Az elmúlt két év alapján Lengyelországban és Olaszországban vannak a legszennyezettebb levegőjű nagyvárosok az EU-ban, a legtisztábbak pedig Skandináviában és a Baltikumban találhatóak. Ez az Európai Unió környezetvédelmi ügynökségének (EEA) napokban megjelent adattáblájából derül ki, amelyben azt lehet megnézni, hogy a nagyobb városok légszennyezettsége hogyan alakult az előző két év alapján.

A légszennyezés számos európai városban komoly probléma, egészségkárosító hatása a cigizéssel mérhető össze. Magyarországon a becslések szerint 15 ezren halnak meg évente a légszennyezés miatt, és egy átlagos magyar életét közel 10 hónappal rövidíti meg a szálló por.

Az EEA új térképes adatmegjelenítőjében az alapján rangsorolja az EU nagyobb városait, hogy az előző két évben milyen volt a szálló por (2,5 mikrométernél kisebb részecskék, bevett rövidítéssel PM2,5) átlagos szintje. Ez alapján az EU legszennyezettebb nagyvárosa a lengyelországi Nowy Sacz. Fekvése miatt nehezen szellőzik a levegője, amely különösen a téli szezonban rossz a jellemzően szénnel történő fűtés miatt.

A második legrosszabb levegő az olaszországi Cremonában van, amely a Pó völgyében fekszik. A Pó-síkság Európa egyik legszennyezettebb levegőjű része, aminek főbb okai közé tartozik a magas fokú iparosodás és az intenzív mezőgazdaság, de sajátos fekvésének és az általában szélcsendes időjárásának is szerepe van ebben. Cremona mellett három olyan város is a tíz legszennyezettebb város közé tartozik, amelyik a Pó-síkságon fekszik: Vicenza, Brescia és Pavia.

A harmadik legszennyezettebb levegőjű város helyzete ennél is sajátosabb. A horvátországi, a Száva partján fekvő Slavonski Brod (régi magyar nevén Bród) túlpartján a boszniai Bosanski Brod helyezkedik el, amelynek olajfinomítója nem használ szűrőket, az innen származó szennyezés pedig a szomszéd város levegőjét is rontja.

A legtisztább levegőjű város a svédországi Umea, a finnországi Tampere és a portugáliai Funchal, Madeira szigetének legnagyobb városa. A legtisztább városok közé tartozik az észt és a svéd főváros, Tallinn és Stockholm is. Meglepő, hogy a top tízbe három észt város is bekerült, miközben egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás Észtországban a legmagasabb az EU-ban, Luxemburg mellett.

Az adatmegjelenítőben szereplő 323 város közül 127-ben jó a levegőminőség, vagyis a finomrészecskék (PM2,5) szintje nem haladja meg a légköbméterenkénti 10 mikrogrammot (10 μg/m3), amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészségügyi irányadó érték.

A négy mért magyar város egyike sem tartozik a jó levegőjű városok közé. A kategorizálás szerint Szegeden rossz a levegő minősége (15,9 μg/m3 PM2,5-adattal), Pécsett (13,5), Győrött (13,7) és Budapesten (14,2) pedig közepes (a listán szereplő Debrecennél hiányzik az adat). A 323 mért európai város közül a legjobb helyen álló magyar település, Pécs a 228. helyen végzett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szegény magyar gyerekek szennyezettebb, a románok és osztrákok tisztább környezetben élnek az átlaghoz képestEurópai összevetésben a magyar háztartások nincsenek rendkívüli arányban kitéve a környezetszennyezés hatásainak. Mégis, a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat nézve meglehetősen rossz helyen áll az ország az uniós rangsoron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Európai Unió légszennyezés légszennyezettség Olvasson tovább a kategóriában