A Sajó völgye Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű része, és az Európai Unióban is csak kevés terület számít szennyezettebbnek. Míg Lengyelországban és Olaszországban a leginkább iparosodott területeken a legrosszabb a levegő, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajó-völgy egészen más típusú problémákkal küzd.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi riportja szerint a legszennyezettebb területek a szálló por (PM10) koncentrációja alapján. A legszennyezettebb részeket lila, majd a piros pöttyök jelölik.
A jelentős részben mélyszegénységben élő háztartások fűtési szokásai a nehezen szellőző völgyben azt eredményezik, hogy a telek nagy részében a viszonylag lazán értelmezett uniós határértéket is meghaladja a szálló por mennyisége. 2017-ben átlagosan minden negyedik nap túllépte a határértéket a légszennyezettség egyik legfontosabb mutatójának számító szállópor-koncentráció.
A Sajó-völgy a földrajzi helyzete miatt speciális, ugyanis a leghidegebb téli időszakban, januárban és februárban alig van légmozgás, így nehezen tud kiszellőzni a völgy. Korábban úgy tűnt, hogy sokat fog segíteni a helyzeten, hogy a környékbeli, erősen szennyező nehézipari üzemek leálltak vagy korszerűsítették őket, illetve az, hogy beindult a gáz bevezetése a kisebb településekre.
„Körülbelül 15 éve valóban kedvezően változott a levegő minősége. A gáz ára azonban emelkedni kezdett*2005 és 2012 között közel 2,5-szeresére nőtt a vezetékes gáz fogyasztói ára, és az emberek ismét nagy arányban kezdtek el fával, lignittel, szénnel és hulladékkal fűteni” – mondta a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület környezeti tanácsadója, F. Nagy Zsuzsanna.
Az elmúlt tíz évben a szálló por koncentrációja nagyon enyhe emelkedést mutatott az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján. A táblázatban látható adatok viszont megerősítik, hogy valóban az időjárással – és a fűtési szezonnal – áll nagyon erős kapcsolatban a légszennyezés. Minél hidegebb van, annál magasabb a szálló por koncentrációja. 2017 januárja például kiugróan hideg volt, és ez rekord magasra lőtte a légszennyezést. Ebben az időszakban az Abcúg riportot is készített a rettenetes szmogban fulladozó helyiekről.
F. Nagy Zsuzsanna szerint nem lenne ekkora a probléma, ha a térségben száraz fával fűtenének, viszont jellemzően nedves fát*A fának akár több évig kellene száradnia a kivágás után. használnak, amelynek 50 százalékkal kisebb a hatékonysága, a károsanyag-kibocsátása pedig sokszorosa a száraz fának. Különös csavar a jelenségben, hogy a statisztikai besorolás szerint a fa tüzelőanyagként megújuló energiaforrásnak számít, és ennek komoly szerepe van abban, hogy Magyarország eleget tesz uniós vállalásainak.
Más tüzelőanyagok helyzete is hasonló a nedves fáéhoz. F. Nagy szerint új tendencia, hogy ezen a télen elkezdtek lignittel és rendkívül rossz minőségű, nedves barnaszénnel fűteni. „A lignit pedig annyira szennyező, hogy már száz éve is le volt írva a szakirodalomban, hogy háztartási tüzelőanyagként nem hasznosítható” – mondta.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány 2010 óta teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, amellyel a leginkább nélkülözők jártak a legrosszabbul. F. Nagy Zsuzsanna szerint a legszegényebbek életszínvonal-romlása a Sajó-völgyben is érzékelhető.
„Az összes hulladékot elégetik, sok esetben a ruhaosztások ajándékai is a kályhákban kötnek ki, melyek színvonala sok esetben primitívnek minősíthető, mint a dobkályha”
– mondta. Szerinte van olyan kistelepülés a térségben, ahol 95 százalékban fűtenek ilyesmikkel, de már 5-6 kémény is teljesen be tud teríteni falvakat, szmogközeli állapotot előidézve.
„Itt nincs környezeti tudatosság, itt megfagyástól való félelem van. És erre az önkormányzat sem tud mit mondani. Fagyjon meg a hat gyerekével, akinek nincs pénze száraz tűzifára?” – mondta F. Nagy. Szerinte az önkormányzatok tehetetlenségét mutatja, hogy ezen a télen az állami pénzből önkormányzatok által vásárolt szociális tüzelőanyagként is sok esetben lignitet vagy nedves fát osztanak. Szerinte ráadásul ellenőrizetlen ezeknek a minősége.
A Zöld Kapcsolat Egyesület a Levegő Munkacsoporttal ezek miatt fordult a helyi kormányhivatalhoz, hogy kérje a levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát, és olyan munkacsoport összehívását, melyben közegészségügyi szakemberek, érintett gazdálkodó és civilszervezetek, hatóságok hatékony intézkedési csomagot dolgoznak ki.
A légszennyezettség nemcsak a fejlődő világban, hanem Európában is komoly probléma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az Európai Unióban 2015-ben közel félmillió ember hal meg tőle idő előtt, Magyarországon pedig közel 15 ezer.
A légszennyező anyagok légzési panaszokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, rákot okoznak, súlyosabbá teszik a már meglévő betegséget és csökkentik a várható élettartamot. Egy kínai kutatás szerint pedig az intelligenciát is csökkentik, különösen a nyelvi és számolási képességeket.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
