Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan
Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.
- A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.
- Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
- Egy percig nem volt kérdés, hogy járadékszerzésről van szó. Ahogy egy korábbi cikkünkban fogalmaztunk: „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.
- Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.*mostanra Zrt. saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.
- Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
