A koronavírus kevés pozitív hatásainak egyike a levegőszennyezés drasztikus mérséklődése, amit az utóbbi hetekben már Magyarországon is megtapasztalhattunk. Az otthonmaradás a forgalom csökkenésével jár, így a kipufogógázok az elmúlt hetekben jóval kevésbé terhelték a környezetet, mint a járvány előtti időszakban.
Mindez a légszennyezéssel kapcsolatos adatokon is jól látszik: a leginkább a közlekedéstől függő nitrogén-oxid-koncentráció március végére az ország több városában jócskán lecsökkent.
Amellett, hogy a kormány március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett, és több intézkedéssel igyekszik otthonmaradásra bírni a lakosságot, számos más tényező is befolyásolja a levegőszennyezés alakulását, amelyek többnyire az időjárással állnak kapcsolatban: hidegebb napokon például kénytelenek vagyunk jobban befűteni, ami nagyobb károsanyag-kibocsátással jár. Ráadásul a gazdaság is másként működik az év különböző időszakaiban, ahogy az sem közömbös a levegő minőségének szempontjából, hogy a hét melyik napjait hasonlítjuk össze egymással.
Ha pontosabb becslést szeretnénk kapni arról, hogy a veszélyhelyzettel járó korlátozások nyomán mennyire csökkent a levegő szennyezettsége, érdemes tehát egymáshoz hasonló napokat összehasonlítani a járvány előtti és utáni időszakból. A következőkben a 2020. március 12. és 31. közötti napok adatait vetjük össze az utóbbi 12 év márciusi méréseivel. Az áprilisi adatokat a hónap elteltével lesz érdemes vizsgálni, már csak azért is, mert időközben újabb fontos változás következett be a levegő minőségének szempontjából: hétfő óta sehol sem kell fizetni a közterületi parkolásért az országban, ami a jelek szerint az autóforgalom növekedését okozza.
A számítás során figyelembe véve, hogy a hét mely napjáról van szó, illetve amennyire lehet, az időjárás – hőmérséklet és csapadék – szempontjából hasonló napok levegőminőségi adatait összehasonlítva*Lineáris regressziós eljárással tettük ezt meg. megállapítható, hogy márciusban
a nitrogén-oxidok szintje a veszélyhelyzet kihirdetésének nyomán átlagosan 36 mikrogramm/köbméterrel csökkent
a budapesti Erzsébet tér és Széna tér mérőállomásain*A számításkor a két mérőállomáson rögzített adatok átlagait vettük figyelembe..
Néhány vidéki várost adatait vizsgálva is hasonló következtetésekre juthatunk, igaz, a csökkenés mértéke ezek esetében messze alulmúlja a fővárosi szintet.
Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy a decemberi hónapokban a karácsonyi időszak bekövetkeztével*Vagyis a december 24-ével kezdődő időszakban. a fővárosban átlagosan 21 mikrogramm/köbméteres visszaesést mutatott a nitrogén-oxidok koncentrációja az elmúlt 12 évben, tehát
Budapesten a karácsonyi leállásnál is markánsabb hatással voltak a levegő minőségére a veszélyhelyzet következményei.
Ugyanez a megállapítás a vizsgált vidéki városok esetében már nem áll meg: Debrecen és Pécs esetében az ünnepek jelentősen kisebb környezetszennyezéssel járnak, míg Salgótarján és Székesfehérvár eseteiben elhanyagolható mértékben különbözik csak a karácsonyi időszakban és a járvány idején tapasztalt levegőtisztulás mértéke.
Messzemenő következtetések levonásához persze még jóval több adatra van szükség. Mire a veszélyhelyzet tényleges környezeti hatásai megmutatkoztak, az időjárási körülmények miatt több napnak is el kellett telnie, és nehezíti az összehasonlítást, hogy a járványügyi intézkedések is változnak. Ráadásul a most figyelembe vett körülmények korántsem fedik le a levegőszennyezettséget befolyásoló hatások mindegyikét*A veszélyhelyzettel kapcsolatos modellek magyarázóereje 16-28 százalék között mozog.. Megbízható napi szintű adat azonban csak meglehetősen kevés tényező esetében áll az elemzők rendelkezésére.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
