Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter Szőnyi Dávid
2024. március 12. 04:34 Közélet, Pénz

Jobb lenne a minőségi, mint a gyors gazdasági növekedés Magyarországon

A szerzők az ING Bank elemzői. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A sajtóban rendre számos cikk próbálja boncolgatni a magyar gazdaság növekedési képletét. Idén különösen nagy figyelem övezi a témát, amikor is a tavalyi recesszió után az elemzők pozitív GDP-növekedési ütemet prognosztizálnak. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése idén 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, mely lényegesen elmarad a Covid előtti években megszokott tempótól. Sőt, a 2017–2019 között látott 4,3–5,4 százalék közötti éves GDP-bővüléstől még a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos prognózisunk is elmarad.

Ebben nincs óriási meglepetés, hiszen a pandémia sújtotta évek, majd az azt követő rekord magas inflációs hullám alapjaiban változtatta meg a hazai gazdasági környezetet, nem beszélve a külső környezetben történt változásokról. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán visszatérhet-e a magyar gazdaság a 2017–2019 között látott növekedési pályára, tudva azt, hogy a gazdasági peremfeltételek alapjaiban megváltoztak. Ha pedig vissza is térhetnénk a stabilan 5 százalék körüli növekedéshez, a kérdés, hogy ez valóban fenntartható pálya lenne-e?

Viszonylag ritkán láthatunk annyira átfogó mélyelemzést, mint az MNB által nemrég publikált dokumentumot a hazai fogyasztás helyzetéről. Mostani írásunkban arra is törekszünk, hogy leegyszerűsített formában a kulcsmeglátásokat átadjuk az olvasóknak.

A rideg valóság szerint a hazai lakosság egy főre eső fogyasztása az EU-átlag 70 százalékát sem teszi ki. Ebben a tekintetben a 27 EU-s tagországból Magyarország a 26. helyen áll, csupán Bulgáriát megelőzve. Ez a helyzetkép a 2022-es adatok alapján készült, azonban, ha számításba vesszük, hogy tavaly mekkora mértékben zuhantak be a háztartások fogyasztási kiadásai, akkor könnyen lehet, hogy a 2023-as végleges adatok tükrében akár az utolsó előtti pozíciónk is veszélybe kerülhetett.

Az egy főre eső fogyasztás hármas dekompozíciója rávilágít arra, hogy

  • az egy főre eső hazai közösségi fogyasztás 9,5 százalékkal meghaladja az EU-átlagot. Ide tartoznak a kormányzat által finanszírozott kiadások, amelyeket a társadalom kollektíven fogyaszt el, mint például: rendvédelem vagy közutak fenntartása. Erre tehát sokat költünk.
  • A második komponens, vagyis az egy főre jutó természetbeni társadalmi juttatások már közel 42 százalékkal maradnak el az EU-átlagtól. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a juttatások, amelyeket a háztartások egyéni szinten fogyasztanak el, ilyen például az egészségügy vagy az oktatás. Itt köszön vissza a sokat ismételgetett mantra, miszerint ezek a területek „alulfinanszírozottak”.
  • A harmadik és egyben messzemenően a legnagyobb komponens a háztartások egy főre eső „saját” fogyasztási kiadásai, amely nagyjából az EU-átlag 72 százalékát teszi ki, messze elmaradva még a visegrádi országok szintjétől is.

Számos probléma gyökerét a termelékenységi adatokkal lehet magyarázni, amely esetén hazánk kétségkívül alacsony mutatóval rendelkezik. Az EU-s országok munkatermelékenységi rangsorában Magyarország a 25. helyen áll, Görögországot és Bulgáriát megelőzve. Ugyanakkor az adatok azt tükrözik, hogy hazánkban a háztartások fogyasztási szintje még a munkatermelékenység által indokolt szinttől is bő 10 százalékponttal elmarad.

A kirívóan alacsony háztartási fogyasztási szintet vélhetően több probléma együttese okozza, melyek közül az MNB többet is kiemel, mint például: a magas külföldi működőtőke (FDI) állományt, amely mellé alacsony hazai hozzáadott érték társul. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a beruházásokból létrejövő termelési kapacitások túlnyomó részben importalapúak. Az alacsony hazai hozzáadott értékben pedig szerepet játszik az is, hogy a munkavállalók relatíve alacsony béreket kapnak. Hogy mennyire alacsonyat? Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor kiderül, hogy a bruttó átlagkeresetek uniós rangsorában ismét csak a bolgárok és a görögök vannak mögöttünk.

Az alacsony fogyasztást kiváltó okokat még hosszasan lehetne sorolni, de most térjünk át a GDP másik fontos komponensére: a beruházásokra. Hiába volt a magyar nominális beruházási ráta a legmagasabb az EU-s rangsorban 2022-ben, ha a beruházás szerkezete nem az immateriális javakat, azaz nem az okosberuházásokat részesíti előnyben. A 21. századi fenntartható növekedés természetesen beruházásorientált, de ennek szerkezete is rendkívül fontos, így törekedni kell arra, hogy az okosberuházások aránya évről-évre növekedjen.

Mint sok más esetben, úgy a magyar gazdaság növekedése tekintetében is elmondható, hogy sokszor a minőség többet ér a mennyiségnél. Erre a legjobb példa a kínai gazdaságban jelenleg zajló szerkezetváltás. A korábbi 8-10 százalékos, exportvezérelte növekedést lassan felváltja az 5 százalék körüli növekedési cél, viszont ezt belső forrásokra, innovációra, tudásra alapozva kívánja elérni.

Hogy ez a mennyiség-minőség tézis mennyire igaz, azt jól jelzi az is, hogy a Covid-válság előtti pénzbőség és zéró kamatkörnyezet időszakában sem sikerült érdemben szerkezetet váltania a magyar gazdaságnak. Erre pedig pont az elmúlt évek válságai világítottak rá, amikor a rendkívül pazarló termelési struktúra hirtelen szembe találta magát a megugró forrásköltségekkel, a dráguló (és hiányzó) munkaerővel és az extrém magasságokba szökő energiaárakkal.

Összességében hiába volt tehát látszólag rendkívüli a növekedés Magyarországon, annak szerkezete nem alapozta meg sem a válságállóságot, sem pedig a válságból való kilábalást követő egyensúlyi helyreállást. Mindezek fényében talán érdemes feltenni azt a kérdést, vajon nem lenne-e érdemes némi mennyiségi növekedési célt beáldozni a minőségért cserébe. Talán sokan ismerik azt a mondást, miszerint: „gyors, olcsó és minőségi munkát vállalok, de a háromból csak kettőt választhat a kedves ügyfél”. Nos, ha lehet, akkor inkább válasszuk az olcsó és minőségi felzárkózást, még ha ez lassabb sebességgel is kecsegtet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA katódgyár tényleg azzal nyugtatgat, hogy alig lesz hozzáadott érték a magyarországi tevékenységébenMindössze két egyszerű alapanyagot fognak mechanikusan összekeverni és a keveréket beteszik egy kemencébe. Miért lenne ebből európai fizetés a dolgozóknak?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzapulták az autógumi-üzemeket, de az akkugyárak sokkal rosszabbak lehetnekOlyan ágazatra fekszik rá az ország hatalmas erővel, amelynek nagyon alacsony a hozzáadott értéke. Ennél a korábbi mumus abroncsgyárak is többet tesznek hozzá a magyar gazdasághoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi hoz többet a magyar gazdaságnak, egy kiló szalámi vagy egy kiló autó?Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz beruházások fogyasztás gazdasági növekedés GDP-növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.