Nagyüzem van a magyar gazdaságpolitikában:

• A szilveszter előtti napon kiderült, hogy a költségvetés 2023-as hiánya még annál is jobban elszállt, mint amit korábban elszállásnak terveztek;
• Varga Mihály pénzügyminiszter az új évet az első uniós pénzek beérkezésének hírével nyitotta;
• Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az Indexen közölt cikkében többek között már azt is részletezte, hogy ezeket mire fogják elkölteni.

Számokban: a költségvetés hiánya 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehetett, ezt főműsoridőn kívül, december 30-án, szombat este tették közzé. A Pénzügyminisztérium október elején adta fel a korábbi 3,9 százalékos várakozását, de még így is masszívan tévedett (kevesebb mint három hónap alatt), hiszen akkor még 5,2 százalékos lyukat prognosztizált.

• Elemzők már korábban 6 százalékos deficitet jósoltak, ami a jelek szerint egészen közel állt a valósághoz.
• Az uniós pénzcsapok közben elkezdtek megnyílni, a pénzügyminiszter öt nap alatt 470 milliárd forint beérkezéséről számolt be.

Háttér: a magas költségvetési hiány elsődleges oka a belső kereslet általános összeomlása volt, a nagy infláció miatt a vállalatok és a lakosság egyaránt visszafogta költéseit, ami a fogyasztással kapcsolatos adók bevételét nagyon visszavetette. Ehhez társult még az uniós pénzek elmaradása (és több más kedvezőtlen körülmény is).

Felülnézet: a kormány idén egyértelműen a belső fogyasztást akarja stimulálni, ez derül ki Nagy Márton indexes cikkéből is.

• A miniszter a tipikusan belföldre termelő vállalatok-iparágak felpörgetéséről ír, ami erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kétpólusú magyar gazdaságban nem a multikra, hanem a jellemzően magyar tulajdonban lévő, de kisebb méretű és alig exportáló cégekre akarnak koncentrálni (ebben egyébként nincs sok újdonság).
• Az ő támogatásukra megy majd a tervek szerint az uniós pénzek jelentős része is, például hitelprogramok formájában.
• Erős a szándék a foglalkoztatás további növelésére is, a miniszter szerint még mindig van az országban 300 ezer inaktív, potenciális munkavállaló. Az ő keresetük is a belső fogyasztást növelné.

Igen, de: Zsiday Viktor befektetési szakember úgy véli, a költségvetési kiadásokat ki kellene igazítani, mert ilyen állapotban a magyar gazdaság nagyon sebezhető egy jövőbeni válságban. Szerinte a magyar kormánynak két lehetősége maradt: vagy 2-3 év alatt megszorításokkal stabilizál, vagy elodázza ezt, de akkor később még nehezebb helyzetbe hozhatja magát.

Mi várható? 2024-re jelenleg még a kormány két meghatározó tárcája között sincs összhang a GDP várható növekedéséről (amihez többek között a költségvetési hiányt is mérik majd), hiszen a Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos, a nemzetgazdasági viszont 4 százalékos növekedést jósol.

• Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője decemberben a G7-nek azt mondta, hogy ő a 3 százalék körüli előrejelzéseket is túl optimistának tartja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ megváltozott, korai temetni az inflációtA kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásodszor emelte meg a hiánycélt a kormány, és messze még az év vége3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz gdp hiány infláció költségvetés nagy márton uniós pénzek Varga Mihály Olvasson tovább a kategóriában