Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a hazai biodiverzitásra? Mitől különleges a Kárpát-medence élővilága?
A G7 új podcastsorozatában, a Mentés máskéntben a körülöttünk lévő, folyamatosan változó világ támasztotta kihívásokat nézzük meg közelebbről.
Első adásunk vendége Báldi András, az MTA levelező tagja, csoportvezető, kutatóprofesszor, akivel a hazai biodiverzitás átalakulásáról beszélgetünk.
Az elmúlt 20 év alapján nagyon jól látszik, hogy azok a madarak, amelyek a mezőgazdasági területekhez kötődnek, ott az állomány 30-40-50 százaléka is eltűnt az elmúlt 20 évben, mezei pacsirták, fecskék és a többiek.
Báldi András szerint a rendszerváltáskor mindenki megkönnyebbült, hogy a szocializmus műtrágyában úszó mezőgazdasági lázálmait felváltatja majd egy élhetőbb termelési mód – a kezdeti években látványos eredmények születtek, a madárállományok mérete növekedésnek indult, de egy ponton a profitorientáltság közbeszólt.
Báldi szerint az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt a korábban meglevő mezsgyék, útszegélyek, csatornaszegélyek, fasorok eltűntek, mert a gazdák területalapon kapják a támogatást, így nem voltak motiváltak abban, hogy megtartsanak olyan területeket, amelyek nincsenek bevonva a művelésbe, cserébe viszont otthont adhatnának különböző fajoknak.
„Most az egyik fő biodiverzitást növelő lehetőség az, hogy mezsgyéket hozunk létre, azaz vadvirágos sávokat. Egy ilyen kísérletet mi is csinálunk a Kiskunságban, nagyobb vadvirágos parcellákat hozunk létre a szántóföldek helyén. Vadvirágokat ültetünk oda, és egyszerűen hihetetlen mennyiségben rezsegnek rajta méhek, lepkék, zengő legyek, mindenféle más beporzók, és mostanra kezdik az agronómusaink is megszeretni, mert nyulak, meg őzek, meg az úgymond vadászható kis állatfajok egyre nagyobb számban települnek meg.”
A podcastepizódban még szó lesz:
- Mennyire különleges, különlegesnek mondható-e egyáltalán a Kárpát-medence, illetve Magyarország biodiverzitása?
- Visszafordítható-e a biodiverzitás hanyatlása?
- Hogyan érinti a biodiverzitást a különböző nagy gyárak megjelenése?
- Klímaszorong-e egy kutató?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Biztató, hogy a fiatalok látják az érme mindkét oldalát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban
Sok potenciált látnak az adminisztratív jellegű munkák felszámolásában a mesterséges intelligencia felhasználásával a fiatalok, de közben elég reálisan látják azt is, hogy a kognitív és a tanulási képességek, az emberi intelligencia leépüléséhez vezethet.
Fontos
Zuhanórepülésbe kezdtek a kormánynak kedves demográfiai mutatók
Harmadik hónapja csökkent a születések száma, miközben az év első 9 hónapjában a házasságok száma is zuhant.
Mely magyar városok a leginkább vallásosok?
Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.
Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik
A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
