Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 2. 06:50 Vállalat

Ez volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezen

A környezetszennyezés volt 2019 nyarának egyik legjobb üzlete, mondanánk, ha nagyon demagógok szeretnénk lenni. De nem akarunk, ráadásul ennyi erővel azt is írhattuk volna, hogy a környezetvédelem volt nagy biznisz. Szóval kezdjük csak azzal, hogy az idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt. Mielőtt részletesebben belemennénk, hogy ez mi, nézzük meg, hogy mi történt mostanában az árfolyamával.

A nyár elején még csak 24 euró volt az egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító engedély, augusztus elején viszont már csaknem 30 euróba került egy plusz tonna széndioxid kibocsátása. Hosszabb távon még meredekebb az árfolyam emelkedése: a 2008-as válságot követően annyira visszaesett a kibocsátás Európában, hogy három euró közelében is járt az árfolyam, majd a 2018 januárját megelőző öt évben nem is ment 10 euró fölé. Ennek az az oka, hogy ha a cégek nem termelnek annyit, akkor a kibocsátásuk is kisebb, így a karbon kreditek kereslete is csökken.

Fotó: Theice.com

2017 tavaszától kezdve aztán a korábbi pangáshoz képest viszonylag gyors tempóban emelkedésnek indult az árfolyam. Ennek az volt a fő oka, hogy 2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét. 2019 nyarán aztán sorra dőltek meg a melegrekordok, a hőségben pedig többet megy a légkondi, így az árfolyamot a többletszennyezésre irányuló kereslet növekedése is felfelé húzta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSorra dönti a mindenkori melegrekordokat a brutális nyugat-európai hőségPárizsban minden idők legmelegebb napjára készülnek, a Loire medrében alig van víz, Nagy-Britanniában és Németországban is úgy néz ki, hogy megdől a melegrekord.

A befektetési alapok rá is ugrottak a kreditekre, az angol Northlander Commodities Advisors a CBS News cikke szerint nagyjából 125 millió dollárt (kb. 37 milliárd forintot) keresett tavaly azon, hogy a másodpiacon karbon krediteket adott el, tehát arra spekulált, hogy a cégek egyre többet akarnak venni a kreditekből. Ez az összeg egyébként nem csak általában, de a cég szempontjából sem kevés pénz, ugyanis a hedge fund összesen 500 millió dollárt kezel.

A karbon kredit drágulása miatt a szennyező európai cégeknek most már nagyjából hasonló költséggel jár szénből energiát csinálni, mint a jóval kevesebb széndioxid kibocsátásával feldolgozható földgázból. Ez mindenképpen kedvező fejlemény, hiszen a szén korábban jelentősen olcsóbb volt.

Hogy mi is az a karbon kredit, és mi benne az üzlet, azt Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának igazgatója magyarázta el a G7-nek. Fazekas ebben a témában írta a doktori értekezését és a Környezetvédelmi Minisztériumban a kétezres évek közepén részt vett az EU kvótakereskedelmi rendszerének (European Union Emissions Trading Scheme – EU ETS) magyarországi megvalósításában.

Végül nem tudtunk akkora üzletet csinálni a bevezetésével

A kibocsátás-kereskedelmi rendszert – amiben a karbon kreditet lehet adni-venni – az 1997-es Kiotói Egyezmény alapján alakította ki az Európai Unió. Az uniós rendszer az ENSZ-rendszerbe ágyazódott be: az európai cégek az EU felé jelentettek a kibocsátásukról, az EU pedig az ENSZ felé. Először 2005-ben bocsátottak ki előre megszabott mennyiségben krediteket a tagállamoknak.

Ezek aztán eldönthették, hogy továbbadják más tagállamoknak, vagy olyan cégeknek adják át – jellemzően erőműveknek, olajfinomítóknak, energia-intenzív ipari vállalatoknak -, amik a termelésük során sok üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki. A kreditrendszer a legnagyobb kibocsátónak számító iparágakra vonatkozik, de nem minden kibocsátó tartozik bele. Kimaradt például a közlekedés, mert a magánautók tulajdonosaira nehezen lehetett volna kiterjeszteni a rendszert.

