2016-ban az Európai Unióban összesen mintegy 4,5 millió haláleset volt, ezek nagyjából negyedének volt valamilyen fajta rákos betegség a kiváltó oka. Százezer főre az EU 27 tagállamában átlagosan összesen 257 rákos haláleset jutott.
Magyarország összes NUTS 2. besorolású régiójában – Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon – ennél jóval magasabb, 300 feletti volt az ilyen halálesetek aránya. Sőt, az Eurostat regionális évkönyvének nemrég megjelent 2020-as kiadásából az is kiderül, hogy
Közép-Dunántúlon volt az egész EU-ban a legtöbb rákos haláleset.
Egészen pontosan 364 ilyen halálok jutott 100 ezer lakosra ebben a régióban.
Közép-Dunántúlt a leginkább érintett régiók listáján öt másik magyar régió követte – sorrendben Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Dél-Alföld – a hatodik helyen volt az első nem magyar régió, Horvátország belső, azaz nem tengerparti része. Uniós regionális lebontásban általánosságban az látszik, hogy a rákos halálozások szempontjából a kelet-európai és balti régiók a leginkább érintettek, ezen belül is leginkább a magyar, horvát, szlovák és lengyel régiók emelkednek ki.
Százezer főre eső rákos halálesetek az EU NUTS 2 régióiban. Forrás: Eurostat.
Az uniós régiók jellegzetességeit bemutató dokumentumból ugyanakkor még további elszomorító adatok is kiderülnek arról, hogy milyen komoly problémát jelentenek uniós összehasonlításban Magyarországon a rákos betegségek. Ebből a szempontból Közép-Dunántúl mellett szintén kiemelkedően rossz a helyzet Észak-Magyarországon.
Ez a régió nemcsak a teljes népességre vonatkozó adatok toplistájára fért fel, de
a 65 év alattiak halálozási okait tekintve uniós összehasonításban itt volt a legrosszabb a helyzet 2016-ban.
Ez 100 ezer főre esően 147 halálesetet jelent, ami több mint háromszorosa a legalacsonyabb adatnak, amit Svédország legészakabbi régiójában dokumentáltak (45 haláleset). A 65 évnél fiatalabbak körében egyébként a rák volt az elsődleges halálozási ok az egész EU-ban, 2016-ban összesen nagyjából 290 ezer halálozás kiváltó oka volt ilyen betegség.
A nemspecifikus rákfajták, tehát a mellrák és a prosztatarák mellett a tüdőrák (100 ezer főre esően 53 halálesetet) és a végbélrák (100 ezer főre esően 31 halálesetet) voltak a leginkább elterjedt rákos megbetegedések az Európai Unióban. Előbbi miatt Észak-Alföldön volt az uniós régiók közül a legtöbb haláleset 2016-ban (100 ezer főre esően 99), de az uniós toplista elején Nyugat-Dunántúl kivételével az összes magyar régió megtalálható Észak-Alföld mögött 100 ezer főre esően 88 és 95 közötti halálesettel.
A magyar régiók a végbélrákos halálozások szempontjából is a lista elején végeztek, Dél-Dunántúlt (100 ezer főre esően 62 haláleset) és Közép-Dunántúlt Nyugat-Szlovákia követte a harmadik helyen. Ez egyébként azt jelenti, hogy a dél-dunántúliak kétszer akkora eséllyel halnak meg végbélrákban, mint az uniós átlag. Ezen a listán Budapest volt az egyetlen magyar régió, amit nem lehet megtalálni a top 10-ben.
