Nem az április elején eltörölt parkolási díjak tartották vissza a lakosságot a városi autózástól.
A koronavírus megfékezésére vonatkozó igyekezet mellékhatásaként a levegőszennyezést sikerült mérsékelni.
A 2008-as olimpia alatt volt hasonlóra példa, de sanghaji városlakók például arról számoltak be, hogy sose volt még ilyen kék az ég télen a városban.
Elektromos buszt venni drágább, de hosszabb távon gazdaságosabb, főleg, ha a kipufogógáz és a zaj okozta megbetegedések, halálozások és környezeti károk költségét is számba vesszük.
Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.
Répával védekezne a szmog ellen az indiai egészségügyi miniszter. Náluk másfél évet vesz el az emberek életéből a szállópor, nálunk 10 hónapot.
A szennyezett levegő hosszú távon megbetegíthet, rövid távon pedig visszaveti a munkahelyi teljesítményt, veszteségeket okozva a cégeknek.
Európai összevetésben a magyar háztartások nincsenek rendkívüli arányban kitéve a környezetszennyezés hatásainak. Mégis, a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat nézve meglehetősen rossz helyen áll az ország az uniós rangsoron.
A légszennyezettség legfőbb okozója a fával és egyéb szilárd anyagokkal való fűtés, így az elmúlt évek jellemzően enyhébb telei miatt picit jobb lett a levegő Magyarországon.
A sarkvidékek melegedése miatt gyengülnek az időjárási frontok, ami hosszabb hőhullámokat és a szennyezett levegő városok fölött maradását okozza.