Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. november 8. 04:34 Pénz

A kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamit

Két hónap alatt átveszi Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami tőkealapok feletti irányítást, derült ki a Világgazdaság cikkéből. Az újonnan létrehozni tervezett Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) és a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank) kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat veszi át a tervek szerint jövő év elején.

Ezen alapok gazdálkodása és működése nem igazán volt átlátható már egy ideje, és nehezen érthető, hogy sokukra egyáltalán mi szükség van. Az MFB és az Eximbank a 2022-es kormányalakítás óta Nagy Mártonhoz tartozik, így nem miniszterek közötti átcsoportosításról lehet szó, ezzel az eddig rosszul működő rendszer átalakítására is nyílhat remény.

Lóga Máté, Nagy Márton államtitkára szerint

nem normális működés, ami most a tőkealapokat jellemzi.

Ennek kapcsán számos cikk jelent már meg a G7-en, többek között az Eximbank nem átlátható külföldi partnerekkel üzemeltetett alapjairól, amiben nehezen látni, milyen közérdek miatt fontos az állami finanszírozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTitokzatos alapokba vándorol a magyar állam több tízmilliárd forintjaValamit nagyon akar a kormányzat az Eximbankon keresztül a nemzetközi befektetési alapok világában, ám a céloknál csak az eddig elért eredmények homályosabbak.

Emellett azt is részletesen bemutattuk, hogy az MFB-hez tartozó kockázatitőke-alapokon keresztül milyen csapnivaló eredményt ért el az állam a startupok finanszírozásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Nagy Mártonék azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy lassítani kellene a tempót, és piaci befektetőkre bízni a gazdaságfejlesztést, hanem – ahogy a Világgazdaság cikkében olvasható – a 65 állami tőkealaptól még nagyobb fordulatszámot várnak el, még ezermilliárd forintot szeretnének a gazdaságba helyezni.

Az alapok összesítése során a legérdekesebb felfedezés az volt, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól 2021-ben 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. Ez egészen megdöbbentően magas összeg, összevetésként adja magát például, hogy Jellinek Dániel és Tiborcz István vagyona összesen 285 milliárd. (A 250 milliárd azonban nem kerül a tulajdonukba.)

A 2021-es, a Covid miatti gazdasági nehézségekkel terhelt évben a 250 milliárd forint jelentős összeg volt a központi költségvetés számára, hiszen a teljes éves kiadás 13,6 ezer milliárd forint volt. Ennek 2 százalékát teszik ki a nyilvánosság számára átláthatatlan alapok. A 100 leggazdagabb vagyona 2022-ben 6223 milliárd forint volt, így ennek is tekintélyes, 4 százaléka a kezelésbe adott vagyon.

Háromszázmilliárdos gyorsítás

Megpróbáltuk felmérni, hogy mely alapokra gondolhat a gazdasági miniszter, de már ez sem volt könnyű feladat. Már az alapok számában sem sikerült a Nagy Márton által említett 64-et megtalálni, igaz, csak a 2021-es év végi állapotokat lehetett a vállalati beszámolókból kiolvasni.

Az egyes alapokban igen eltérő az állam részesedése, és nehéz ezeknek a valós értékét meghatározni. Az Eximbank, az MFB és az MFB Invest 2021-es éves beszámolója és az új programok tájékoztatói szerint 2021. december 31-i állapot szerint

összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam.

Ez feltehetően nem a teljes kép, hiszen számos kereszttulajdonlás van, más állami vállalatokon keresztül is részesedése van az államnak. Mind darabszámban, mind állami vagyonban a legnagyobb részesedést az egykori Jeremie és egyéb kockázatitőke-alapok kapták 2020-ig. Ezek valós, piaci értéke azonban előfordulhat, hogy annál is alacsonyabb, mint amiket a könyvekből ki lehet olvasni. Alig van ugyanis érdemi piaci értékű startup azok között, amelyekbe ezek az alapok fektettek. Kérdéses, hogy lesz-e vevő ezekre, különösen a könyvekben nyilvántartott áron.

Hiába megy rosszul az állami hátterű tőkealapoknak, egyre több pénz ömlik ezekbe. Számításaink szerint

2021-ben 294 milliárddal nőtt az állami tőke az alapokban, ami 90 százalékos növekedés.

Titkolt eredmények

Szívesen adnánk pontosabb adatokat is, de úgy tűnik, az MFB évek óta ügyel arra, hogy lehetőleg semmilyen információt ne adjon ki az általa kezelt, állami (rész)tulajdonú tőkealapokról.

Számos közérdekű adatkéréssel fordultunk az elmúlt években a bankhoz, ezekre vagy nem válaszoltak, vagy ürügyet kerestek az adatközlés megtagadására. Legutóbb idén január 12-én kerestük őket, a koronavírusra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, majd nem válaszoltak.

