Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 2. 06:50 Vállalat

Ez volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezen

A környezetszennyezés volt 2019 nyarának egyik legjobb üzlete, mondanánk, ha nagyon demagógok szeretnénk lenni. De nem akarunk, ráadásul ennyi erővel azt is írhattuk volna, hogy a környezetvédelem volt nagy biznisz. Szóval kezdjük csak azzal, hogy az idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt. Mielőtt részletesebben belemennénk, hogy ez mi, nézzük meg, hogy mi történt mostanában az árfolyamával.

A nyár elején még csak 24 euró volt az egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító engedély, augusztus elején viszont már csaknem 30 euróba került egy plusz tonna széndioxid kibocsátása. Hosszabb távon még meredekebb az árfolyam emelkedése: a 2008-as válságot követően annyira visszaesett a kibocsátás Európában, hogy három euró közelében is járt az árfolyam, majd a 2018 januárját megelőző öt évben nem is ment 10 euró fölé. Ennek az az oka, hogy ha a cégek nem termelnek annyit, akkor a kibocsátásuk is kisebb, így a karbon kreditek kereslete is csökken.

Fotó: Theice.com

2017 tavaszától kezdve aztán a korábbi pangáshoz képest viszonylag gyors tempóban emelkedésnek indult az árfolyam. Ennek az volt a fő oka, hogy 2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét. 2019 nyarán aztán sorra dőltek meg a melegrekordok, a hőségben pedig többet megy a légkondi, így az árfolyamot a többletszennyezésre irányuló kereslet növekedése is felfelé húzta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSorra dönti a mindenkori melegrekordokat a brutális nyugat-európai hőségPárizsban minden idők legmelegebb napjára készülnek, a Loire medrében alig van víz, Nagy-Britanniában és Németországban is úgy néz ki, hogy megdől a melegrekord.

A befektetési alapok rá is ugrottak a kreditekre, az angol Northlander Commodities Advisors a CBS News cikke szerint nagyjából 125 millió dollárt (kb. 37 milliárd forintot) keresett tavaly azon, hogy a másodpiacon karbon krediteket adott el, tehát arra spekulált, hogy a cégek egyre többet akarnak venni a kreditekből. Ez az összeg egyébként nem csak általában, de a cég szempontjából sem kevés pénz, ugyanis a hedge fund összesen 500 millió dollárt kezel.

A karbon kredit drágulása miatt a szennyező európai cégeknek most már nagyjából hasonló költséggel jár szénből energiát csinálni, mint a jóval kevesebb széndioxid kibocsátásával feldolgozható földgázból. Ez mindenképpen kedvező fejlemény, hiszen a szén korábban jelentősen olcsóbb volt.

Hogy mi is az a karbon kredit, és mi benne az üzlet, azt Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának igazgatója magyarázta el a G7-nek. Fazekas ebben a témában írta a doktori értekezését és a Környezetvédelmi Minisztériumban a kétezres évek közepén részt vett az EU kvótakereskedelmi rendszerének (European Union Emissions Trading Scheme – EU ETS) magyarországi megvalósításában.

Végül nem tudtunk akkora üzletet csinálni a bevezetésével

A kibocsátás-kereskedelmi rendszert – amiben a karbon kreditet lehet adni-venni – az 1997-es Kiotói Egyezmény alapján alakította ki az Európai Unió. Az uniós rendszer az ENSZ-rendszerbe ágyazódott be: az európai cégek az EU felé jelentettek a kibocsátásukról, az EU pedig az ENSZ felé. Először 2005-ben bocsátottak ki előre megszabott mennyiségben krediteket a tagállamoknak.

Ezek aztán eldönthették, hogy továbbadják más tagállamoknak, vagy olyan cégeknek adják át – jellemzően erőműveknek, olajfinomítóknak, energia-intenzív ipari vállalatoknak -, amik a termelésük során sok üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki. A kreditrendszer a legnagyobb kibocsátónak számító iparágakra vonatkozik, de nem minden kibocsátó tartozik bele. Kimaradt például a közlekedés, mert a magánautók tulajdonosaira nehezen lehetett volna kiterjeszteni a rendszert.

A 2005 és 2007 közötti időszakra a kreditek mennyiségét úgy határozták meg, hogy vettek egy adott évre jellemző kibocsátási szintet, és az ehhez tartozó krediteket*Egy kredit egy tonna széndioxid kibocsátására jogosít fel. ingyen osztották ki.

“Az egyes országok esetében egyébként nem ugyanazt az évet jelölték meg, ennek Magyarország és a többi kelet-európai új EU-tag szempontjából az volt a jelentősége, hogy az 1990-es évhez képest kellett kibocsátásaikat csökkenteni. Mivel azonban 1990 után komoly ipari kapacitások szűntek meg Magyarországon és a régióban, ezek a tagállamok könnyen a kibocsátási szint alatt maradhattak, a megmaradó krediteket pedig eladhatták a nagyobb kibocsátónak számító nyugati tagállamoknak” – mesélte erről Fazekas.

Egyébként jelentős pénzt ebből végül nem lehetett csinálni, mert bár a kreditek akkoriban még drágák voltak, a kereskedelem forgalma alacsony volt.

A rendszer magyarországi bevezetésekor nem sikerült teljes mértékben elérni, hogy a más államokkal folytatott kereskedelemből befolyó pénzt a költségvetés csak környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre költse. Egy 2017-es uniós jelentés alapján 2013 és 2015 között a cégektől befolyó bevételek 67 százalékát költötték a tagállamok az uniós klímapolitikai célkitűzések megvalósítására. Magyarországon ebben az időszakban 50 százalék alatti volt ez az arány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellenBár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Felemás hatékonyság

Az üvegházhatású gázok kibocsátása azért különleges környezetszennyezés, mert például a kipufogógázokkal ellentétben nem ott okoz problémát, ahol a kibocsátás végbemegy, hanem a légkörnek egy olyan szintjén, ahol a Föld egészére hatással van.

