Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben
Nekem az az érzésem, hogy itt a kormány megpróbál beazonosítani egy újabb rezsiharcot, ami kommunikációs szempontból nagyon hasznos lesz, és a végén majd ki lehet jelenteni, hogy megvédtük a magyar embereket a klímaadótól. Amiről persze eleve nem is volt szó
– mondta Bart István az e heti G7 Podcastban.
Július 14-én hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság részletes javaslatát az EU fő klímavédelmi intézménye, a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, amit nagyjából két éves tárgyalási időszak követhet. A legfontosabb kérdés az lehet majd, hogy bevonják-e a közúti közlekedést és a lakóépületek energiafelhasználását a hatálya alá.
A G7 podcast e heti adásában erről beszélgettünk Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, az Energiaklub elnökségi tagjával, és Muth Dániellel, a CEU Politikatudományi Doktori Iskola PhD-jelöltjével, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársával, akiknek nemrég a Másfélfok.hu-n jelent meg a reformmal részletesen foglalkozó cikkük.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Nagyon fontos előjelet adhat a várható politikai konfliktusoknak, hogy Orbán Viktor kijelentette, az új nemzeti konzultációban benne lesz a klímaadó kérdése – olyan éllel, hogy ezt a magyar lakosság utasítsa el.
Én ezt egy jelentős csúsztatásnak tartom, mert itt nem klímaadóról van szó. A szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem nem adó, hanem rugalmasan változik ahhoz képest, hogy éppen hogyan alakul a kvóták kereskedelme és kínálata. Másrészt, ha lesz is ilyen rendszer a közlekedésben és a lakossági kibocsátásokban, akkor a közlekedésben az üzemanyagellátók, a lakosságban pedig a gázelosztókra fog vonatkozni. Noha ezek a kötelezettségek szigorodni fognak azzal, hogy az EU eldöntötte, hogy fellép 55 százalékra, de ez Magyarország számára nem lesz különösen nagy teher. Valami terhet persze jelenteni fog, és nyilván fontos, hogy legyen szociális ellentételezése a dolognak
– mondta erről Bart István.
Magyarországnak viszonylag alacsony a fajlagos szén-dioxid-kibocsátása uniós összehasonlításban, részben az alacsonyabb egy főre eső GDP-ből, egy főre jutó kevesebb autó számából következően, másrészt amiatt, hogy az iparunk nem olyan nagy, és az energiatermelésünk is viszonylag szénszegény, hiszen sok benne az atomenergia. Emiatt minél jobban megnő a szén-dioxid-kibocsátásnak az ára az iparban, Magyarország más uniós országokhoz képest annál versenyképesebb lesz.
Én azt gondolom, hogy van egy ilyen általános felhajtóerő a klímapolitika mögött, ami Magyarországnak jó lehet
– mondta Bart István.
A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy
hogyan és mióta működik az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer, és hogyan járul hozzá a klímacélok eléréséhez,
milyen iparágakra vonatkozik jelenleg a rendszer, és hogyan érintené a rendszer reformja a cégeket az EU-ban és Magyarországon,
miért akarnak karbonvámot bevezetni az EU-n kívüli importra, és milyen nemzetközi kereskedelmi konfliktusokra lehet emiatt számítani.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.