(Csonka Attila a HOLDBLOG szerzője.)
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este rendeletben ismerte el a Moszkva által eddig is támogatott kelet-ukrajnai, donyecki és luganszki szakadár területek függetlenségét. Mellette – hivatalosan békefenntartóként – csapatok küldéséről is döntött a két tartományba, miközben több mint 160 ezer orosz katona várja Ukrajna körül az esetleges támadási parancsot.
A Nyugat felháborodott, az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági szankciókat jelentett be, és további intézkedéseket helyezett kilátásba.
Félnie kell a gazdasági szankcióktól az orosz medvének? Milyen orosz-ukrán kimenetel az uniós energiapolitika, illetve a régiónk tőkepiacainak érdeke? Kecsegtet most lehetőségekkel a moszkvai részvénypiac? A lehetséges orosz-ukrán háború kapujában Szőcs Gáborral, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelőjével értékeltük a helyzetet a HOLDBLOG-on.
Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője
Szerinte gazdasági értelemben eljött a most vagy soha pillanat Putyin számára a bátor külpolitikai akcióra, mert az energiaáraknak, Oroszország makrogazdasági stabilitásának köszönhetően most sokkal nagyobb a külpolitikai mozgástere, mint öt évvel ezelőtt volt, vagy öt év múlva lesz.
A Nyugat nem akar a frontra katonákat vezényelni, így az igazi fegyverei a gazdasági szankciók maradtak. Egyelőre a lehetséges intézkedések közül egy olyat sem léptettek érvénybe, amire fel kell kapnunk a fejünket. Oroszországot leginkább azzal lehetne büntetni, ha lekapcsolnák a bankrendszerét a SWIFT-ről, a globális elektronikus fizetési-üzenetküldő rendszerről, de sokan tartanak attól is, hogy a nyugati befektetőknek megtilthatják az orosz kötvények, részvények birtoklását.
Nagyon fontos kiemelni az energetika szankciók kapcsán, hogy van egy a helyzetből fakadó egyet nem értés Európa és Amerika között. Az öreg kontinens rászorul az évi 200 milliárd köbméter orosz importgázra, ami a következő években biztosan nem helyettesíthető, nem szerezhető be máshonnan. Ennek a hiánya vagy a további áremelkedés recesszióba lökheti az európai gazdaságot. Biden persze könnyen mondhatja, hogy nem muszáj orosz energiahordozókat venni, amikor az Egyesült Államok dúskál az olcsó gázban és olajban.
Szőcs Gábor szerint Putyint nem gazdasági cél vezérli, nem aranyért mennek Ukrajnába az oroszok, de nem is a búzáért, ami ott terem. Ukrajna egy stratégiai védőfal, ami kivételesen nem függőleges, hanem vízszintes, ellenben nagyon hosszú. A birtoklása egy védelmi zónát képezhet a belső orosz régiók előtt, amellett, hogy Putyin egy újabb lépéssel kerülhet közelebb „szent” céljához: az 1991-ben széthullott szovjet birodalom újraegyesítéséhez.
Oroszország erős gazdasági lábakon áll, és kedvező a külpolitikai helyzete, mégis, a rubelben számolt MOEX és a dollárban számított RTS moszkvai tőzsdeindexek lejtmenetben vannak. Ez egy nagyon paradox helyzet, ami azzal magyarázható, hogy a piacok jelen pillanatban egy sokkal komolyabb konfliktust áraznak, mint ami eddig a gyakorlatban bekövetkezett.
Érdemes most jelen lenni az orosz részvénypiacon? Kockázatnak van kitéve a Budapesti Értéktőzsde, melynek három legfontosabb blue chipje, az OTP, a Mol és a Richter Gedeon erősen érdekelt az orosz piacon? Kiderül a Szőcs Gáborral készült, HOLDBLOG-on olvasható interjúból.