Jó eséllyel van is mit takargatnia az MFB-nek, hiszen a Jeremie-alapok 130 milliárd forintnyi egykori befektetése 2009-től kezdve ma a kimutatások szerint 190 milliárdot ér, ez alulmúlja az inflációt vagy az állampapírhozamok kamatát. Az alapok működésére, a pályázati rendszerre is százmilliók, ha nem milliárdok mentek el, így túlzás nélkül állítható, hogy

rossz kockázatitőke-befektető a magyar állam, különösen az MFB.

Tiborcz István, Jellinek Dániel és a krízisalapok 150 milliárdja

Az MFB beszámolójából számos kisebb tőkelapról nem is derül ki semmi, például a Startup Mentő Tőkeprogramról nem sikerült kideríteni, hogy mi a tőkealap hivatalos neve, mekkora összegű alapról van szó, és egyáltalán ki kezeli.

Látványosabb azonban a Krízis Tőkeprogram, amiről az állami bank honlapján kattintgatva nem szerepel, hogy ki és milyen feltételekkel kezeli azokat, milyen eljárás keretében és milyen feltételekkel kapott lehetőséget erre. Az MFB éves jelentésében a Krízis Tőkeprogramokról nem tűnik fel pénzügyi információ, csak az alapkezelők neve hasonló összegekkel. Így elég nehéz a kapcsolatot a kettő között észrevenni. A Telex tavalyi írásában figyelt fel a fura pályázatra, aminek nem árulták el a nyerteseit.

A Krízis Tőkeprogram lényege, hogy a pályázaton nyertes alapkezelőknek ad az állam alaponként 25-50 milliárd forintot, amit legkésőbb 2026-ig kell befektetni, majd az alapot 2034-ig kell működtetni. Eddig kellene a befektetéseket eladni, és a nyereségen osztozik majd az állam és az alapkezelő. Az alapkezelő emellett alapkezelési díjat is kap.

Azt nem árulták el, hogy ki nyert, de azt se tudhatjuk, hogy mekkora összegért kezeli az adófizetők 150 milliárdját. Még az sem egyértelmű, hogy mekkora saját tőkét kell hozzátenni a befektetésekhez, a pályázati kiírásokból 30 százalék olvasható ki azoknál a programoknál, ahol egyáltalán feltöltötték a kiírást.

Az MFB beszámolóiból és a honlapon közzétett anyagokból azt lehet kikövetkeztetni, hogy

2021-ben a Krízis Tőkeprogramok, valamint a Turisztikai Tőkeprogram keretében összesen hat magántőkealapnak 250 milliárd forint állami forrást biztosítottak.

Az Equilor-kapocs

A létrehozott új alapok közül az 50 milliárdos Equilor II. Magántőkelap a legérdekesebb. Ez nem szerepel a felügyeletet ellátó MNB nyilvántartásában, ami állami pénzből működő alapként igen furcsa. Ráadásul a közzétételre kötelezettek listájában sem tűnik fel ilyen alap. A név és a székhely azonban azonos az Equilor Befektetési Zrt.-vel, mindkettő a Pasaréti út 122-126. tömbben található. Ebben a vállalatban Tiborcz István, Orbán Ráhel férje – a Gránit Bankon keresztül – idén augusztusban részesedést szerzett*Cikkünk korábbi verziójában többségi tulajdonrész szerepelt, ezt az Equilor kommunikációs ügynökségétől érkezett jelzés alapján pontosítottuk., de már korábban is több szálon hozzá kötötte a hazai sajtó. A Válasz Online például több cikkben is írt Tiborcz István és az Equilor üzleti kapcsolatáról, amit a közös irodaház mellett Tiborcz és az Equilor-vezér Szécsényi Bálint személyes jó viszonya is segít.

Megkeresésünkre Tiborcz István BDPST Groupja csak azokat a már ismert információkat küldte el, miszerint a BDPST Group egy 2022 augusztusában bejelentett tranzakció eredményeként, a Gránit Bank legnagyobb részvényeseként, közvetett befolyást szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben. Az említett tranzakció ugyanakkor nem terjedt ki az Equilor Alapkezelőre és az általa kezelt alapokra, azokat semmilyen formában nem érinti – tették hozzá.

Nem tudni, kivel közösködünk

Az összesen hat magántőkealapban 20-50 százalék közötti szavazati aránya van az MFB-nek, magyarán az államnak nem lehet döntő beleszólása, hogy mit is kezdenek az igen tekintélyes összegű forrásokkal. Mivel a befektetéseknek a nagyobb részét az állam adja, ez is nehezen érthető.

Mivel az MFB a közpénzt magántőkealapokra bízta, azt se tudhatjuk hivatalosan, hogy kivel közösködünk tulajdonos állampolgárként ezekben az alapokban, mivel az alapoknak a kezelőit lehet csak megismerni.

