Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. szeptember 21. 15:02 Vállalat

Leszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokat

Hiába volt az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiákban, Magyarországon egyelőre nem terjedt el a környezetbarát energiatermelés.

Az Eurostat legutóbbi, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint azonban a magyar villanyfogyasztásnak mindössze 7,2 százalékát fedezik a megújuló forrásokból működő erőművek. Pedig vállaltuk, hogy 2020-ig 14,65 százalékra emelkedjen az arány. Ennél csak két országban volt alacsonyabb ez az arány, a korlátozott lehetőségekkel rendelkező Máltán és Luxemburgban, az uniós átlag pedig 30 százalék volt. A rangsor másik végén Ausztria, Svédország, Portugália, Dánia és Lettország már túllépte az 50 százalékos arányt is.

 

 

Ami különösen szomorú, hogy ez a statisztika évek óta stagnál Magyarországon. Az adatok 2004 óta állnak rendelkezésre, és bár a kezdeti 2,2 százalékos szintről sikerült előrelépni, de a mostani 7 százalék körüli arányt már 2009-ben is elérte az ország. Jól látható továbbá az alábbi ábrán, hogy Csehország és Lengyelország is nagyjából hasonló szintről indult a vizsgált időszak elején, de náluk a növekedés nem torpant meg a 2010-es évek elején, hanem folytatódott.

 

 

Egy trükknek köszönhetően mégis teljesíthető az uniós klímacsomag keretében tett magyar vállalás, méghozzá érdemi zöld beruházások nélkül is. A megújuló energiaforrásokat nem csak az áramtermelésre lehet használni, hanem például a fűtésre (és hűtésre) vagy közlekedésre is. Érdemes az előbbi területre, tehát a klimatizálásra koncentrálni, ugyanis ebből a szempontból már egészen jól szerepel Magyarország az uniós összehasonlításban. Míg az EU-ban átlagosan az épületek hűtésére és fűtésére használt energia 19,1 százaléka származott megújuló forrásokból, addig ez az arány Magyarországon 20,8 százalék volt 2016-ban.

 

Sajnos ez korántsem jelenti azt, hogy környezetbarát módon fűtenék a magyar épületeket. A statisztikai besorolás szerint ugyanis a fa, mint tüzelőanyag is megújuló energiaforrásnak számít, hiába okádják a környezet- és egészségkárosító füstöt a tűzifával megrakott kályhák. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelentése szerint a magyar adatszolgáltató*Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. ráadásul ki is használta ezt a kiskaput, ugyanis 2017 elején új, a korábbinál magasabb számokat eredményező módszert vezetett be a fafűtéssel előállított energia megbecsülésére és 2010-ig visszamenőleg megküldte a statisztikai hivatalnak az újraszámított adatokat.

Ráadásul egészen abszurd módon sikerült a megújuló energiaforrások nagyobb elterjedtségére utaló adatokat kikalkulálni. Korábban a fafűtéssel előállított energiát leginkább az erdészeti fakivágási és -eladási statisztikák alapján számították Magyarországon.

Az újítással azonban a KSH egyik lakossági kérdőíves felmérésének adatait felhasználva kiegészült a mutató a lopott fa elégetéséből származó hő megbecslésével is,

ez végül a REKK számítása szerint két és félszeresére növelte a tűzifa felhasználására vonatkozó értékeket. Mindez nyomós okkal történt, jól látszik ugyanis a fentebbi ábrán, hogy a megújulók aránya érdemben csak a fűtés területén nőtt, méghozzá pont akkorát, hogy a 14,65 százalékos vállalást*A minimális előírás ráadásul csak 13 százalék. az összes energiafelhasználáson belül tulajdonképpen már sikerült is elérni.

Nem csak magyar leleményességről van szó, a REKK tanulmánya szerint többek között Horvátországban, az Egyesült Királyságban, sőt még Svédországban is valószínűsíthető, hogy bevetettek hasonló trükköket a 2020-as célok elérése érdekében. Mégsem vigasz ez, ugyanis Magyarország az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint dobogós helyen áll a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat tekintve, ami nem elhanyagolható részben a fatüzelés okozta füstnek is köszönhető. Ráadásul az Európai Bizottság már javasolta, hogy a következő klímavédelmi csomag összeállításakor csak az igazoltan fenntartható, az erdészetek által jóváhagyott módon kitermelt tűzifát lehessen megújuló energiaforrásként figyelembe venni.

Tehát előbb-utóbb kénytelen lesz Magyarország is valódi megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházásokat indítani, mert különben kénytelen lesz egy olyan alapba büntetést fizetni, amiből más tagállamok építhetnek majd zöld erőműveket. A fentebbi ábrákon jól látszik, hogy ez idáig elmaradt, a közlekedés és az áramtermelés terén, ahol a tűzifával kapcsolatos trükközés nyilvánvalóan nem befolyásolhatta az adatokat.

Vállalat klímaváltozás megújuló energia zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. augusztus 4. 18:28 Vállalat

A járványt kihasználva hárommilliárdért vesz hálókocsikat a MÁV

A régi kocsik cseréje mellett új éjszakai járatokat is tervez a MÁV-Start. A hárommilliárdos beszerzés azonban mostanában aprópénznek számít náluk.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.