Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt fasorok és mezsgyék tűntek el, mert a gazdák területalapon kapják a támogatást. A Podcast vendége Báldi András kutatóprofesszor.
Ugyan magas terméshozam várható, de a profitmértékek zsugorodhatnak a korábbi magas költségek és az időközben összeeső világpiaci terményárak miatt.
Korábban rekordévre volt kilátás több fontos szántóföldi növény esetében is, ezeket a várakozásokat nem igazolta a betakarítás.
A nyugati ipari szoftverek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig.
Kisebb botrány van Németország legnépesebb tartományában abból, hogy a túltermelés és az import miatt nem éri meg igazán a gazdák számára a spárga- és epertermesztés.
A termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.
Sok nyugat-európai országban szinte lehetetlen biztosítani az élelmiszer-ellátást a keleti idénymunkások nélkül, és Közép-Európában is ebbe az irányba tartanak a folyamatok.
Szárazság, tavaszi fagyok, koronavírus, sertéspestis, madárinfluenza: sok kihívás érte idén a hazai agráriumot, és összesített hatásuk az árak emelkedését okozhatja.
Megjelent egy olyan réteg, amelyik szívesen költ kicsit többet a hétköznapi élelmiszerekre, ha beleszólhat a termékek kialakításába, és egyúttal segíthet egy társadalmi probléma megoldásán.
Profi kertészeti szakemberek fiatal informatikusok segítségével vágtak bele az agráriumot világszerte digitalizáló vállalkozásba.