A légszennyezés egészségkárosító hatása a cigarettázáséval mérhető össze – derül ki Lackó Mária, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársának tanulmányából. A közel negyven európai és néhány ázsiai országra kiterjedő elemzés a dohányzás és alkoholfogyasztás, a földrajzi elhelyezkedés és az egészségügyi ráfordítások, illetve a levegő szálló por tartalmának országos halálozási adatokra mért hatását vizsgálja.
Az eredmények szerint a 65 évesnél fiatalabb férfiaknál a légszennyezettség közel hasonló mértékben vezet tüdőrák okozta halálozáshoz, mint a dohányzás, és a halálos keringési betegségek kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli.
A szálló por koncentrációja a 65 év alatti nők egészségét is keményen kikezdi, a tüdőrák mellett leginkább daganatos megbetegedések kiváltója. Mindemellett a megelőzhető betegségekhez kötődő országos halálozási rátákat is erősen befolyásolja a légszennyezés, főleg a fiatalabb nőknél.
A 65 évnél idősebb férfiakra nézve pedig a légszennyezettség még a dohányzásnál és az alkoholfogyasztásnál is komolyabb kockázatot jelent,
amennyiben a halálos kimenetelű tüdőrák nemzetközi mortalitási rátáit nézzük.
A magyar lakosságra nézve különösen aggasztó, hogy a Kárpát-medencében a szálló por gyakran megreked. E regionális jelenséggel ugyan kisebb mértékben, de a végzetes kimenetelű tüdőrákos megbetegedések mellett a keringési betegségek, a szívizombetegségek, az agyi érbetegségek okozta halálozás, és így a teljes mortalitás is összefüggésbe hozható.
