Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Nemzetközi összevetésben is jelentős növekedést ért el Magyarország a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadások növelésében az elmúlt 20 évben. A legfrissebb, 2020-as adatok alapján már néhány régi uniós tagállamot is lehagytunk ezen a területen: az Eurostat adatai szerint a GDP-arányos k+f költés Portugáliában és Olaszországban is alacsonyabb volt, mint itthon.

Más kérdés, hogy ez a dinamikus növekedés a kelet-közép-európai térségben egyáltalán nem számít egyedinek. Régiós szinten a 2002 és 2019 között elért magyar gyarapodás a középmezőnyre elegendő: a csehek növelni tudták előnyüket ezen a területen, és a lengyelek is nagyobbat nőttek, mint mi.

A lengyel növekedés nemcsak régiós, de globális szinten is rekord volt: az OECD tagállamai, azaz a tágan vett fejlett világ országai közül sehol máshol nem sikerült ilyen nagyot előrelépni. Ugyanezen a listán a 40 adatot közlő állam közül Magyarország a 15. helyen áll.

Magyarország és a szűkebben vett régiónk tehát zárkózott a világelithez, az itteni GDP-arányos k+f költés azonban még mindig jelentősen elmarad az OECD-átlag 2,5 százaléktól, nem is beszélve az igazán innovációalapú gazdaságoktól, mint például Izrael (4,9 százalék) vagy Dél-Korea (4,6 százalék). A felzárkózást mégis jól mutatja, hogy a magyar érték már összevethető olyan jóval gazdagabb országokkal, mint Kanada (1,6 százalék) vagy az Egyesült Királyság (1,8 százalék). Különösen, hogy a 2020-as előzetes adatok alapján itthon 1,6 százalékra nőtt a mutató. Ebben a rangsorban hazánk az OECD 39 országot tartalmazó listáján a 22. helyen áll.

A k+f kiadások szerkezetét úgy is érdemes megvizsgálni, hogy abból mennyi érkezett kormányzati forrásból, és mennyi a vállalatoktól. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az OECD-országok egészében az állami források alapvetően stagnáltak, és a vállalati k+f kiadások nőttek.

Térségünk országaiban is hasonló trendek érvényesültek. Elsőre meglepő lehet, hogy a lemaradásunk nem az állami szférában nagyobb: nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem alacsony az állami k+f kiadások aránya. Ez a szocialista rendszerből örökölt kutatói hálózatokra vezethető vissza. A viszonylag magas állami költés pedig jó kiindulást jelenthetett ahhoz, hogy a régió országai több régi uniós tagállamot is előzni tudjanak.

Az üzleti k+f kiadások területén már jóval nagyobb volt mind Magyarország, mind a közvetlen régiónk lemaradása a világelithez képest az ezredfordulón. Azóta azonban pont ebben a szegmensben sikerült nemzetközi szinten is jelentős bővülést elérni. Lengyelországban a GDP-arányos vállalati k+f költés a 2,6-szorosára nőtt 2002 és 2019 között, de Magyarországon is másfélszeres volt a gyarapodás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmúlt 12 vagy elmúlt 8 év? Nézzük inkább az elmúlt 20-at!Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech elmúlt 20 év innováció K+F lemaradás Olvasson tovább a kategóriában