitiltással nem szűnne meg a globális gazdaságba mélyen integrált Oroszország nemzetközi pénzmozgása. A bankok akár e-mailen vagy telefonon is intézhetik a nemzetközi átutalásokat – természetesen jóval lassabban és összetettebb módon, mint a SWIFT-en keresztül.

Elég Irán példáját venni, amelyet 2012-ben, majd – átmeneti visszaengedése után – 2018-ban*Az évszámokat javítottuk. zártak ki, de ennek önmagában érdemi hatása már nem volt az ország gazdaságra. Ráadásul Oroszország számára pofonegyszerű megoldás lenne az olyan baráti, volt szovjet országok használata, ahol sok orosz bank működik, és továbbra is a SWIFT tagjai maradnának. A fizetési rendszer átállítása ugyan időbe telik, de a költsége nem lenne beláthatatlan az oroszok számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kenyér is nagyon megdrágulhat, ha kitör a háború UkrajnábanUkrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az aranyért mennek Ukrajnába az oroszokGazdasági értelemben eljött a most vagy soha pillanat Putyin számára a bátor külpolitikai akcióra – véli Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNegyedik nagy győzelméért indított háborút Ukrajnában a két éve még vert helyzetben lévő PutyinAz orosz elnök olyan háborút indított el, amely példátlan Európában a második világháború vége óta, és mérhetetlen emberi szenvedést okoz a hatalmas gazdasági károk mellett.

Világ háború Oroszország putyin szankciók Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. június 29. 12:16 Tech, Világ

Megbénulhat az orosz gazdaság a nyugati vállalatok informatikai kivonulása miatt

A nyugati ipari szoftverek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig.

Pálos Máté
2022. június 29. 10:11 Világ

Egyre több tanker tűnik el a térképről, miközben orosz olajat szállít

Egyre inkább szeretnék elrejteni az orosz olaj eredetét, ezért kikapcsolják a helyzetjelzőt, főleg akkor, amikor áttöltik egyik hajóról a másikra az árut.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.