A közgazdaságtani logika a rendszer mögött az, hogy ott kell csökkenteni a kibocsátást, ahol azt a legolcsóbban lehet. Ezt teszi lehetővé a kvótarendszer. A rendelkezésre álló kibocsátási egységek mennyiségét a rendszer bevezetése óta megadott időszakonként csökkentik.

A csökkentés mértékében viszont vannak különbségek, az előző periódusban például 1,74 százalék volt az éves csökkentés mértéke, 2021-től pedig 2,2 lesz. 

A kibocsátási egységek kereskedelme lehetővé teszi, hogy azok a cégek csökkentsék kibocsátásaikat, amelyeknek ez a legolcsóbb. Más cégek pedig tőlük kreditek megvásárlásával biztosíthassák saját kibocsátásaik változatlanságát, vagy éppen növelését, miközben a teljes kibocsátott mennyiség csökken.

Ha megfelelően van meghatározva a rendelkezésre álló kreditek száma, akkor elég drága lesz a szennyezés ahhoz, hogy a cégek el akarják kerülni, és ezért olyan technológiákba fektetnek, amik csökkentik a kibocsátásukat.

Ezzel tehát elméletileg a gazdasági növekedés visszaesése nélkül lehet elérni, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Fazekas szerint ugyanakkor a rendszer eddig nem volt túl sikeres, aminek több oka is van. Egyrészt az elején túl sok kreditet osztottak ki, ami miatt éveken keresztül olyan alacsony volt a kvótán felüli szennyezés költsége, hogy a cégeket nem igazán ösztönözte arra, hogy komolyabb erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy környezetkímélőbb legyen a termelésük.

Fazekas saját kutatásában azt vizsgálta, hogy a multinacionális cégeknél milyen hatása volt a rendszer bevezetésének, és azt tapasztalta, hogy jellemzően csak annyi történt, hogy az anyavállalat begyűjtötte a leányvállalatoktól a kreditet, majd visszaosztotta. Így a leányvállalatok egyáltalán nem voltak arra ösztönözve, hogy csökkentsék a kibocsátásukat, ugyanis nem kereskedhettek a megkapott kreditekkel, lényegében csak leadták a környezetvédelmi hatóságoknak a megfelelést igazoló papírt.

Bár vannak olyan tanulmányok, amik alapján a kreditrendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU-ban csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, Fazekas szerint a cégek a rendszer bevezetésekor nem úgy reagáltak a kreditrendszerre, ahogy a tankönyvi modell alapján reagálniuk kellett volna. 

A rendszer eleinte ingyenes kreditekkel indult, aztán később álltak át arra, hogy az államok aukción osztják szét az egységeket a szennyező cégeknek. Az elmélet alapján mindegy lett volna, hogy ingyen vagy pénzért kapják az egységeket, de a gyakorlatban kiderült, hogy nem mindegy. Tehát nem csak az alacsony árfolyam játszott közre abban, hogy a rendszer hatékonysága nem felelt meg a várakozásoknak.

Kiindulásnak jó, de önmagában nem lesz elég

A klímaváltozás az egész világot érinti, ezért a megelőzésére irányuló regionális törekvések sikeressége még legjobb esetben is csak relatív lehet.

A kvótakereskedelmi rendszer kezdeti felállásához képest viszont még lejjebb is adott az ambícióiból az Európai Unió. Ugyanis a komolyabb nemzetközi versenynek kitett iparágaknak sikerült elérniük, hogy rájuk ne vonatkozzon az a szabály, hogy már nem ingyen kapják a cégek a krediteket, hanem az államok aukciókon adják el ezeket. Annak a kidolgozásában, hogy mely cégek szerepeljenek a listában, a Cambridge Econometrics segített az Európai Bizottságnak.

Fazekas szerint ez a változtatás gazdasági szempontból jó, ugyanis ezzel el lehet érni azt, hogy fontos iparágak ne szervezzék ki a termelésüket olyan országokba, ahol lazább a környezetvédelmi szabályozás. Másrészt viszont az lenne az ideális, ha más világgazdasági régiók hasonló rendszereit összekötnék az európai kvótakereskedelemmel.

A Cambridge Econometrics elemzései alapján ráadásul a piaci alapú megoldások önmagukban nem elegendőek az uniós klímacélok eléréséhez, ezért a kibocsátás adóztatása mellett szigorúbb szabályozásra, és a fenntartható technológiák kifejlesztésére irányuló állami támogatások növelésére van szükség. Mindenesetre Fazekas szerint a kreditek mennyiségének csökkentése jó irány,

ameddig a befektetők a másodpiacon az árfolyam felhajtásával drágítják a szennyezést, azzal sincs baj, hogy ezen nyereséget realizálnak.

És az is egy lépés ebbe az irányba, hogy az ETS legfrissebb reformja alapján az EU két pénzügyi alapot is létrehoz: a modernizációs alapból a szegényebb tagállamokban lehet majd energiahatékonyságot javító projekteket megvalósítani, az innovációs alapból pedig a megújuló energia és a CCUS-technológia*Szén-dioxid megkötése, hasznosítása és tárolása. fejlesztésére irányuló projektek részesülhetnek támogatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Vállalat EU karbon kredit kibocsátáskereskedelem klímaváltozás környezetszennyezés Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.