A 2005 és 2007 közötti időszakra a kreditek mennyiségét úgy határozták meg, hogy vettek egy adott évre jellemző kibocsátási szintet, és az ehhez tartozó krediteket*Egy kredit egy tonna széndioxid kibocsátására jogosít fel. ingyen osztották ki.

“Az egyes országok esetében egyébként nem ugyanazt az évet jelölték meg, ennek Magyarország és a többi kelet-európai új EU-tag szempontjából az volt a jelentősége, hogy az 1990-es évhez képest kellett kibocsátásaikat csökkenteni. Mivel azonban 1990 után komoly ipari kapacitások szűntek meg Magyarországon és a régióban, ezek a tagállamok könnyen a kibocsátási szint alatt maradhattak, a megmaradó krediteket pedig eladhatták a nagyobb kibocsátónak számító nyugati tagállamoknak” – mesélte erről Fazekas.

Egyébként jelentős pénzt ebből végül nem lehetett csinálni, mert bár a kreditek akkoriban még drágák voltak, a kereskedelem forgalma alacsony volt.

A rendszer magyarországi bevezetésekor nem sikerült teljes mértékben elérni, hogy a más államokkal folytatott kereskedelemből befolyó pénzt a költségvetés csak környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre költse. Egy 2017-es uniós jelentés alapján 2013 és 2015 között a cégektől befolyó bevételek 67 százalékát költötték a tagállamok az uniós klímapolitikai célkitűzések megvalósítására. Magyarországon ebben az időszakban 50 százalék alatti volt ez az arány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellenBár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Felemás hatékonyság

Az üvegházhatású gázok kibocsátása azért különleges környezetszennyezés, mert például a kipufogógázokkal ellentétben nem ott okoz problémát, ahol a kibocsátás végbemegy, hanem a légkörnek egy olyan szintjén, ahol a Föld egészére hatással van.

A közgazdaságtani logika a rendszer mögött az, hogy ott kell csökkenteni a kibocsátást, ahol azt a legolcsóbban lehet. Ezt teszi lehetővé a kvótarendszer. A rendelkezésre álló kibocsátási egységek mennyiségét a rendszer bevezetése óta megadott időszakonként csökkentik.

A csökkentés mértékében viszont vannak különbségek, az előző periódusban például 1,74 százalék volt az éves csökkentés mértéke, 2021-től pedig 2,2 lesz. 

A kibocsátási egységek kereskedelme lehetővé teszi, hogy azok a cégek csökkentsék kibocsátásaikat, amelyeknek ez a legolcsóbb. Más cégek pedig tőlük kreditek megvásárlásával biztosíthassák saját kibocsátásaik változatlanságát, vagy éppen növelését, miközben a teljes kibocsátott mennyiség csökken.

Ha megfelelően van meghatározva a rendelkezésre álló kreditek száma, akkor elég drága lesz a szennyezés ahhoz, hogy a cégek el akarják kerülni, és ezért olyan technológiákba fektetnek, amik csökkentik a kibocsátásukat.

Ezzel tehát elméletileg a gazdasági növekedés visszaesése nélkül lehet elérni, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Fazekas szerint ugyanakkor a rendszer eddig nem volt túl sikeres, aminek több oka is van. Egyrészt az elején túl sok kreditet osztottak ki, ami miatt éveken keresztül olyan alacsony volt a kvótán felüli szennyezés költsége, hogy a cégeket nem igazán ösztönözte arra, hogy komolyabb erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy környezetkímélőbb legyen a termelésük.

Fazekas saját kutatásában azt vizsgálta, hogy a multinacionális cégeknél milyen hatása volt a rendszer bevezetésének, és azt tapasztalta, hogy jellemzően csak annyi történt, hogy az anyavállalat begyűjtötte a leányvállalatoktól a kreditet, majd visszaosztotta. Így a leányvállalatok egyáltalán nem voltak arra ösztönözve, hogy csökkentsék a kibocsátásukat, ugyanis nem kereskedhettek a megkapott kreditekkel, lényegében csak leadták a környezetvédelmi hatóságoknak a megfelelést igazoló papírt.

