Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a hazai biodiverzitásra? Mitől különleges a Kárpát-medence élővilága?
A G7 új podcastsorozatában, a Mentés máskéntben a körülöttünk lévő, folyamatosan változó világ támasztotta kihívásokat nézzük meg közelebbről.
Első adásunk vendége Báldi András, az MTA levelező tagja, csoportvezető, kutatóprofesszor, akivel a hazai biodiverzitás átalakulásáról beszélgetünk.
Az elmúlt 20 év alapján nagyon jól látszik, hogy azok a madarak, amelyek a mezőgazdasági területekhez kötődnek, ott az állomány 30-40-50 százaléka is eltűnt az elmúlt 20 évben, mezei pacsirták, fecskék és a többiek.
Báldi András szerint a rendszerváltáskor mindenki megkönnyebbült, hogy a szocializmus műtrágyában úszó mezőgazdasági lázálmait felváltatja majd egy élhetőbb termelési mód – a kezdeti években látványos eredmények születtek, a madárállományok mérete növekedésnek indult, de egy ponton a profitorientáltság közbeszólt.
Báldi szerint az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt a korábban meglevő mezsgyék, útszegélyek, csatornaszegélyek, fasorok eltűntek, mert a gazdák területalapon kapják a támogatást, így nem voltak motiváltak abban, hogy megtartsanak olyan területeket, amelyek nincsenek bevonva a művelésbe, cserébe viszont otthont adhatnának különböző fajoknak.
„Most az egyik fő biodiverzitást növelő lehetőség az, hogy mezsgyéket hozunk létre, azaz vadvirágos sávokat. Egy ilyen kísérletet mi is csinálunk a Kiskunságban, nagyobb vadvirágos parcellákat hozunk létre a szántóföldek helyén. Vadvirágokat ültetünk oda, és egyszerűen hihetetlen mennyiségben rezsegnek rajta méhek, lepkék, zengő legyek, mindenféle más beporzók, és mostanra kezdik az agronómusaink is megszeretni, mert nyulak, meg őzek, meg az úgymond vadászható kis állatfajok egyre nagyobb számban települnek meg.”
A podcastepizódban még szó lesz:
- Mennyire különleges, különlegesnek mondható-e egyáltalán a Kárpát-medence, illetve Magyarország biodiverzitása?
- Visszafordítható-e a biodiverzitás hanyatlása?
- Hogyan érinti a biodiverzitást a különböző nagy gyárak megjelenése?
- Klímaszorong-e egy kutató?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
