Hiába volt az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiákban, Magyarországon egyelőre nem terjedt el a környezetbarát energiatermelés.
Az Eurostat legutóbbi, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint azonban a magyar villanyfogyasztásnak mindössze 7,2 százalékát fedezik a megújuló forrásokból működő erőművek. Pedig vállaltuk, hogy 2020-ig 14,65 százalékra emelkedjen az arány. Ennél csak két országban volt alacsonyabb ez az arány, a korlátozott lehetőségekkel rendelkező Máltán és Luxemburgban, az uniós átlag pedig 30 százalék volt. A rangsor másik végén Ausztria, Svédország, Portugália, Dánia és Lettország már túllépte az 50 százalékos arányt is.
Ami különösen szomorú, hogy ez a statisztika évek óta stagnál Magyarországon. Az adatok 2004 óta állnak rendelkezésre, és bár a kezdeti 2,2 százalékos szintről sikerült előrelépni, de a mostani 7 százalék körüli arányt már 2009-ben is elérte az ország. Jól látható továbbá az alábbi ábrán, hogy Csehország és Lengyelország is nagyjából hasonló szintről indult a vizsgált időszak elején, de náluk a növekedés nem torpant meg a 2010-es évek elején, hanem folytatódott.
Egy trükknek köszönhetően mégis teljesíthető az uniós klímacsomag keretében tett magyar vállalás, méghozzá érdemi zöld beruházások nélkül is. A megújuló energiaforrásokat nem csak az áramtermelésre lehet használni, hanem például a fűtésre (és hűtésre) vagy közlekedésre is. Érdemes az előbbi területre, tehát a klimatizálásra koncentrálni, ugyanis ebből a szempontból már egészen jól szerepel Magyarország az uniós összehasonlításban. Míg az EU-ban átlagosan az épületek hűtésére és fűtésére használt energia 19,1 százaléka származott megújuló forrásokból, addig ez az arány Magyarországon 20,8 százalék volt 2016-ban.
Sajnos ez korántsem jelenti azt, hogy környezetbarát módon fűtenék a magyar épületeket. A statisztikai besorolás szerint ugyanis a fa, mint tüzelőanyag is megújuló energiaforrásnak számít, hiába okádják a környezet- és egészségkárosító füstöt a tűzifával megrakott kályhák. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelentése szerint a magyar adatszolgáltató*Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. ráadásul ki is használta ezt a kiskaput, ugyanis 2017 elején új, a korábbinál magasabb számokat eredményező módszert vezetett be a fafűtéssel előállított energia megbecsülésére és 2010-ig visszamenőleg megküldte a statisztikai hivatalnak az újraszámított adatokat.
Ráadásul egészen abszurd módon sikerült a megújuló energiaforrások nagyobb elterjedtségére utaló adatokat kikalkulálni. Korábban a fafűtéssel előállított energiát leginkább az erdészeti fakivágási és -eladási statisztikák alapján számították Magyarországon.
Az újítással azonban a KSH egyik lakossági kérdőíves felmérésének adatait felhasználva kiegészült a mutató a lopott fa elégetéséből származó hő megbecslésével is,
ez végül a REKK számítása szerint két és félszeresére növelte a tűzifa felhasználására vonatkozó értékeket. Mindez nyomós okkal történt, jól látszik ugyanis a fentebbi ábrán, hogy a megújulók aránya érdemben csak a fűtés területén nőtt, méghozzá pont akkorát, hogy a 14,65 százalékos vállalást*A minimális előírás ráadásul csak 13 százalék. az összes energiafelhasználáson belül tulajdonképpen már sikerült is elérni.
Nem csak magyar leleményességről van szó, a REKK tanulmánya szerint többek között Horvátországban, az Egyesült Királyságban, sőt még Svédországban is valószínűsíthető, hogy bevetettek hasonló trükköket a 2020-as célok elérése érdekében. Mégsem vigasz ez, ugyanis Magyarország az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint dobogós helyen áll a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat tekintve, ami nem elhanyagolható részben a fatüzelés okozta füstnek is köszönhető. Ráadásul az Európai Bizottság már javasolta, hogy a következő klímavédelmi csomag összeállításakor csak az igazoltan fenntartható, az erdészetek által jóváhagyott módon kitermelt tűzifát lehessen megújuló energiaforrásként figyelembe venni.
Tehát előbb-utóbb kénytelen lesz Magyarország is valódi megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházásokat indítani, mert különben kénytelen lesz egy olyan alapba büntetést fizetni, amiből más tagállamok építhetnek majd zöld erőműveket. A fentebbi ábrákon jól látszik, hogy ez idáig elmaradt, a közlekedés és az áramtermelés terén, ahol a tűzifával kapcsolatos trükközés nyilvánvalóan nem befolyásolhatta az adatokat.
