Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. szeptember 21. 15:02 Vállalat

Leszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokat

Hiába volt az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiákban, Magyarországon egyelőre nem terjedt el a környezetbarát energiatermelés.

Az Eurostat legutóbbi, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint azonban a magyar villanyfogyasztásnak mindössze 7,2 százalékát fedezik a megújuló forrásokból működő erőművek. Pedig vállaltuk, hogy 2020-ig 14,65 százalékra emelkedjen az arány. Ennél csak két országban volt alacsonyabb ez az arány, a korlátozott lehetőségekkel rendelkező Máltán és Luxemburgban, az uniós átlag pedig 30 százalék volt. A rangsor másik végén Ausztria, Svédország, Portugália, Dánia és Lettország már túllépte az 50 százalékos arányt is.

 

 

Ami különösen szomorú, hogy ez a statisztika évek óta stagnál Magyarországon. Az adatok 2004 óta állnak rendelkezésre, és bár a kezdeti 2,2 százalékos szintről sikerült előrelépni, de a mostani 7 százalék körüli arányt már 2009-ben is elérte az ország. Jól látható továbbá az alábbi ábrán, hogy Csehország és Lengyelország is nagyjából hasonló szintről indult a vizsgált időszak elején, de náluk a növekedés nem torpant meg a 2010-es évek elején, hanem folytatódott.

 

 

Egy trükknek köszönhetően mégis teljesíthető az uniós klímacsomag keretében tett magyar vállalás, méghozzá érdemi zöld beruházások nélkül is. A megújuló energiaforrásokat nem csak az áramtermelésre lehet használni, hanem például a fűtésre (és hűtésre) vagy közlekedésre is. Érdemes az előbbi területre, tehát a klimatizálásra koncentrálni, ugyanis ebből a szempontból már egészen jól szerepel Magyarország az uniós összehasonlításban. Míg az EU-ban átlagosan az épületek hűtésére és fűtésére használt energia 19,1 százaléka származott megújuló forrásokból, addig ez az arány Magyarországon 20,8 százalék volt 2016-ban.

 

Sajnos ez korántsem jelenti azt, hogy környezetbarát módon fűtenék a magyar épületeket. A statisztikai besorolás szerint ugyanis a fa, mint tüzelőanyag is megújuló energiaforrásnak számít, hiába okádják a környezet- és egészségkárosító füstöt a tűzifával megrakott kályhák. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelentése szerint a magyar adatszolgáltató*Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. ráadásul ki is használta ezt a kiskaput, ugyanis 2017 elején új, a korábbinál magasabb számokat eredményező módszert vezetett be a fafűtéssel előállított energia megbecsülésére és 2010-ig visszamenőleg megküldte a statisztikai hivatalnak az újraszámított adatokat.

Ráadásul egészen abszurd módon sikerült a megújuló energiaforrások nagyobb elterjedtségére utaló adatokat kikalkulálni. Korábban a fafűtéssel előállított energiát leginkább az erdészeti fakivágási és -eladási statisztikák alapján számították Magyarországon.

Az újítással azonban a KSH egyik lakossági kérdőíves felmérésének adatait felhasználva kiegészült a mutató a lopott fa elégetéséből származó hő megbecslésével is,

ez végül a REKK számítása szerint két és félszeresére növelte a tűzifa felhasználására vonatkozó értékeket. Mindez nyomós okkal történt, jól látszik ugyanis a fentebbi ábrán, hogy a megújulók aránya érdemben csak a fűtés területén nőtt, méghozzá pont akkorát, hogy a 14,65 százalékos vállalást*A minimális előírás ráadásul csak 13 százalék. az összes energiafelhasználáson belül tulajdonképpen már sikerült is elérni.

Nem csak magyar leleményességről van szó, a REKK tanulmánya szerint többek között Horvátországban, az Egyesült Királyságban, sőt még Svédországban is valószínűsíthető, hogy bevetettek hasonló trükköket a 2020-as célok elérése érdekében. Mégsem vigasz ez, ugyanis Magyarország az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint dobogós helyen áll a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat tekintve, ami nem elhanyagolható részben a fatüzelés okozta füstnek is köszönhető. Ráadásul az Európai Bizottság már javasolta, hogy a következő klímavédelmi csomag összeállításakor csak az igazoltan fenntartható, az erdészetek által jóváhagyott módon kitermelt tűzifát lehessen megújuló energiaforrásként figyelembe venni.

Tehát előbb-utóbb kénytelen lesz Magyarország is valódi megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházásokat indítani, mert különben kénytelen lesz egy olyan alapba büntetést fizetni, amiből más tagállamok építhetnek majd zöld erőműveket. A fentebbi ábrákon jól látszik, hogy ez idáig elmaradt, a közlekedés és az áramtermelés terén, ahol a tűzifával kapcsolatos trükközés nyilvánvalóan nem befolyásolhatta az adatokat.

Vállalat klímaváltozás megújuló energia zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Torontáli Zoltán
2020. október 22. 14:55 Vállalat

A Procter&Gamble elkezdi kivezetni a samponos műanyag flakonokat

Helyette jön a sokkal kevesebb anyagból készült tasak, és az újrahasznosítható alumínium adagoló kombója.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.