A táblázatban a nem equiloros kör Jellinek Dániel érdekeltségeit takarja. Mint látszik, a Diófa alapkezelő – amely Jellinek cége volt – kezelte korábban a Főnix és Gordiusz Magántőkealapot. Jellinek számos alkalommal kiemelte, hogy a NER-től független, piaci szereplőként tartja magát. Cégének honlapján a HVG-nek 2020-ban adott interjút Semmi mutyi címmel lehet olvasni. Ebben az első  kérdés úgy hangzott, hogy „Hogyan fér meg e kis piacon olyan csókos konkurensekkel, mint Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária vagy Tiborcz István?”Ekkor még olyan válaszokat adott, hogy ő nem üzletel a NER-rel.

Ugyanakkor amikor tavaly a Mollal közösen szerette volna a ferihegyi repteret megvásárolni, sokakban felmerült, hogy ez mennyire lehet a politikától független kezdeményezés. Azóta pedig a miniszterelnök vejével is üzletelt, Jellinek Dánieltől idén áprilisban vásárolta meg Tiborcz István a Diófa alapkezelőt. Avagy a BDPST megfogalmazásában, a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. A Diófa Alapkezelőt ugyanakkor a tranzakciót követően is autonóm szakmai menedzsment irányítja, „a Diófa Alapkezelő által kezelt alapokkal kapcsolatban csak ők tudnak információt adni”.

Ma már a Főnix és a Gordiusz kezelőjeként Jellinek cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zártkörűen Működő Rt. jelenik meg az MNB adatbázisában.

Kérdésünkre elmondták az Indotek csoportnál, hogy

Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.

Azt azonban, hogy mekkora összegű alapot kezel Jellinek Dániel az MFB, így az adófizetők pénzéből, nem árulják el. A válasz szerint az Indotek-csoport

számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.

Arról sem nyilatkoztak, hogy a Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt, és melyeket tartott meg. A cégnél az kérték, hogy válaszaikat teljes körűen közöljük, így azt a csillag gombra kattintva lehet elolvasni a kérdésekkel együtt.*Összesen mekkora összegű alap kezelését nyerték el?
Társaságunk számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.
Honnan értesültek a kiírásról?
A kiírásról nyilvános közzététel útján értesültünk.
Miért nem kommunikált sem az MFB, sem az Önök vállalata a valaha volt legnagyobb állami alapkezelési megbízásról?
Az alapkezelés cégcsoportunk egyik fő tevékenysége. Ezen a piacon induló alapkezelésről a piaci szereplők (mi sem) nem szoktak kommunikálni. Rendszeresen kommunikálunk viszont az egyes alapok befektetéseiről és azok eredményéről.
Jelinek Dániel mennyire tartja még magát független szereplőnek a NER-től?
Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.
A Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt az MFB alapok közül, és mi maradt?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Milyen arányban osztoznak a profiton az MFB-vel az alapokból?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Miért átláthatatlan tulajdonosi struktúrája magántőkealpokkal kezelik az állam és a magyar állampolgárok pénzét?
A tulajdonosi struktúra és a magántőkealapok kezelése nem átláthatatlan. A magántőkealap a világon mindenhol transzparens befektetési forma, amelyet szigorú törvények szabályoznak. Így van ez Magyaroszágon is, ahol a törvényi szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályozásaival. A befektetők pénzére számos szervezet és jogi entitás vigyáz. Ilyenek a letétkezelő, a Magyar Nemzeti Bank, könyvvizsgáló, vagyonértékelő stb. A magántőkealap teljesen szokásos és ismert eszköze a vállalatfelvásárlásoknak a nemzetközi befektetési piacon.
 Az mindenesetre jól látszik, hogy a hat magántőkelapba csatornázott 250 milliárd forint közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborcz Istvánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

Pénz bdpst diófa equilor Eximbank Jellinek Dániel magántőkealap MFB tiborcz istán Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Pálos Máté
2022. december 5. 18:52 Pénz, Világ

Bevasalná a távozás árát a vagyonadó elől menekülő milliárdosokon a norvég kormány

A baloldali norvég kormány további adókkal nehezítené meg, hogy a gazdag norvégok elhagyják az országot és ezzel elkerüljenek adóterheket.

Jandó Zoltán
2022. december 4. 09:17 Pénz, Támogatói tartalom

Egy kis hibán is könnyen elúszhat a 3 milliós támogatás

Az utolsó nagy hajrá indulhat a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatásért, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az állami dotáció jövőre már nem lesz elérhető. Ha valaki most kezdene bele otthona szépítésébe, vagy épp energetikai korszerűsítésbe, akkor az egyszerűbb munkáknál is nagyon kell már figyelnie, hogy ne csússzon ki a határidőkből. A támogatásigénylés dokumentációja ugyanis nem egyszerű, ráadásul a munkákat év végéig le is kell zárni, ami most különösen nagy kihívás lehet. Ha valaki nem végez mindennel december 31-ig, az nagyon sok pénzt bukhat.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.