Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Az éghajlatváltozás világszerte mindenki számára érzékelhető, egyre súlyosabb következményekkel jár, és egyelőre úgy tűnik, hogy hiába kötelezte el magát számos ország és nemzetközi szervezet a klímakatasztrófához vezető levegőszennyezés megfékezése mellett. A felmelegedésért nagyban felelős szén-dioxid légköri koncentrációja több millió éve nem volt olyan magas, mint az utóbbi öt évben, egyre szélsőségesebben alakul az időjárás, változóban van a növény- és az állatvilág.

Az üvegházhatású gázok*Ide tartozik a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluor-szénhidrogének és ezek egyvelege, a kén-hexafluorid és a nitrogén-trifluorid. jelentős része egyébként természetesen is megtalálható a légkörben, hiszen ezeknek köszönhető az élet kialakulását is lehetővé tevő egyenletes és meleg hőmérséklet a Földön, nélkülük ugyanis a bolygó felszínét érő napsugárzás visszatérne az űrbe. Az emberi tevékenység következtében viszont egyre több ilyen gáz kerül a levegőbe, ami fokozza az üvegházhatást, végső soron pedig egyre forróbb és kiszámíthatatlanabb klímához vezet. Pedig sok szempontból történt előrelépés az üvegházhatású gázkibocsátás visszafogásában, az Európai Unióban legalábbis.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt annyi szén-dioxid a levegőben, mint idén májusbanÉs a szén-dioxid koncentráció növekedésének mértéke is rekord közeli volt.

Az unió nagyjából tíz éve vállalta, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest a területén. Igaz, a fogadalom nem volt túl vakmerő, mert a kibocsátás már 2009-ben is körülbelül 15 százalékkal elmaradt a 20 évvel korábbi szinthez képest, persze ebben szerepet játszott az ekkoriban tetőző gazdasági válság is. Mindenesetre a jövő évre előirányzott értékeket már évek óta stabilan tartja az EU. Az egyes tagállamokat nézve viszont jól látszik, hogy szó sincs arról, hogy mindenütt sikerült volna visszafogni a légszennyezést, és vannak olyan ágazatok is, amelyek működésén még bőven van mit fejleszteni környezetvédelmi szempontból.

 

Az ENSZ és az unió klímaváltozással foglalkozó szervezeteinek küldött adatok szerint vannak országok, ahol a 20 százalékos változás a várthoz képest épp ellentétes előjellel látszik megvalósulni: Spanyolországról és Portugáliáról van szó. Sajnos van még rosszabb példa is, Cipruson több mint másfélszeresére nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása a vizsgált időszak alatt, és a másik földközi-tengeri szigetországban, Máltán is 12 százalékos növekedést lehetett mérni. Írország és Ausztria sem tudták visszafogni a levegőszennyezést 1990 és 2017 között.

 

A térképen jól látszik az is, hogy a legnagyobb csökkenést mutató országok között zömmel a posztszocialista tagállamok – közöttük Magyarország is – szerepelnek, amelyek környezetszennyező nehézipara épp a kérdéses időszak elején omlott össze. Igaz, van néhány nagyon fontos kivétel, például az Egyesült Királyság és Németország, amelyekhez a gázkibocsátás mintegy harmada kötődik. Ezen tagállamok is az uniós átlagot meghaladó mértékben szorították vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, a britek és a németek szerepe tehát rendkívül nagy abban, hogy sikerült megfékezni a levegőszennyezést. 

 


Az üvegházhatású gázkibocsátást 1990 és 2017 között minden tágabban vett ágazatban, tehát az energiaszektor, a mezőgazdaság, az ipari termelés és a hulladékkezelés területén sikerült visszaszorítani. Az alágazatokat nézve azonban már láthatunk aggasztó tendenciákat: a közlekedés az energia területéről eredő kibocsátás közel harmadáért, míg a teljes légszennyezés mostanra már nagyjából ötödéért felelős. Ebben az alágazatban ugyanis a kérdéses időszakban 19 százalékkal növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, méghozzá jórészt a közúti közlekedés növekvő légszennyezése miatt. Az előírások szerint nem a közlekedés, hanem a szállítmányozás és raktározás területéhez tartozik a nemzetközi repülés, mindenesetre az országok közötti légi forgalomhoz köthető emisszió több mint duplájára emelkedett a vizsgált 27 év alatt.

 

Magyarországon is hasonlóan alakul a kibocsátás az egyes szektorokban, vagyis minden szélesebben értelmezett ágazatban visszaszorult. A fentebb már említett közlekedés területén azonban az országban különösen megugrott az emisszió: 1990 és 2017 között másfélszeresére emelkedett, ami 30 százalékponttal nagyobb növekedés, mint az uniós átlag. A kedvezőtlen változásokat Magyarországon is leginkább a közúti közlekedéshez köthető kibocsátás emelkedése okozza.

