Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 24. 06:44 Podcast

Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta

Általában ha egy mondatban össze tudjuk foglalni, hogy az Európai Unió mit jelent egy országnak, azt mondhatjuk, hogy óriási lehetőség azoknak, akik maguk is megteszik azt, ami ahhoz szükséges, hogy ezt a lehetőséget kihasználják. Akik nem, azoknak nagyon komoly veszélyt is jelenthet – mondta az e heti G7 Podcastban Székely István.

Székely szerint egy ilyen gazdasági integráció, mint az Európai Unió, felszabadítja a piaci erőket és a piaci folyamatokat. „Lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy egy 500 milliós régióban szabadon működjenek. Ezek brutális hatású erők. Egy adott közösségnek, akár egy országban, egy városban, egy régióban, az a feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez, hogy tudja, hogyan kell egy ilyen környezetben működni” – mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2004-gyel kezdődően 11 közép-kelet- és délkelet-európai, valamint balti állam csatlakozott az Európai Unióhoz. Egy idén megjelent kétkötetetes tanulmánygyűjtemény arra tett kísérletet, hogy egy önálló elemzési keretben adjon választ arra a kérdésre, hogy az uniós tagság milyen hatással volt a régió újonnan csatlakozott tagállamainak gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózására a világ leggazdagabb országaihoz. A tanulmányokról Székely Istvánnal, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadójával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanárával, a könyvek szerkesztőjével beszélgettünk.

A kötetekből kiderül, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok egy főre eső GDP-ben közeledtek a világ leggazdagabb országaihoz, de a konvergencia szociális aspektusa (amit a kötetben az emberi fejlettségi index alapján mértek) már korántsem volt ennyire sikeres.

A kötetek öt tényező konvergenciára gyakorolt hatását vizsgálták. Ezek a kereskedelem, a beruházások, a pénzügyi intézmények, a munkaerő mobilitása és a társadalmi intézmények. Székely szerint a déli tagállamok példája bizonyítja, hogy habár az első négy tényező elő tudja segíteni a konvergenciát, a megfelelő intézmények meglétének hiányában leszakadás is lehet az uniós tagállamok sorsa. Szerinte ez a 2004-től kezdve csatlakozó tagállamok számára is fontos tanulság.

Székely az uniós tagság lehetőségeit azzal a példával mutatta be, mint amikor építünk egy autópályát egy olyan országban, ahol addig nem voltak sztrádák. Akinek van egy jó minőségű autója, megtanulja, hogy hogyan kell vezetni magas sebesség mellett, nem iszik alkoholt, beül az autójába, nincs dugó. A-ból B-be sokkal gyorsabban el fog jutni, mint korábban. Akinek viszont olyan autója van, amin a fék nincs rendbe rakva, vagy nem tanulta meg, hogy hogyan kell magas sebességen vezetni, és esetleg előtte megiszik még egy pohár sört is, beül ebbe az autóba, és lehet, hogy halálos balesetet fog szenvedni.

Tehát, hogy egy autópálya egy vezetőnek mit jelent, ez attól is függ, hogy ő hogyan használja ezt. Persze a társadalom is előírhat szabályokat: ellenőrizhetjük, hogy milyen állapotban van az az autó, hogy ivott-e a sofőr alkoholt, van-e rendes jogosítványa. De azért látjuk, hogy az, hogy az Európai Unió valamilyen lehetőséget teremt, az nem jelenti, hogy automatikusan mindenkinek minden jobb lesz. Sőt, aki nem teszi meg maga részéről a megfelelő dolgokat, lehet, hogy rosszabbul jár. Nem azért, mert az EU okozta a problémát, hanem azért, mert nem alkalmazkodott ahhoz az új környezethez, az új feltételrendszerhez, amit ez létrehozott

– mondta.

A beszélgetésben ezen kívül többek között szó volt még arról, hogy:

  • mitől függött, hogy a 2008-as válság során az egyes tagállamok pénzügyi rendszere mennyire volt ellenálló;
  • milyen előnyökkel és feszültségekkel jár együtt a munkaerő szabad mozgása és a közvetlen beruházások szerepe a tagállamokban;
  • és hogy milyen hatással vannak az EU-s források a tagállamok gazdasági fejlődésére.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast EU fdi felzárkózás gazdaságpolitika közös piac Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.