Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 24. 06:44 Podcast

Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta

Általában ha egy mondatban össze tudjuk foglalni, hogy az Európai Unió mit jelent egy országnak, azt mondhatjuk, hogy óriási lehetőség azoknak, akik maguk is megteszik azt, ami ahhoz szükséges, hogy ezt a lehetőséget kihasználják. Akik nem, azoknak nagyon komoly veszélyt is jelenthet – mondta az e heti G7 Podcastban Székely István.

Székely szerint egy ilyen gazdasági integráció, mint az Európai Unió, felszabadítja a piaci erőket és a piaci folyamatokat. „Lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy egy 500 milliós régióban szabadon működjenek. Ezek brutális hatású erők. Egy adott közösségnek, akár egy országban, egy városban, egy régióban, az a feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez, hogy tudja, hogyan kell egy ilyen környezetben működni” – mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2004-gyel kezdődően 11 közép-kelet- és délkelet-európai, valamint balti állam csatlakozott az Európai Unióhoz. Egy idén megjelent kétkötetetes tanulmánygyűjtemény arra tett kísérletet, hogy egy önálló elemzési keretben adjon választ arra a kérdésre, hogy az uniós tagság milyen hatással volt a régió újonnan csatlakozott tagállamainak gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózására a világ leggazdagabb országaihoz. A tanulmányokról Székely Istvánnal, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadójával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanárával, a könyvek szerkesztőjével beszélgettünk.

A kötetekből kiderül, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok egy főre eső GDP-ben közeledtek a világ leggazdagabb országaihoz, de a konvergencia szociális aspektusa (amit a kötetben az emberi fejlettségi index alapján mértek) már korántsem volt ennyire sikeres.

A kötetek öt tényező konvergenciára gyakorolt hatását vizsgálták. Ezek a kereskedelem, a beruházások, a pénzügyi intézmények, a munkaerő mobilitása és a társadalmi intézmények. Székely szerint a déli tagállamok példája bizonyítja, hogy habár az első négy tényező elő tudja segíteni a konvergenciát, a megfelelő intézmények meglétének hiányában leszakadás is lehet az uniós tagállamok sorsa. Szerinte ez a 2004-től kezdve csatlakozó tagállamok számára is fontos tanulság.

Székely az uniós tagság lehetőségeit azzal a példával mutatta be, mint amikor építünk egy autópályát egy olyan országban, ahol addig nem voltak sztrádák. Akinek van egy jó minőségű autója, megtanulja, hogy hogyan kell vezetni magas sebesség mellett, nem iszik alkoholt, beül az autójába, nincs dugó. A-ból B-be sokkal gyorsabban el fog jutni, mint korábban. Akinek viszont olyan autója van, amin a fék nincs rendbe rakva, vagy nem tanulta meg, hogy hogyan kell magas sebességen vezetni, és esetleg előtte megiszik még egy pohár sört is, beül ebbe az autóba, és lehet, hogy halálos balesetet fog szenvedni.

Tehát, hogy egy autópálya egy vezetőnek mit jelent, ez attól is függ, hogy ő hogyan használja ezt. Persze a társadalom is előírhat szabályokat: ellenőrizhetjük, hogy milyen állapotban van az az autó, hogy ivott-e a sofőr alkoholt, van-e rendes jogosítványa. De azért látjuk, hogy az, hogy az Európai Unió valamilyen lehetőséget teremt, az nem jelenti, hogy automatikusan mindenkinek minden jobb lesz. Sőt, aki nem teszi meg maga részéről a megfelelő dolgokat, lehet, hogy rosszabbul jár. Nem azért, mert az EU okozta a problémát, hanem azért, mert nem alkalmazkodott ahhoz az új környezethez, az új feltételrendszerhez, amit ez létrehozott

– mondta.

A beszélgetésben ezen kívül többek között szó volt még arról, hogy:

  • mitől függött, hogy a 2008-as válság során az egyes tagállamok pénzügyi rendszere mennyire volt ellenálló;
  • milyen előnyökkel és feszültségekkel jár együtt a munkaerő szabad mozgása és a közvetlen beruházások szerepe a tagállamokban;
  • és hogy milyen hatással vannak az EU-s források a tagállamok gazdasági fejlődésére.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast EU fdi felzárkózás gazdaságpolitika közös piac Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.