 

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos következő uniós vállalás teljesítésének határideje 2030. Ekkorra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kisebb emissziót kellene elérni, amit aligha lehet megoldani a közlekedés nyomán keletkező légszennyezés megfékezése nélkül. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) épp ezért megvizsgálta az egyes tagállamok előzetes Nemzeti Energia- és Klímaterveiben (NEKT)*Az országok ezekben a dokumentumokban mutatják be, hogy milyen intézkedésekkel tervezik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az egyes ágazatokban. a közlekedés területére vonatkozó elhatározásokat. A napokban közölt eredmények szerint a legkevésbé a Magyarországon megfogalmazott tervek szolgálják ezt a célt: a T&E megállapítása szerint a közlekedésben nemhogy csökkentést nem tervezünk, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számolunk a 2005-ös szinthez képest.

A szervezet szerint a magyar NEKT-tervezet további problémája, hogy kevés intézkedést tartalmaz, és még ezek esetében sincs kifejtve a pontos megvalósítás menete. Pozitívum azonban, hogy nagy hangsúly van az elektromobilitás terjesztésén, igaz, a szakértők szerint az erre vonatkozó elképzelések sem elég konkrétak. Ami igazán aggasztó, hogy nem csak a magyar dokumentum szenved hiányosságoktól: az alábbi ábrán jól látszik, hogy a T&E százpontos skálán értékelte a terveket, és csak három ország esetében osztott ki 50 pontnál többet (örvendetes viszont, hogy a kibocsátását 1990 és 2017 között növelő Spanyolország a legjobbak között van). Vagyis a tagállamok többségének bőven lenne mit fejleszteni a tervezetein.

 

 

Sajnos még kifogástalan és teljes mértékben beteljesülő tervek esetében sem várhatjuk, hogy sikerül megállítani az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedését. Az Európai Unió ugyanis csak a harmadik legnagyobb kibocsátó a világon, harmadannyi emisszióval, mint az első helyezett Kína. A gázoknak pedig globális hatásuk van attól függetlenül, hogy eredetileg mely ország területén kerültek a légkörbe.

Ezzel együtt Magyarország sem ücsöröghet a szocialista nehézipar összeomlásának köszönhető babérjain.

Önmagában igaz, hogy a világ üvegházgáz-kibocsátásának csak a töredéke származik hazánkból, de ha gyakran beszélünk az egyének felelősségéről, furcsa lenne, ha közel 10 millió egyén, vagyis az ország szerepét bagatellizálnánk. Főleg, hogy a változás a mi érdekünk is lenne. Nemcsak az éghajlatváltozás megfékezése, hanem a légszennyezés csökkentése is, hiszen annak vannak olyan formái, amelyek a klímát nem érintik, az egészségünket viszont nagyon is. Ilyen például a fűtésből és közlekedésből származó szálló por, amely évente közel 15 ezer magyar idő előtti halálát okozza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

Adat éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás széndioxid-emisszió Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. július 12. 12:04 Adat

Vagy egyre többet eszünk étteremben, vagy egyre kevesebbet csalnak a vendéglátósok

Vagy ami a legvalószínűbb, hogy mindkettő. A vendéglátóhelyek forgalma négy év alatt közel duplájára ugrott, a havi átlag már a 100 milliárdot is meghaladja.

Hajdu Miklós
2019. július 12. 06:54 Adat

Alaposan átrendezte az erőviszonyokat a panellakások drágulása

A panelek leginkább a többi lakástípushoz viszonyított olcsóságuk miatt vonzók az ingatlanvásárlók számára, kérdés, hogy meddig maradhatnak megfizethetőbbek a téglalakásoknál.

Avatar
2019. július 5. 13:05 Adat, Világ

A fejlett világban csak Amerikában szégyenletesen alacsony a hulladék újrahasznosítása

Az Egyesült Államok világelső szeméttermelésben, és a fejlettségéhez képest le van maradva az újrahasznosításban.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 19. 16:07 Közélet

Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz

Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.

Bucsky Péter
2019. július 19. 06:45 Közélet

2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme

Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg.

Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2019. július 17. 06:51 Közélet

Andy Vajna örököse Vajna Tímea a hivatalos iratok szerint

Egy dokumentumból kiderül, hogy Vajnáné a januárban meghalt filmproducer és kaszinómogul egyszemélyes örököse, vagyonának haszonélvezője. Már csak az a kérdés, hogy kiürítették-e a vagyonkezelőt alóla.