Varga Mihály pénzügyminiszter költségvetési fegyelemről, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter növekedést élénkítő költségvetési impulzusról beszélt a napokban, miközben a kormánynak idén már az uniós szabályok szerint vissza kellene térnie a szigorúbb gazdálkodáshoz.

Mi történt? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter interjút adott a Demokratának, amelyben többek között arról beszélt, hogy jelenleg a világban két nagy gazdaságpolitikai út látszik – írta a Portfolio.hu.

• Az országok egy része a költségvetési fegyelmet helyezi előtérbe akár a növekedés rovására is, és van Kína és az USA, amelyek a gazdaságukat állami támogatásokkal élénkítve versenyeznek egymással.
• A kérdés az, hogy az EU beszáll-e ebbe a versenybe. Nagy Márton szerint Németországnak és az EU-nak is be kellene szállnia olyan módon, hogy „átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítani a költségvetési hiányt”.
• Kifejezetten a magyar helyzetről Nagy azt mondta, a hiánynak csökkennie kell, de a növekedés helyreállítása a cél, amihez a büdzsé oldalán is „szükséges egyfajta impulzus a gazdaságnak.”

Miért fontos ez? Háromszor emelte meg az eredetileg 3,5 százalékos 2023-as hiánycélt a kormány, legutóbb december 30-án, 5,2-ről 5,9 százalékra.

• Már csak emiatt is nehezen teljesítőnek tűnik az idei 2,9 százalékos hiánycél.
• Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön egy sajtótájékoztatón kétszer kitért az arra vonatkozó kérdés elől, hogy kőbe vésett-e az idei 2,9 százalékos hiánycél, harmadszorra pedig azt mondta, mivel a költségvetési törvényben ez a szám szerepel, ezt kell tartaniuk, írja a Portfolio.hu.
• Nagy Márton költségvetési impulzussal kapcsolatos nyilatkozatáról azt mondta, „ha lesz tere, lesz impulzus”, és megjegyezte, hogy a pénzügyminiszter azért felelős, hogy „a költségvetési fegyelem megtörténjen, és ezen keresztül segítsük a gazdasági növekedést”.
• Varga azt is megjegyezte, hogy a kormánynak nem szándéka a költségvetési élénkítés.

Alulnézet: az élénkítés már csak azért is nagyon drága lenne most, mert tavaly január és szeptember között Magyarország kamatkiadásai a legnagyobbak voltak az egész Európai Unióban. A Bloomberg erről szóló cikke idézi azt a jegybanki elemzést, amely szerint 2023 egészében ezek a költségek a nemzeti össztermék 4,3 százalékát tehetik ki.

Tágabb kontextus: a 2023-as hiányadat alapján nyár elején elindul majd Magyarország ellen az uniós túlzottdeficit-eljárás.

• Az uniós költségvetési mechanizmus, a Stabilitási és Növekedési Paktum decemberben elfogadott reformja alapján Magyarországnak egy három évre vonatkozó terv szerint kell majd 3 százalék alá csökkenteni a hiányt, évente legalább 0,5 százalékponttal.
• Ebbe nem számítanak majd bele az utóbbi időszakban megugrott kamatkiadások (ezek csak 2027-től számítanak majd bele a hiányba).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú vállalatokba öntik a beérkező uniós pénzeket, és cél, hogy még többen dolgozzanak2023-ban nagyon elszállt a költségvetés hiánya, de elkezdtek jönni az uniós pénzek. A kormány idén a belső fogyasztás felpörgetésével akarja kihúzni magyar gazdaságot a szorult helyzetéből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdődik a magyar kilábalás a válságból, de milyen messzire jutunk idén?A tavalyinál szinte biztosan jobb éve lesz a hazai gazdaságnak 2024-ben, a dinamikával kapcsolatban azonban erősen szórnak az előrejelzések.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ megváltozott, korai temetni az inflációtA kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2024-es költségvetés nagy márton túlzottdeficit-eljárás Varga Mihály Olvasson tovább a kategóriában