Bár vannak olyan tanulmányok, amik alapján a kreditrendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU-ban csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, Fazekas szerint a cégek a rendszer bevezetésekor nem úgy reagáltak a kreditrendszerre, ahogy a tankönyvi modell alapján reagálniuk kellett volna. 

A rendszer eleinte ingyenes kreditekkel indult, aztán később álltak át arra, hogy az államok aukción osztják szét az egységeket a szennyező cégeknek. Az elmélet alapján mindegy lett volna, hogy ingyen vagy pénzért kapják az egységeket, de a gyakorlatban kiderült, hogy nem mindegy. Tehát nem csak az alacsony árfolyam játszott közre abban, hogy a rendszer hatékonysága nem felelt meg a várakozásoknak.

Kiindulásnak jó, de önmagában nem lesz elég

A klímaváltozás az egész világot érinti, ezért a megelőzésére irányuló regionális törekvések sikeressége még legjobb esetben is csak relatív lehet.

A kvótakereskedelmi rendszer kezdeti felállásához képest viszont még lejjebb is adott az ambícióiból az Európai Unió. Ugyanis a komolyabb nemzetközi versenynek kitett iparágaknak sikerült elérniük, hogy rájuk ne vonatkozzon az a szabály, hogy már nem ingyen kapják a cégek a krediteket, hanem az államok aukciókon adják el ezeket. Annak a kidolgozásában, hogy mely cégek szerepeljenek a listában, a Cambridge Econometrics segített az Európai Bizottságnak.

Fazekas szerint ez a változtatás gazdasági szempontból jó, ugyanis ezzel el lehet érni azt, hogy fontos iparágak ne szervezzék ki a termelésüket olyan országokba, ahol lazább a környezetvédelmi szabályozás. Másrészt viszont az lenne az ideális, ha más világgazdasági régiók hasonló rendszereit összekötnék az európai kvótakereskedelemmel.

A Cambridge Econometrics elemzései alapján ráadásul a piaci alapú megoldások önmagukban nem elegendőek az uniós klímacélok eléréséhez, ezért a kibocsátás adóztatása mellett szigorúbb szabályozásra, és a fenntartható technológiák kifejlesztésére irányuló állami támogatások növelésére van szükség. Mindenesetre Fazekas szerint a kreditek mennyiségének csökkentése jó irány,

ameddig a befektetők a másodpiacon az árfolyam felhajtásával drágítják a szennyezést, azzal sincs baj, hogy ezen nyereséget realizálnak.

És az is egy lépés ebbe az irányba, hogy az ETS legfrissebb reformja alapján az EU két pénzügyi alapot is létrehoz: a modernizációs alapból a szegényebb tagállamokban lehet majd energiahatékonyságot javító projekteket megvalósítani, az innovációs alapból pedig a megújuló energia és a CCUS-technológia*Szén-dioxid megkötése, hasznosítása és tárolása. fejlesztésére irányuló projektek részesülhetnek támogatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Vállalat EU karbon kredit kibocsátáskereskedelem klímaváltozás környezetszennyezés Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. november 27. 10:37 Vállalat

Elektromos városi terepjárót kezdett gyártani a Skoda

A héten elkezdődött a Skoda első olyan elektromos modelljének gyártása, amelyet eleve ilyen hajtással terveztek.

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Jandó Zoltán
2020. november 26. 17:01 Vállalat

A tavasszal elbocsátott alkalmazottak felét vették vissza a legnagyobb divatláncok

A járvány kitörésekor két hónap alatt elküldték az alkalmazottak ötödét. Szeptemberre a megüresedett helyek felét betöltötték, de akkor újabb fordulat jött.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Ha ez átmegy, akkor a többi cégétől is vehetné a kötvényeket a jegybank milliárdokért. Nincs határa a vad ötleteknek a monetáris politikában?