Hírlevél feliratkozás
Avatar
2024. július 1. 05:12 Közélet

Újra rengeteg földet ad el az állam, ki jár vele jól?

Csaknem 20 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam a legújabb, július 1. és július 12. között lebonyolítandó földárveréseken, amelyeken szántók, rétek és legelők mellett vegyes művelési ágú földrészletekre lehet licitálni.

A hirdetmények szerint 10 hektárt (100 ezer négyzetmétert) meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Egy ekkora terület borászkodásra már elegendő lehet, de haszonnövények szántóföldi termesztéséhez 20 hektár is elég kevés. Vannak azonban ennél jóval nagyobb területek is az árverési csomagban: például 526 millió forintért induló licittel egy 116 hektáros csorvási földet kínálnak, amelyből 115 hektár a szántó és csak egy hektár az erdő.

Sok múlik persze a föld minőségén és az elhelyezkedésén. Akad például egy olyan Budapest XVII. kerületi, 61,6 milliós kikiáltási árú, valamivel több, mint 10,5 hektáros állami ingatlan is, amelyből 8,8 hektár szántó, csaknem 1,2 hektár erdő, a fennmaradó, fél hektárosnál kicsit nagyobb rész pedig kivett lakóház, udvar. Ez az ingatlan vélhetően lakhatásra és gazdálkodásra egyaránt alkalmas, ráadásul a fővárosban, ami nem tűnik rossz üzletnek, még ha a licitálás során az ár akár duplájára emelkedne is. Ám vigyázat, ebben az ingatlanban az állam tulajdoni hányada nem 1/1, azaz 100 százalék, hanem 105277/125969. A teljes terület vélhetően osztatlan közös tulajdon, és ha ez így van, az állam résztulajdonához logikusan elsősorban a többi résztulajdonosnak kellene hozzájutnia – az osztatlan felszámolása, illetve a rendezettség irányába tett egyik lépésként. Ez a kormány birtokpolitikájának egyik fontos célja, mivel a rendezetlen birtokviszonyok sokszor nehézzé vagy lehetetlenné teszik a hatékony gazdálkodást.

Szintén kedvezőtlen, hogy a rendszerváltás után a kárpótlás és a privatizáció miatt a birtokstruktúra szétaprózottá vált. A gazdaságok Magyarországon sok esetben még ma is nem a legideálisabb egybefüggő, hanem széttagolt, azaz itt-ott (sokszor több település határában elterülő), így-úgy megszerzett (vásárolt, örökölt, esetleg részben bérelt) területet művelnek. Ezen az elaprózottságon földcserékkel is lehetne javítani, az ilyesmit azonban – hiába buzdítja erre az állam – a magyar gazda Pató Pál úr óta nem sieti el. Még akkor sem, ha a koncentráltabb területen nagyobb profitot tudna termelni.

A rendszerváltozás utáni földtulajdon-váltás nadrágszíjparcellák melletti másik következménye az volt, hogy a föld tulajdoni és használati joga elvált egymástól. Pedig termelési és profitszempontból a termőföld bérleti díja sem elhanyagolható tényező. A helyzet ezen a téren ma már persze jobb, mint a 90-es és a 2000-es években volt, ahogyan a birtokok átlagos mérete is szépen meghízott mostanra.

Ez jelentős részben annak tudható be, hogy az utóbbi években, 2020 és 2023 között felére csökkent az egy hektárnál kevesebbet használó törpebirtokok száma, ezek korábbi számossága ugyanis lehúzta az átlagos birtokméretet. Ezzel szemben – mint az alábbi grafikonon látható – nőtt a kis- és középbirtokok száma és az általuk használt terület is.

Az Agrárminisztérium kommunikációja szerint a mostani földárveréssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását kívánja támogatni, a meghirdetett területekre ugyanakkor bárki tehet ajánlatot. A meghirdetett célok és a gyakorlat között azonban korábban a kritikusok szerint nem volt összhang, a 2015-16-os földárverésekről szóló, Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár által összeállított jelentések szerint sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, mezőgazdasággal korábban nem foglalkozó vállalkozók szerezték meg a földeket a helyi földművesek elől.

Ahogy akkor, most is sok olyan földet árvereznek, amelyekre élő haszonbérleti szerződés vonatkozik – ezeket csak a lejártuk után vehetik használatba az új tulajdonosok. Némelyiknél ez már idén októberben megtörténik, de például egy Mátételke határában lévő, 98 hektáros ingatlant – amelyből 97 hektár szántó – 2029-ig bérli a Bácsalmási Agráripari Zrt. Ennek közel 356 milliós kikiáltási ára sem csekély, de a rekorder az Ebes településnél 1,529 milliárdért hirdetett 147,6 hektáros szántó.*Ebből ténylegesen mintegy 147,2 hektár a szántó, a fennmaradó részen egy kivett saját használatú út van. Ezt a területet 2030-ig bérli a Kösely Zrt.

Van egyébként ennél is hosszabb bérleti szerződés, az Emőd határában 664 millió forintért meghirdetett 97 hektáros, vegyes használati ágú területet 2037-ig bérli a „Gazda” Mezőgazdasági Szövetkezet.

Magyarországon cégek, jogi személyek nem birtokolhatnak földet, csak magánszemélyek, és a földárverésekben is megmutatkozó kormányzati irányvonal eredménye látszik azon is, ahogyan az utóbbi években visszaszorult a legnagyobb területet művelő gazdaságok száma. (Magánszemélyek legfeljebb 300 hektárt birtokolhatnak, de családi összefogással, bérléssel a családi birtokok is beférhetnek ezer hektár fölé.)

A magyar állam a rendszerváltás óta több százezer hektár földet árverezett el a tulajdonában álló területekből, az Ángyán József által kritizált Földet a gazdáknak! program során, 2015-16-ban például 248 ezer hektárt, amelyből akkor 182 ezret sikerült értékesíteni. 

Ráadásul az állam más módon is megválik földektől, például önkormányzatok számára történő, vétel vagy ingyenes tulajdonba adás címén történő juttatással, az egyházaknak ingyenes tulajdonba adással, földcserék vagy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán történt intézkedésekkel. Tíz hektárnál kisebb területekre pedig az Elektronikus Pályázati Rendszer felületén lehet ajánlatot tenni, legutóbb idén február-márciusban volt erre lehetőség.

Összehasonlításként érdemes felidézni, hogy a mezőgazdasági terület az ország területének 55 százalékát teszi ki, a szántóföldek nagysága pedig 4,2 millió hektár.

Ehhez képest a mostani 20 ezer hektár nem tűnik soknak, de egy átlagos nagyságú gazdaság felől nézve így is rengeteg termőföldről van szó. A várható bevétel szintén nem elhanyagolható: a legfrissebb termőföldpiaci elemzés, az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly átlagosan 2,064 millió forint volt egy hektár, ezzel számolva 41 milliárd 280 millió forintra tehet szert az állam. Az idei átlagár már ennél is valamivel magasabb lehet, az állami földek kikiáltási ára pedig a piaci árnál nagyobb, esetenként 10 százalékkal is magasabb szokott lenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúllátni az ipari gabonabányákon – befektetők a magyar mezőgazdaságról és élelmiszerárakrólUgyan magas terméshozam várható, de a profitmértékek zsugorodhatnak a korábbi magas költségek és az időközben összeeső világpiaci terményárak miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatjaSiralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonábaÉvről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet agrárium agrárminisztérium árverés föld mezőgazdaság termőföld Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.